Ólom a vízben? – Interjú!
Ólom a vízben? – Interjú!

Nagyon fontos, hogy minél több emberhez eljusson a vízszennyezés problémájára való környezetkímélő megoldás üzenete” – vallja Azari Katalin vegyészmérnök, ivóvíz-tanácsadó. A Vízkutató Vízkémia Laboratórium főmunkatársával a labor tevékenységéről, a vízvizsgálatok munkafolyamatáról, az ivóvízben található egészségkárosító kockázati tényezőkről, továbbá az ólomszennyezés problémaköréről és a lehetséges megoldásokról beszélgettünk.

Vízkémia Laboratóriumuk „történelmét” tekintve, tevékenységük hogyan változott az évek során?

Laboratóriumunk az 1960-as években kezdte meg működését, a Vízkutató és Fúró Vállalat egységeként. Ebben az időszakban ez számított a legnagyobb kútfúró cégnek Magyarországon, amely mélyfúrású kutakkal foglalkozott. Ezek vízminőségi vizsgálatát végezte a laboratóriumunk jogelődje. A rendszerváltozás idején, a Vízkutató és Fúró Vállalat is több részegységre tagolódott, aminek következtében a laboratórium is önálló kft.-ként folytatta tovább a munkát. Ami engem illett, 1988-ban kerültem kapcsolatba a Vízkémia Osztállyal, harmadéves műszaki egyetemi hallgatóként. Pár évvel később, az ivóvízvizsgálatok tekintetében a piaci laboratóriumok közül az elsők között szereztünk független akkreditált státuszt, így a továbbiakban számos cég és vízmű részére készíthettünk ivóvízvizsgálatokat.

Azari Katalin portré
Azari Katalin vegyészmérnök, ivóvíz-tanácsadó

A mélyfúrású kutak többsége ásványvíz-minőségű, közülük több elismert gyógyvíz is. Laboratóriumukban milyen gyakorlati tevékenységek folynak még?

Az ásványvizes palackozó üzemek, a gyógyfürdők, a gyógyvizes cégek és a víziközmű-hatóságok részére is végzünk ivóvíz- és ásványvízvizsgálatokat. Elmondható, hogy az egész ország területéről, az ásványvízkúttól egészen a kész termék vizsgálatáig folytatunk elemzéseket. Ezenfelül a kutak gáztartalmát is vizsgáljuk, ami a mélyfúrású kutak esetében különösen jelentős, mivel a vízben metángáz fordulhat elő, ami robbanásveszélyes.

Magánszemélyek részére is végeznek vizsgálatokat?

Igen, a lakossági ivóvízvizsgálat kedvező lehetőséget nyújt a magánszemélyek részére is. Ennek segítségével meggyőződhetnek fúrt kútjuk állapotáról vagy az otthoni csapvíz minőségéről. Időközben tapasztalatot szerezhettem a fogyasztói oldal vízkezelési problémáiról, amikor egy amerikai vízkezelő cég tervezőmérnökeként dolgoztam. Itt lehetőségem nyílt megismerni a nagy (akár vízmű szintű) vízkezelő technológiák mellett a háztartásokban alkalmazható kisebb vízkezelő berendezések működését is.

fúrt kút
„A lakossági ivóvízvizsgálat kedvező lehetőséget nyújt a magánszemélyek részére is, aminek segítségével meggyőződhetnek fúrt kútjuk állapotáról.”

Az ivóvízvizsgálatok alkalmával milyen egészségkárosító tényezők fordulnak elő a leggyakrabban?

A fogyasztók az esetek többségében a csapvíz érzékszervi tulajdonságaira panaszkodnak. Sokszor nem tudják pontosan meghatározni a problémát. Általában csak körülírják, ilyenkor leginkább a szagok és az ízek kerülnek előtérbe. A vas fémes, savanykás ízű vizet eredményezhet. Különösen nyáron szaporodhat el a mosogatókban több olyan baktérium, amelyek „földszagúvá” teszik a lefolyót, de szintén bakteriális folyamatokra utalhat a záptojáshoz hasonló szag megjelenése. Ezek mind-mind olyan jelenségek, amelyeket akár telefonos kikérdezés alapján is képesek vagyunk beazonosítani, s ezt követően javaslatot tenni a probléma elhárítására.

A vízhasználat kapcsán a nyári hónapokban mire érdemes a leginkább figyelnünk?

