„Nincs oly kút, mely ki ne fogyna, ha mindig húzzák” – tartja a népi közmondás. Ha szó szerint vesszük a szólást, és eltekintünk a mögöttes tartalomtól, vajon akkor is igaz ez az állítás?
A mostani szélsőségesen száraz és forró nyár után, amikor a természetes vizeinken is érezhető az aszály hatása, a csapból folyó ivóvíz használatát ténylegesen ivásra, főzésre és tisztálkodásra kellene korlátoznunk. Emiatt sokan használnak kerti kutakat öntözésre, állatok itatására vagy akár autómosásra. Azonban nem mindegy, hogy milyen kutunk van, vagy éppen milyet tervezünk létesíteni.

Magyarország vízkészlete

Meglepő, de nem egészen állja meg a helyét az a köztudatban elterjedt állítás, miszerint Magyarország víznagyhatalom. Az országban három forrásból jutunk vízhez: csapadékból, a felszín alatti vizekből és a folyóinkból. Utóbbiak miatt gondolják sokan tévesen a fenti titulust. A folyók azonban csak keresztülszáguldanak az országon. A sok szabályozásnak és gátnak köszönhetően sajnos nem tudják elárasztani az ártereket, nem folynak bele a holtágakba, ezáltal nem képesek feltölteni az értékes felszín alatti vizeket sem. Csapadékból az utóbbi években közel nem hullik elegendő mennyiség, a kevés csapadék is egyenetlenül oszlik el. Harmadik vízforrásunk, a felszín alatti vizek fedezik Magyarország ivóvízszükségletének körülbelül 95%-át. Ennek nagyjából 40%-át az úgynevezett parti szűrésű vízhasználat teszi ki a felszíni vízfolyások környezetében (például Budapest is a Duna parti szűrésű vizét issza).

A felszín alatti vizek típusai:
Talajnedvesség: a talajvíztükör fölött elhelyezkedő, a talajszemcsék közötti hézagokat csak részben kitöltő víz.
Talajvíz: szintén a legfelső vízzáró réteg felett – vagy ilyen réteg híján 50 méternél nem mélyebben – elhelyezkedő, de a talajszemcsék közötti hézagokat teljesen kitöltő víz.
Rétegvíz: valamely mélyebben fekvő víztartó rétegben tározódott víz, amelyet összefüggő vízzáró réteg választ el a felette lévő talajvízrétegtől, ezért a felszíni vizekből és a csapadékból nincs utánpótlás.
Hasadékvíz: kőzetek hasadékaiban, repedéseiben (pl. gránit, homokkő, andezit stb.) elhelyezkedő víz.
Karsztív: mészkő vagy dolomit hasadékaiban, repedéseiben elhelyezkedő víz. A hasadékvíz és a karsztív esetében is megkülönböztetünk nyílt tükrű, szabad felszínű, illetve zárt tükrű, nyomás alatti víztartót.
Termálvíz: a 30 °C-nál melegebb rétegvíz.

Egy kis történelem

Az artézi kút olyan mélységi rétegbe fúrt kút, ahol a magas nyomás miatt a víz magától a felszínre tör. Elnevezését a francia Artois-i grófságról kapta, ott fúrták ugyanis az első ilyen kutat 1126-ban.
Magyarországon az első sikeres artézi kutak egyikét Heinrich lovassági kapitány fúratta Budapesten a Hegyvidéken. A világ legmélyebb kútja is hazánkban található. 925 méternyi fúrás és 10 év kőkemény munka után készült el 1878 januárjában a Városligetben található, 74 °C-os termálvizet adó kút, amely Zsigmondy Vilmos bányamérnöknek köszönhető. Zsigmondy egyébként először Harkányban végzett sikeres fúrásokat 1865-ben. Ezt követően 1866–67-ben a Margitszigeten, illetve Lipiken és Alcsúton is működő, jó vízhozamú kutakat létesített.

Ásott vagy fúrt kút?

