Hiába ér véget a nyár, a fényvédőkre továbbra is szükségünk lehet
Hiába ér véget a nyár, a fényvédőkre továbbra is szükségünk lehet

A legtöbben a nyaralásuk alatt nyúlnak csak fényvédőhöz, az igazán tudatosak viszont egész évben használják. De számos környezettel, és az egészségünkkel kapcsolatos aggály is felmerült a naptejekkel kapcsolatban az elmúlt években. De melyik a fontosabb? A környezettudatosság vagy az egészségünk védelme? – teszi fel a kérdést a hvg.hu egyik újságírója.

Évente több mint tízezernyi tonna naptej ázik le a fürdőzők bőréről (és kerül az óceánok vizébe), úgyhogy nagyon nem mindegy, mi is van ezekben. Több alkotóelemről már bebizonyosodott, hogy szerepet játszanak a korallzátonyok pusztulásában, ezért például a Hawaii-szigeteken az élővilág érdekében be is tiltották a fényvédők használatát, és a hormonháztartásra is negatív hatással lehetnek ezek a készítmények.

Fizikai vagy kémiai?

Elsősorban kétféle fényvédő terméket különböztethetünk meg: kémiai és fizikai fényvédőt. A kémiai és fizikai fényvédők is úgy működnek, hogy elnyelik az UV-sugarakat és a bőrben hővé alakítják. A különbség annyi, hogy míg a kémiai fényvédők a sugarak 100 százalékát elnyelik, addig a fizikai fényvédők körülbelül 95 százalékát, a maradék 5 százalékot pedig visszaverik.
A fizikai fényvédők gyakrabban hagynak fehér foltot a bőrön, azonban jól védenek UVA és UVB sugarak ellen is. A kémiai összetevők tartósságot és könnyed formulát, valamint magas UVA védelmet képesek nyújtani. Viszont az UV sugárzás hatására kevésbé stabilak, szemben egy fizikai fényvédővel.

Magyarországon naptejet nem az alapján választanak az emberek, hogy semmiképp ne ártson a korallzátonyoknak, de egyre nő azoknak a tábora, akik tudatosak.

Jaksa Petra, a Peonilla blog alapítója, szépségszakértő, újságíró, sminkes, a clean, vagyis a tiszta szépség hazai nagykövete szerint „Egy bevizsgált fényvédő sem káros, ami az EU-ban hivatalos forgalomba kerül. A bőrgyógyászok is azon az állásponton vannak, hogy használjunk bármilyen fényvédőt, mindenképpen jobban járunk, mintha semmivel nem kennénk a bőrünket, vagy növényi olajat kennénk csak magunkra”

És megcáfol egy közkeletű tévhitet, amely szerint

… az él a köztudatban, hogy a barna bőr az egészséges. …. Holott ez téves: a lebarnult bőr azt jelzi, hogy védekezik a szervezet a káros hatások ellen”

Mint mondja, az is egy tévedés, hogy a magas faktorszámú naptej órákon keresztül véd, bármi történjék is. Holott úszás, fürdés után újra kell kenni, mert már a törülköző sokat leszed a bőrről, és ezek a termékek nem 100 százalékosan vízállók.

„A legtöbben úgy használnak naptejet, hogy a nyaralás előtt vesznek egyet, ezzel bekenik a gyereket, és ha marad, akkor magukat is. Pedig UVA-sugárzás akkor is van, ha felhős az ég és amúgy szakad a hó. Sajnos többen azután veszik csak komolyan a fényvédelmet, hogy kialakult már náluk valamilyen betegség” – mondja a Peonilla alapítója.
Naptejet tehát egész évben használnunk kellene – és igen, ez annyival több műanyag csomagolással és szeméttel jár.

De mi van, ha valami abszolút természeteset szeretnénk?

Számos natúrkozmetikai üzlet oldalán találhatunk olyan információkat, amelyek szerint több természetes olaj is fényvédő hatással bír: ilyen például a sheavaj, a kakaóvaj, a kókusz-, sárgarépamag-, búzacsíra-, málnamag-, avokádó-, olíva-, jojoba-, makadámiadió- és a mandulaolaj.
Ez így is van, de a fényvédő hatás ezek esetében édeskevés, így óva intenek a szakértők attól, hogy mondjuk egy kis kókuszolajjal felvértezve feküdjünk ki napozni.

Jaksa Petra tapasztalatai szerint a legtöbben azok közül, akik nagyon tudatosan, egész évben használnak fényvédő terméket, leginkább a ráncokat akarják megelőzni.

„Mostanra tudjuk, hogy úgy 80 százalékban a káros napsugarak okolhatóak a ráncok kialakulásáért. Az egészségünknek azonban még fontosabbnak kellene lennie. A bőrrák mellett a laphámrákkal és számos jóindulatú daganattal összefüggésbe hozták már a káros napsugarakat”.

Egy másik szakértőtől, Dr. Horváth Zsuzsanna bőrgyógyásztól pedig megtudjuk, hogy

„Ami még a legtöbb fejtörést okozza az emberek számára, az a mennyiség. A fényvédőkből nem elég egy kis pöttynyit használni az arcra sem. Ha nem kenjük fel a megfelelő mennyiséget, akkor nem számolhatunk a megfelelő védelemmel. Arc esetében körülbelül 1,2 grammal lehet számolni, ami negyed teáskanál mennyiségnek felel meg”.

Hozzáteszi azt is, hogy lejárt szavatosságú fényvédő termék bőrirritációt okozhat, a szavatosság ráadásul csak bontatlan csomagolás esetén érvényes.

(Forrás: hvg.hu Kép: pixabay.com)

search icon