A nyaralási szezonban előfordul, hogy hetekig használaton kívül marad a vízhálózat. Ilyenkor a csőrendszerben az üledék lerakódása, a pangó vízszakaszokon pedig a baktériumok elszaporodása gyakori.

szennyvíz a mosdóban
„Különösen nyáron szaporodhat el a mosogatókban több olyan baktérium, amelyek »földszagúvá« teszik a lefolyót.”

A vízszűrő berendezések, mint amilyen a víztisztító kancsó, mennyiben nyújthatnak az effajta problémákra megoldást?

Az aktívszenes szűrőanyagot is tartalmazó kancsó kiszűri a kellemetlen, rossz ízeket és a klórt is, ám problémát okozhat, ha a szűrő felületén elszaporodnak a baktériumok, akár a kórokozók is. Ezért is fontos, hogy a megfelelő víztisztító berendezést alkalmazzuk, és nyáron fokozottan betartsuk a szakhatóság által előírt használati feltételeket, a karbantartási útmutatóban leírtakat.

Mit tart a leghatékonyabb megoldásnak?

Általában a klórszármazékok, tehát az íz- és szagrontó anyagok orvoslására keresik a fogyasztók a megfelelő víztisztító berendezést. A speciális eseteket (immunrendszeri érzékenység, speciális, pl. nátriumszegény diéta) leszámítva fontos, hogy a fogyasztó ismerje a prioritásokat, azt, hogy a vezetékes víznek, amit az igényeinek megfelelően szeretne tisztítani, milyen paraméterei vannak, vagyis milyen potenciális vízszennyezők találhatók a vezetékes vízben. A prioritás mindig az egészségkárosító szennyezők eltávolítása, ezt követheti a szag- és ízrontó szennyezők kiszűrése, lehetőség szerint a szervezetünk számára fontos és a víz ízét, frissítőképességét adó ásványi anyagok megtartásával. Jó hír, hogy Magyarországon a vízbázisaink jelentős része eredendően tiszta. Ipari és mezőgazdasági szennyeződésekkel csak ritkán kell számolni.

Az új ivóvízszabvány-rendelet kockázatalapú megközelítése szerint a vízlelőhelytől a feladópontig, majd a vízóráig végig követhető a víz minőségváltozása.

A vízfogyasztás helyén túl sok szennyezővel valóban nem kell számolnunk. A bakteriológiai kockázatok kizárására a vizet fertőtleníteni kell, ezért fontos, hogy a víz felhasználási helyén mérhető legyen a szabad aktív klór. A fertőtlenítőszer és a fertőtlenítés melléktermékeinek eltávolítása a fogyasztás helyén jogos igény, mert ezek okozzák a legtöbb érzékszervi panaszt. A másik leggyakoribb szennyeződéstípus viszont nem érzékelhető, csak laboratóriumi módszerekkel mutatható ki, ráadásul az esetek zömében a szolgáltatói átadási pontot (a vízórát) követően kerül a vízbe.

Az ólomszennyezésre gondol?

Igen. A vízben található ólom színtelen, szagtalan és íztelen, ezért csak laboratóriumi mérésekkel mutatható ki. A rendkívül alattomos vízszennyező anélkül okozhat akár visszafordíthatatlan egészségügyi problémákat, hogy a jelenlétére bármi is utalna. Ezért nagyon fontosnak vélem a társadalmi tájékoztatást. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által készített tájékoztatók segíthetik ezt a munkát, és részletes információt biztosít az országos ólomtérkép is.

Hogyan különböztethetjük meg a kockázati szinteket?

Megfelelő módszertan alapján, több ezer mérési eredményt felhasználva, az épületek életkorát és egyéb paramétereket figyelembe véve, épülettömbökre lebontva határozta meg az NNK a kockázati szinteket. Abban az esetben, ha egy lakóhely a sárga vagy a narancssárga zónába esik, tehát az alacsony kockázatba soroljuk, ekkor a víz kifolyatása az esetek zömében megoldást jelenthet. Egy piros zónába eső épülettömböt viszont mindenképpen érdemes megvizsgáltatni, hogy biztonságos legyen az ivóvízfogyasztás. A kisgyermekek a leginkább veszélyeztetettek. Különösen a gyermekintézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák), továbbá a gyermeket magukban foglaló háztartások vonatkozásában fontos a megelőzés.

csapvíz
„A vízben található ólom színtelen, szagtalan és íztelen, ezért csak laboratóriumi mérésekkel mutatható ki.”

