Gyepzselé: furcsa kocsonya a fűben
Gyepzselé: furcsa kocsonya a fűben

Kinézete igen bizarr, leginkább valamilyen beazonosíthatatlan állati végtermékre vagy oszlásban lévő puhatestűre hasonlít. Ráadásul szinte mindenhol megtalálható, gyakran a saját kertünkben futhatunk vele össze, mégis kevesen tudják, mi is ez pontosan.

Ez a barnászöld kocsonyás „trutyi”, amivel a kertünk talaján, sokszor a gyepünkön találkozhatunk, nem más, mint az előkelő Nostoc commune névre hallgató cianobaktérium. Ezt a baktériumtörzset fajainak megjelenése és életmódja miatt korábban kékmoszatok vagy kékalgák néven a növények közé sorolták.

Gyepzselé
Fotó: wikipedia

A cianobaktériumok fotoszintetizáló prokarióta egysejtűek, melyek szinte mindenhol megtalálhatók a Földön. Mintegy 2000 fajuk ismert. Nedves, vizes helyeken egészen szélsőséges körülmények között is képesek élni: édes és sós vizekben, hőforrásokban, gleccserekben, fák kérgén és levelein, de akár homokon és sziklákon is találkozhatunk velük.

A gyepzselé legfőképpen az alacsony tápanyag- és levegőtartalmú, tömörödött talajt kedveli, illetve a gyepen a túlzott nitrogénadagolás is fokozhatja a megjelenését. Spóraképzéssel szaporodik, először a hólyagszerű, zselés gömböcskék jelennek meg, amelyek aztán összelapulnak, és barnászöld, kocsonyás telepeket hoznak létre.

Leginkább csapadékos időszakok után kerülnek a szemünk elé, ugyanis száraz időben kiszáradnak, színük sötétebb lesz, állaguk pedig törékennyé válik. Nagyobb esőzések után ezek a törékeny, sötét darabkák ismét megduzzadnak, és szaporodni kezdenek.

A Nostoc commune kiválóan alkalmazkodik a szélsőséges időjáráshoz, az erős UV-sugárzáshoz, a fagyokhoz, a száraz időszakokhoz és az alacsony tápanyag- illetve nitrogéntartalomhoz is, ugyanis speciális sejtjeivel képes a nitrogént megkötni a levegőből is.

Érdekesség, hogy Kínában, Indonéziában, Japánban és a Filippínóknál étkezési célokra is felhasználják a Nostoc commune-t. Ha nekünk nincsenek kulináris céljaink a gyepzselével, azonban a kertünkben sem szeretnénk nagyobb mennyiségben nézegetni, érdemes a meszesebb talajokat tőzeggel savanyítani, a talaj szerkezetét istállótrágyával feljavítani, kerülni a túlöntözést, kemény víz helyett esővízzel locsolni, illetve a tömör talajt fellazítani.

Nyitókép: wikipedia

search icon