A háztartásban keletkező hulladékok esetében sokszor egyértelmű, milyen hulladék hova kerüljön: melyik kukába kerül a joghurtos pohár vagy éppen a papírszemét. A különböző takarító- és tisztítószerek vagy épp a megmaradt festék flakonja már nem annyira egyszerű. A Tudatos Vásárlók Közössége összeszedte a legfontosabb tudnivalókat.
A koronavírus-járvány óta nem csak a maszkok lettek a mindennapok részei, de a pandémia kezdetén hamar hiánytermékké váltak a különböző takarító- és fertőtlenítőszerek is.
A különböző fertőtlenítőszerek – más országokhoz hasonlóan – Magyarországon is kelendőbbek lettek a járvány hatására. A hivatalos KSH-adatok szerint 2020-ban több mint 231 milliárd forintot tett ki a tisztítószerek forgalma, ami a járvány előtti, 2019-ben elért 207 milliárd forinthoz képest 11 százalékos emelkedésnek felel meg.
Ha már több tisztítószert használunk, tudatos vásárlóként törekedjünk arra, hogy hiteles címke által minősített környezetbarát terméket vegyünk, a vegyszerek ugyanis komoly hatással vannak a vizekre, a környezetre és az emberek egészségére. A tisztítószerek ráadásul nem csak a lefolyó vízbe kerülve okoznak környezeti terhelést: egy-egy kiürült flakonnak a kidobása sem egyszerű feladat.
Ugyanis a vegyszereket és egyes, a háztartásokban megtalálható tisztítószereket sem lehet a kukába tenni, és nem érdemes a lomtalanításra sem várni: a vegyszerek, festékek, oldószerek ugyanis szintén veszélyes hulladéknak minősülnek. Jó hír, hogy egyes önkormányzatok rendszeresen szerveznek veszélyes hulladék leadási lehetőséget.
A fővárosban élők a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., az FKF weboldalán ellenőrizhetik, hogy melyik hulladékudvarba pontosan milyen hulladékot lehet leadni, így például a víz- vagy oldószerbázisú festékeknek vagy lakkoknak is külön gyűjtőhelye van. Az FKF arra is felhívja a figyelmet, hogy a kijelölt hulladékudvarokban folyékony jellegű veszélyes hulladékok leadására maximum 30 kilós súlykorlát erejéig van lehetőség, kizárólag a budapesti lakosok részére, a szükséges dokumentumok bemutatása mellett. A fővároson kívül a megyei hulladékudvarok weboldalán szintén ellenőrizni lehet az átvett termékeket és a nyitvatartási időket.
A legtöbb mosó- és tisztítószer műanyagflakonokban van, azaz miután elfogyott a szer, a műanyagflakont a műanyagszemét közé kell tenni.
Kapcsolódó bejegyzések
A művészet ereje is szembesít a műanyagkatasztrófával
Mandy Barker, fotós több mint 10 éve készít látványos, művészi képeket a tengeri hulladékokból alkotott kompzíciókról, hogy felhívja a figyelmet a világ óceánjainak műanyagszennyezésére.
A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége azonban felhívja arra is a figyelmet, hogy míg a kiürült mosó-, tisztító- és tisztálkodószeres flakonok a megfelelő szelektív kukába kerülhetnek, addig a környezetre, élővilágra ártalmas, ezért veszélyt jelző piktogrammal ellátott vagy maró szerek már veszélyes hulladéknak minősülnek.
A veszélyt jelző piktogramok ezen a linken találhatóak.
A veszélyesnek minősülő anyagok helyes elhelyezése fontos kötelességünk, de a hulladék akkor is hulladék marad, ha a megfelelő helyre kerül. Az is tény, hogy bármilyen tisztítószert is használunk, az szennyoldó anyagokat tartalmaz.
A problémát azzal előzhetjük meg, ha nem használunk feleslegesen vegyszereket, és amit mégis használunk, az a lehető legkíméletesebb.
Az Európai Unióban ezért egy hiteles minősített logó, az EU-ökocímke jelzi azokat a termékeket, amelyek lehetőleg minimális terhelést jelentenek a környezetre és a fogyasztókra nézve is legbiztonságosabbak.
A takarításhoz szükséges tisztítószerek kiválasztásában ez a korábbi cikkünk is segítségedre lehet.
(Forrás: tudatosvasarlo.hu Kép: pexels.com)