Nem nehéz kitalálni, hogy mi alapján nevezik el a különböző kúttípusokat. Egy kút neve egyértelműen utal arra, milyen módszerrel készült. Azonban nem csupán ennyi a különbség köztük. Az ásott kút az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy vízhez jussunk. Az ásott kutak mélysége azonban maximum 20–30 méter lehet, ilyen mélyen biztosan csak talajvizet találunk. Ez csak öntözésre használható, a vízhozama kevesebb és változékonyabb lehet, illetve nagyon könnyen kerülhet bele szennyeződés.
A fúrt kutak ezzel szemben sokkal mélyebbre tudnak hatolni, elérik a mélyebben fekvő vízkészleteket, amelyek akár emberi fogyasztásra is használhatók, emellett a vízhozamuk is jóval nagyobb.

Tervezés és engedélyek

Mielőtt nekivágnánk, érdemes alaposan átgondolni, hogy milyen célból és mennyi vízre van szükségünk. A környezeti adottságok is fontos tényezők a kérdésben, hiszen nem mindenhol lehetséges kutat fúrni. Az is kiderülhet, hogy nincs is szükségünk kútra és a vele járó költségekre, mert egy hatékony esővízgyűjtő vagy gyűjtőrendszer is bőven elég a kívánt vízmennyiség biztosításához.

Ha megvannak a célok, a kút mélysége pár métertől akár 120 méterig is terjedhet. A saját felhasználásra szánt kutak általában sekély vagy kis mélységűek. A sekély fúrású kutak mindig talajvízkutak, a rétegvízkutak pedig mindig mélyfúrással készülnek. A természeti adottságoktól függően 50–100 méter mélyből már tiszta ivóvizet is nyerhetünk.
A felszín alatti vizek az állam tulajdonában vannak, az államnak pedig kötelezettsége a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, valamint a vízhasználat olyan szabályozása, ami a jövő generációinak érdekeit is figyelembe veszi. Ezért szükséges minden kutat engedélyeztetni függetlenül a mélységtől, a vízmennyiségtől és a vízkészlet típusától.
A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Ha a vízkivételt biztosító kutat vízjogi engedély nélkül építették, vagy attól eltérően valósították meg, fennmaradási engedélyt kell kérni rá.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22). Korm. rendelet alapján a települési jegyző engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

– karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500m3/év vízigénybevétellel, kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
– épülettel rendelkező vagy beépíthető ingatlanon van,
– magánszemélyek házi ivóvízigényének és a háztartási igényeknek a kielégítését szolgálja,
– nem gazdasági célú vízigényt elégít ki (gazdasági cél például az olyan locsolás vagy állatitatás, amikor a víz használatával járó tevékenységnek gazdasági haszna van).

Amennyiben a fenti feltételek közül bármelyik nem teljesül, az engedélyezési eljárás nem a település jegyzőjének, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóságnak a hatáskörébe tartozik. Az eljárási díjak többek között ezen az oldalon is megtalálhatók.

Mi az a kút?

A kút vízellátás céljából készített építmény, mely a felszín alatti vizeket hasznosítja. Két típusát különböztetjük meg a mélység alapján, illetve az alapján, hogy a közeli talajvízből vagy a mélyebb rétegekből használja-e fel a vizet.
Mélység szerint a kutak lehetnek: sekélyek (30 méternél kisebb mélységűek), kis mélységűek (30–200 méter mélyek), közepes mélységűek (200–500 méter mélyek) és mély kutak (500 méternél mélyebbek).
Szerkezetüket tekintve a kutak három részből állnak:
1. maga a kút, amely összegyűjti a felszín alatti rétegből a vizet,
2. a kútfejkiképzés, amely tartja a vízkitermelő eszközöket, és véd a szennyeződésektől,
3. vízkitermelő eszköz, amellyel a vizet kivesszük a kútból.

Meglévő kúthoz szükséges engedélyek

Jelenleg a már megépített, használatban lévő kutak fennmaradási engedélyezését 2023.12.31-ig meghosszabbították. A jogszabály szerint minden olyan ásott vagy fúrt kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek. Amennyiben a kút ivóvízigény kielégítésére szolgál, szakhatóságként a népegészségügy hatáskörében eljáró járási hivatalt is bevonják az eljárásba.

A fennmaradási engedély megszerzéséhez ismernünk kell a kút pontos paramétereit (mélység, vízhozam, vízminőség stb.), amelyek meghatározása sokszor nem egyszerű feladat. Amennyiben nem vagyunk tisztában az adatokkal, mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni.

Iható-e a kútvíz? Vizsgáltassuk be!