Magyarországon számszerűsítve hány háztartás tartozik a kritikus piros zónába?

Budapesten nagyjából 387 ezer lakás, vidéken pedig 68 ezer. Országosan mintegy 750 ezer ember érintett. Esetükben az ólomra tanúsított víztisztító berendezés bizonyulhat az azonnali leghatékonyabb megoldásnak. A Doulton Ultracarb víztisztító berendezés erre az egyik legalkalmasabb. Ez megelőző jelleggel baktérium elleni védelemre is alkalmas, és 100 százalékos biztonságot nyújt. Így volt a tanúsítási folyamatban eddig mért legmagasabb ólomszennyezés eltávolításakor is, amikor a mért adat 360 ppb volt, ami 36-szorosa a jelenlegi vízhatárértéknek.

Az ivóvízfogyasztás tekintetében mire hívná még fel a társadalom figyelmét?

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) az elmúlt évek során teljes körű szakmai munkát végzett annak érdekében, hogy a társadalmi tájékoztatás teljes lehessen. Úgy vélem, rendelkezésre áll minden olyan lehetőség, amivel a kockázati tényezők csökkenthetők. Elérhetőek a megfelelő víztisztító berendezések, továbbá az épületek kockázatértékelésének módszertani leírásai. Tehát minden adott (lenne) ahhoz, hogy hazánkban egyetlen gyermek se fogyasszon ólommal szennyezett vizet. Ennek ellenére – az NNK publikált felmérése szerint – országosan kb. 750 gyermekintézményben lehet magas az ólomszennyezés kockázata. Ami a jövőt illeti, a vízvizsgálatok értékeléséhez kapcsolódó tevékenységemre továbbra is hivatásként tekintek, bízva abban, hogy minél több emberhez eljuthat az információ a vízszennyezés problémájára adható környezetkímélő megoldásról.

kezek és pohár
„Hazánkban egyetlen gyermek se fogyasszon ólommal szennyezett vizet!”

A Greendex.hu szerkesztősége is kért mintavételi ajánlást az irodai tevékenység helyszínéül szolgáló épületben lévő vezetékes ivóvíz ólomtartalmának vizsgálatához. Bár a 2000-es években épült irodaház az életkora alapján nem tartozik a jelentős kockázatú épületek közé, kíváncsiak voltunk a mindennap fogyasztott csapvizünk minőségére.

A mintavételhez 1 liter víz gyűjtésére és mérésére alkalmas tiszta edényre (műanyag ásványvizes flakonra) volt szükség, illetve két kisebbre, amelyekbe 2-2 dl vizet engedtünk mérés céljából az irodai csaptelepből.

Szerkesztőségünk irodájának vízvizsgálati eredményéről Katalin a következő hivatalos tájékoztatót osztotta meg.

A Greendex szerkesztősége által mintázott víz (adott mintavételi körülmények és paraméterek mellett mérhető) ólommérési eredményéről – ezt az 5/2023 Korm. rendelet szerinti 5 µg/liter [5ppb] ólomra vonatkozó határértékhez hasonlítva – megállapítható, hogy a mintában az ólomkoncentráció ez alatt az érték alatt, a kimutatási határ közelében van. Ez az érték, figyelembe véve a mintavételi és a mérési bizonytalanságot is, nem számít cselekvési határnak. Az, hogy az ólomszennyeződés ilyen csekély mennyiségben mutatható ki a vízben, azt jelzi, hogy a rendszerben valahol olyan szennyező forrás van, hogy a belőle fakadó ólomnak a koncentrációja emelkedhet, amennyiben növekednek a kioldódást segítő változók. Ezek a változók pl. a hőmérséklet és a valós tartózkodási idő. Ebből az is következik, hogy az ilyen változók értékének csökkentése megoldást jelenthet az ólomszennyezés minimalizálására, kiiktatására. Ivóvízfogyasztás előtt érdemes a hideg csapvizet minimum 1 percig kifolyatni. Ez a módszer az NNK ajánlása szerint a fogyasztóhelyek 2/3 részében csökkenti a vízben mérhető ólom koncentrációját.

Fotók: saját archívum, Canva

search icon