Helyben helyit! – Gyökeret vert Európában is az Urban Farming
Helyben helyit! – Gyökeret vert Európában is az Urban Farming

Az Urban Farming, más néven városi gazdálkodás elsősorban az élelmiszerek városi területeken vagy azok környékén történő termesztésének, feldolgozásának és elosztásának gyakorlatát jelenti. Van azonban egy nagyon fontos mögöttes tartalma is: tükrözi a gazdasági és társadalmi fejlődés különböző szintjeit, képet ad a fenntartható közösségekről és társadalmi hálózatokról. Másként fogalmazva: összekapcsolódik az élelmezésbiztonság, a fogyasztás és jövedelemszerzés hármasa.

Az Egyesült Államok-beli Agrártudományi és Technológiai Tanács (CAST) úgy határozza meg a városi mezőgazdaságot, mint ami magában foglalja a környezet egészségének, helyreállításának és rekreációjának szempontjait: „A városi mezőgazdaság egy komplex rendszer, amely számos érdeklődési körre kiterjed, a termeléssel, feldolgozással, forgalmazással és fogyasztással kapcsolatos tevékenységek hagyományos magjától az egyéb, kevésbé széles körben elismert és dokumentált előnyökig és szolgáltatásokig. Ide tartozik a kikapcsolódás és a szabadidő; gazdasági vitalitás és üzleti vállalkozói készség, egyéni egészség és jólét, a közösség egészsége és jóléte, tájszépítés valamint a környezet helyreállítása”.

A városi mezőgazdaságot gyakran összetévesztik a közösségi kertészkedéssel.

A kettő azonban merőben más. Míg a közösségi kertészkedés mellőzi a kereskedelmi szemléletet, addig az Urban Farmingnak szerves része ez. A városi mezőgazdasági termesztésnek célja a termékek eladása, ezzel szemben a közösségi kertészkedés a személyes fogyasztásra vagy megosztásra épít.

A városi gazdaságokban az élelmiszereket éttermeknek vagy a mezőgazdasági termelők piacán, esetleg helyi leveskonyhának vagy más élelmezéssel foglalkozó szervezeteknek adják el, hiszen az élelmiszert elsősorban azért termelik, hogy a termelőtől a felhasználóhoz kerülhessen.

Az Urban Farming alapjait a nemrégiben útjára indult fogyasztói szemléletváltások fektették le: az emberek kezdték megérteni, milyen messzire utazik az élelmiszer, és hogy fogyasztóként nincs beleszólásuk a termesztésbe. A városi mezőgazdaság ezen szeretne változtatni azzal, hogy a helyben termelt élelmiszerekhez való hozzáférés eszközévé válik.

A városi mezőgazdaság másik fő célja, hogy az embereket visszavezesse az élelmiszer-előállítás gazdag kultúrájába, olyan tudást és gyakorlatokat elevenítsen fel, amelyek az elmúlt évtizedekben a feledés homályába merültek.

A módszer követői szerint az embereknek újra meg kell tanulniuk, hogyan kerüljön élelmiszer az asztalra, mit lehet termelni az adott területen, és hogyan kell kialakítani a szezonalitáshoz alkalmazkodó táplálkozási szokásokat.

(Forrás: egy.hu Kép: pexels.com)

search icon