Ahogyan fentebb is írtuk, emberi fogyasztásra a talajvízkutak vize nem alkalmas, a rétegvízkutak vizét pedig fontos bevizsgáltatni, hogy biztonsággal fogyaszthassuk. Minőségromlást sok minden okozhat, elsősorban emberi vagy állati szennyvízből (pöcegödrökből, emésztőkből, dögkútból, trágyatárolóból) származó anyagok, mezőgazdasági területen növényvédőszer- és műtrágyamaradványok vagy akár ipari eredetű szennyezések is lehetségesek. A mikrobiológiai szennyezők közül akadnak súlyos megbetegedést okozó kórokozók is, például hepatitis-A vírus, calicivírus, egysejtű kórokozók és toxikus E-coli törzsek is.

A leggyakoribb problémát a víz bakteriális szennyezettsége, a kémiai szennyezők közül a nitrát és a nitrit jelenti. A csecsemők számára és a kismamák számára szoptatás idején különösképpen tilos az ilyen víz fogyasztása. A Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján részletesen olvashatunk a magánkutak kockázatairól.

A kútvizet számos helyen be lehet vizsgáltatni, például a Fővárosi Vízműveknél vagy akár magánlaborokban is (például itt vagy itt).

Mennyibe kerül egy kút?

Az árat nagymértékben befolyásolja a kút mélysége és a talaj szerkezete, illetve a kúthoz felhasznált anyagok minősége és az alkalmazott technika. Egy összesítés alapján a kútásás méterenként 15.000 és 40.000 forint közötti összegbe kerülhet, a beépített anyagok ára további 15.000–25.000 forint költséget jelenthet. Ehez jön még a kiszállási díj, ami a mostani magas üzemanyagárak mellett szintén nagyobb összeg is lehet.

A kútfúrás ára szintén 15.000 és 40.000 forint között van méterenként. Ebben benne van a fúró telepítésének és a fúráshoz használt anyagnak az ára is. Ahhoz, hogy felhozzuk a vizet, szükség van egy jó minőségű csőszivattyúra, amelynek ára házi használat céljából 30.000 forinttól akár 500.000 forintig is terjedhet, de 150.000 forint alatt nem igazán lehet erős, nagy homoktűrésű eszközt kapni. További több 10.000 forintba kerül a KPE-cső és az elektromos vezeték, illetve a szakember általi beszerelés is.

A kutak karbantartása

Ásott kutaknál különösen érdemes odafigyelni a karbantartás gyakoriságára. Ezeket ajánlott 2-3 évente kitisztítani és fertőtleníteni, hogy megelőzzük a lerakódásokat és az apró élőlények megjelenését, melyek rontják a vízminőséget. Fontos lehet még a kút homok- és üledékmentesítése, ami úgynevezett tisztító szivattyúzással történik.

A megfelelő szakemberek által fúrt kutakat érdemes 10–25 évente kitisztítani. A fúrt kút tisztítása ipari eszközökkel, speciális iszapolókkal és tisztítófejekkel történik. A fúrt kút karbantartását kizárólag szakember tudja elvégezni, azonban érdemes ásott kút esetében is hozzáértő mestert megbízni a munkával.

Csodatévő szent kutak

A legendák szerint léteznek olyan különleges gyógyító kutak és források, ahol természetfeletti, megmagyarázhatatlan gyógyulások történnek. Hazánkban számos ilyen kút található, melyeket érdemes felkeresni egy-egy túra során. A Magyar Túra Szövetségnek például létezik egy Szentkutak Magyarországon elnevezésű jelvényszerző túramozgalma, amelynek keretében 24 csodálatos kegyhelyet látogathatunk meg, miközben az egészségünkért is teszünk.

Összegezve tehát kútfúrás előtt mindenképp figyelembe kell venni a környezeti adottságokat, a vízfelhasználás célját, mennyiségét. Fúrás előtt a szükséges engedélyeket be kell szerezni, illetve a meglévő kutakat be kell jelenteni, beleértve mélységüket és vízhozamukat. A kivitelezést mindenképpen bízzuk kútásó, kútfúró szakemberekre! Ha megvan a kút, és csobog a vizünk, feltétlenül be kell vizsgáltatnunk, amennyiben emberi fogyasztásra is szeretnénk használni. A kutakat érdemes rendszeresen karbantartani a vízhozam javulása és a kút letisztulása érdekében.