Az Urban Farming, más néven városi gazdálkodás elsősorban az élelmiszerek városi területeken vagy azok környékén történő termesztésének, feldolgozásának és elosztásának gyakorlatát jelenti. Van azonban egy nagyon fontos mögöttes tartalma is: tükrözi a gazdasági és társadalmi fejlődés különböző szintjeit, képet ad a fenntartható közösségekről és társadalmi hálózatokról. Másként fogalmazva: összekapcsolódik az élelmezésbiztonság, a fogyasztás és jövedelemszerzés hármasa.
Az Egyesült Államok-beli Agrártudományi és Technológiai Tanács (CAST) úgy határozza meg a városi mezőgazdaságot, mint ami magában foglalja a környezet egészségének, helyreállításának és rekreációjának szempontjait: „A városi mezőgazdaság egy komplex rendszer, amely számos érdeklődési körre kiterjed, a termeléssel, feldolgozással, forgalmazással és fogyasztással kapcsolatos tevékenységek hagyományos magjától az egyéb, kevésbé széles körben elismert és dokumentált előnyökig és szolgáltatásokig. Ide tartozik a kikapcsolódás és a szabadidő; gazdasági vitalitás és üzleti vállalkozói készség, egyéni egészség és jólét, a közösség egészsége és jóléte, tájszépítés valamint a környezet helyreállítása”.
A városi mezőgazdaságot gyakran összetévesztik a közösségi kertészkedéssel.
A kettő azonban merőben más. Míg a közösségi kertészkedés mellőzi a kereskedelmi szemléletet, addig az Urban Farmingnak szerves része ez. A városi mezőgazdasági termesztésnek célja a termékek eladása, ezzel szemben a közösségi kertészkedés a személyes fogyasztásra vagy megosztásra épít.
A városi gazdaságokban az élelmiszereket éttermeknek vagy a mezőgazdasági termelők piacán, esetleg helyi leveskonyhának vagy más élelmezéssel foglalkozó szervezeteknek adják el, hiszen az élelmiszert elsősorban azért termelik, hogy a termelőtől a felhasználóhoz kerülhessen.
Az Urban Farming alapjait a nemrégiben útjára indult fogyasztói szemléletváltások fektették le: az emberek kezdték megérteni, milyen messzire utazik az élelmiszer, és hogy fogyasztóként nincs beleszólásuk a termesztésbe. A városi mezőgazdaság ezen szeretne változtatni azzal, hogy a helyben termelt élelmiszerekhez való hozzáférés eszközévé válik.
A városi mezőgazdaság másik fő célja, hogy az embereket visszavezesse az élelmiszer-előállítás gazdag kultúrájába, olyan tudást és gyakorlatokat elevenítsen fel, amelyek az elmúlt évtizedekben a feledés homályába merültek.
A módszer követői szerint az embereknek újra meg kell tanulniuk, hogyan kerüljön élelmiszer az asztalra, mit lehet termelni az adott területen, és hogyan kell kialakítani a szezonalitáshoz alkalmazkodó táplálkozási szokásokat.
(Forrás: egy.hu Kép: pexels.com)