Világszerte egyre véresebb harc dúl a XXI. század legértékesebb nyersanyagáért, a homokért. Az okokról, a háttérről, és a magyar vonatkozásokról a telex.hu-n jelent meg érdekes elemzés.
Homokkalózok a déli tengereken
Indonézia kormánya nem tudja pontosan, hány sziget tartozik az országhoz, és a többségüknek hivatalos neve sincs. Az utóbbi évtizedekben azonban a klímaváltozás mellett a homokbányászat is tizedelni kezdte a szigeteket, 2005 óta legalább 24 tűnt el emiatt.
Az eltűnt szigetek homokanyaga Szingapúrba került, a városállam ugyanis növekvő lakossága miatt folyamatosan újabb és újabb tengeröblöket tölt fel, hogy építkezni tudjon rajtuk. A feltöltések és az építkezések miatt Szingapúr vált a világ legnagyobb homokimportőrévé, és az igényeik jelentős részét sajnos illegális homokbányászatból fedezik. Délkelet-Ázsia több szigetén és folyójában bányásznak a homokkalózok, hogy a nyersanyagot borsos áron értékesíthessék Szingapúrban.
Érdekes és meglepő adat, hogy 1985 óta az emberiség 13 563 négyzetkilométernyi mesterséges szárazföldet hozott létre a tenger- és óceánpartok feltöltésével, ami nagyjából Montenegró területének felel meg.
„Nyomjuk a sódert” – de meddig lehet?
A probléma nem korlátozódik Délkelet-Ázsiára, az egész világ homokhiánnyal néz szembe. A homok és a homokos kavics (más néven: sóder) az építőipar legfontosabb nyersanyaga, hiszen ebből készül a beton és az üveg is, de az építőipar mellett rengeteg iparág használ alapanyagként homokot és követ.
Az emberiség kb. 50 milliárd tonnányi homokos kavicsot használ fel évente, ami több mint 30 milliárd köbméternyi nyersanyagnak felel meg.
Homok és kavics persze folyamatosan képződik is folyók medrében, valamint tenger- és óceánpartokon, de messze nem olyan gyorsan, ahogyan az emberek kitermelik és felhasználják. Az elérhető homok ezért egyre kevesebb, az ára egyre nő, egyre több az illegális kitermelés. Mexikótól a Dél-Afrikai Köztársaságon át Indiáig véres harc dúl a nyersanyagért, amiből a víz után a legtöbbet fogyasztunk.
A sok magyar homokhalom: igazi homokhatalom
Az építőiparban hasznosítható homokot elsősorban vízpartokon, folyómedrekben vagy folyók korábbi medreiben bányásszák, a víz ugyanis a beton szilárdsága szempontjából kedvezőbb formájúra és méretűre koptatja a köveket.
Magyarország adottságai kiemelkedően jók ebből a szempontból, a magyar építőipar egyre növekvő igényei bőven kiszolgálhatóak a hazai készletekből. A jó homok- és sóderellátottságának földtörténeti okai vannak, a pleisztocén korban ugyanis az Alföld megsüllyedt, emiatt pedig a környező hegységek folyói nagyon sok durva szemcséjű üledéket szállítottak ide, és le is rakták.
Persze a mérnökök is dolgoznak azon, hogyan lehetne csökkenteni a világ homok- és sóderéhségét, hogyan lehetne kevesebb nyersanyagot felhasználni az építkezésekhez.
A fejlesztések fő iránya a beton újrafelhasználása, ehhez világszerte egyre több országban kezdték el aprítani a betonhulladékot, hogy aztán azt az új betonba keverjék.
(Forrás: telex.hu Kép: pexels.com)
