



A tĂșrĂĄd vagy a vĂĄrosi sĂ©tĂĄd közben hideg vĂzre vĂĄgysz, Ă©s megfordult a fejedben, hogy palackozott vizet vegyĂ©l? Ne viccelj, magyarok vagyunk, a mĂĄsodik nevĂŒnk artĂ©zi kĂșt! IdĂ©zzĂŒk fel emlĂ©keinkbĆl a rĂ©gi kĂ©k kutakat, Ă©s appok segĂtsĂ©gĂ©vel nĂ©zzĂŒk meg, merre is talĂĄljuk Ćket, ha megszomjaznĂĄnk!
Az artĂ©zi kĂșt vĂzkĂ©szlete nem keverendĆ Ă¶ssze az ĂĄsott kutak talajvizĂ©vel, amelyek ugyan lehetnek tisztĂĄk, de sajnos jobban ki vannak tĂ©ve az ember ĂĄltali szennyezĂ©snek. A fĂșrt kĂșt vize minden esetben mĂ©lyen, egy vĂzzĂĄrĂł rĂ©teg alatt elhelyezkedĆ, könnyebb szerkezetƱ vĂztartĂł rĂ©tegben felgyĂŒlemlett leszivĂĄrgott vĂz. Ha az alsĂł porĂłzus rĂ©teget kĂ©t vĂztartĂł kĆzet fogja közre, ez mĂ©g nagyobb nyomĂĄst, Ăgy nagyobb vĂzhozamot eredmĂ©nyez.
TermĂ©szetesen nem törvĂ©nyszerƱ, hogy pĂĄr szĂĄz mĂ©terre a talajban biztosan talĂĄlunk artĂ©zi vizet. GeolĂłgiailag a medenceszerƱ kialakĂtĂĄs a legszerencsĂ©sebb. Ilyenkor a szĂ©leken felgyƱrĆdnek az alsĂłbb rĂ©tegek, rajtuk keresztĂŒl a mĂ©lybe szivĂĄrog a vĂz. MagyarorszĂĄg földrajza kifejezetten kedvez az artĂ©zi vizek kialakulĂĄsĂĄnak.

Elvileg mĂĄr az 1000-es Ă©vek elĆtt is lĂ©teztek termĂ©szetes vagy ĂĄsott artĂ©zi forrĂĄsok a SzaharĂĄban, a nevĂŒket mĂ©gis a francia Artois grĂłfsĂĄgrĂłl kaptĂĄk, mivel igazoltan ott volt az elsĆ ilyen kĂșt 1126-ban. De szĂŒksĂ©ges volt a geolĂłgia tudomĂĄnyĂĄnak fejlĆdĂ©se Ă©s a mĂ©lyfĂșrĂĄs technikĂĄjĂĄnak megjelenĂ©se is ahhoz, hogy vĂ©gĂŒl a 19. szĂĄzadban elterjedjen.
A 19. szĂĄzadban gyors fejlĆdĂ©snek indult a geolĂłgia tudomĂĄnya. Kis hĂja volt annak, hogy Pestet ĂŒnnepeljĂ©k az elsĆ modern, fĂșrt artĂ©zi kĂșt hazĂĄjakĂ©nt. 1930-ban ugyanis a rĂ©gi Orczy-hĂĄznĂĄl (a mai Astoria mellett a KĂĄroly körĂșton) megkĂsĂ©reltek artĂ©zi kutat fĂșrni. 210 mĂ©terig le is Ă©rtek, de sajnos eltört a fĂșrĂł, Ă©s soha többĂ© nem kerĂŒlt a felszĂnre. VĂ©gĂŒl 1842-ben Grenelle-ben, PĂĄrizs mellett keltett nagy feltƱnĂ©st a mĂ©lyfĂșrĂĄs sikere. 548 mĂ©ter mĂ©lysĂ©gben bukkantak vĂzre, mely hatalmas sugarakban tört a felszĂnre, Ă©s kezdetben ĂłrĂĄnkĂ©nt 3200 köbmĂ©ter vizet adott. A grenelle-i fĂșrĂĄssal kezdĆdött el tulajdonkĂ©pen az artĂ©zi fĂșrĂĄsok tĂ©rnyerĂ©se.
Ha a hazai artĂ©zi kutakrĂłl beszĂ©lĂŒnk, meg kell emlĂteni Zsigmondy Vilmost, aki bĂĄnyamĂ©rnökkĂ©nt elkezdte Ă©s meg is honosĂtotta az artĂ©zi kutakat. MĂĄr 1865-ben sikeres artĂ©zi kĂștfĂșrĂĄst vĂ©gzett HarkĂĄnyban, 38,7 mĂ©ter mĂ©lysĂ©gig. A következĆ artĂ©zi fĂșrĂĄst mĂĄr a mai Budapest terĂŒletĂ©n vĂ©gezte1866 Ă©s 1868 között, a Margit-szigeti kutaknĂĄl mĂĄr 118,58 mĂ©ter mĂ©lysĂ©gig jutott.
EmlĂtĂ©sre mĂ©ltĂł mĂ©g a vĂĄrosligeti artĂ©zi kĂșt, amelynek fĂșrĂĄsa 1869-ben kezdĆdött, Ă©s 1878-ban fejeztĂ©k be. Ez egyike lett a vilĂĄg legmĂ©lyebb artĂ©zi kĂștjainak: mĂ©lysĂ©ge 970,4 mĂ©ter. A legmĂ©lyebb artĂ©zi forrĂĄs a sperenbergi Berlin mellett talĂĄlhatĂł, mĂ©lysĂ©ge 1273 mĂ©ter.


KĂŒlönösen jĂłl jöttek az elĆrelĂ©pĂ©sek az Alföld lakossĂĄgĂĄnak, hiszen mĂĄr az 1800-as Ă©vekben feljegyezte a Magyar KirĂĄlyi VĂzĂŒgy, hogy az Alföld ĂĄsott kĂștjai a nagyobb telepĂŒlĂ©seken nem megfelelĆ minĆsĂ©gƱ vizet szolgĂĄltatnak. Ăgy a 19. szĂĄzad vĂ©gĂ©re több szĂĄz, majd a 20. szĂĄzad elejĂ©re ezernĂ©l is több Ășj artĂ©zi kĂșt lett az orszĂĄgnak ezen a rĂ©szĂ©n.
Ăgy megszaporodott a kutak szĂĄma, hogy mĂĄr a 19. szĂĄzad vĂ©gĂ©n Ă©szleltĂ©k, hogy nem lehet korlĂĄtlanul kinyerni a vĂzkĂ©szletet, illetve a meddĆ fĂșrĂĄsok szĂĄma is megszaporodott. VĂ©gĂŒl 1885-ben szabĂĄlyoztĂĄk, Ă©s a Földtani IntĂ©zet engedĂ©lyĂ©hez kötöttĂ©k az artĂ©zi kutak fĂșrĂĄsĂĄt.
Ăgy, hogy kivesĂ©ztĂŒk az artĂ©zi kutak mƱködĂ©sĂ©t Ă©s fontossĂĄgĂĄt, nĂ©zzĂŒk meg, hol talĂĄlunk ingyenes ivĂłkutakat, illetve mĂĄs ivĂĄsi lehetĆsĂ©geket!
Ha belföldön utazol, Ă©rdemes letöltened a KözkĂșt nevƱ alkalmazĂĄst, mely orszĂĄgos kĂ©pet ad az ivĂłvĂzforrĂĄsokrĂłl. Ez nemcsak az artĂ©zi kutakat foglalja magĂĄban, hanem a többi vĂĄrosi ivĂłkutat is, Ă©s mĂ©g azokat az ĂŒzleteket Ă©s vendĂ©glĂĄtĂłhelyeket is, melyek rĂ©szt vesznek a Refill â Töltsd Ășjra! projektben, vagyis bĂĄrki ingyen feltöltheti nĂĄluk a vizespalackjĂĄt.

Letöltési linkek:
Android: goo.gl/dMsVJU
iOS: goo.gl/UrMvmQ
Ha Ă©rdekelnek az appok, hasznos lehet a MaVĂz alkalmazĂĄsa, amelyben kiszĂĄmolhatod, hogy mennyi vizet kell meginnod, Ă©s az app segĂtsĂ©gĂ©vel nyomon is követheted, hogy hĂĄnyszor emelted meg aznap a poharad.
BorĂtĂł: delmagyar.hu/Kuklis IstvĂĄn