Húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben. A név is a böjt kezdetére utal, így ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. A jeles ünnep egyúttal a farsang utolsó napja is, így hazánkban és a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások is kapcsolódnak hozzá.
A böjt előszobája
A húsvéti időszak különleges napja a húshagyókedd, mivel számos hagyomány és szokás révén kapcsolódik össze a keresztény közösségek előkészületeivel a feltámadás ünnepére. A húshagyókedd mozgó ünnep, ami azt jelenti, hogy dátuma a húsvét időpontjától függ. Mindig a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd, ami idén március 4-re esik. Húshagyókedd a nagyböjti időszak előszobája, amely Jézus feltámadásának ünneplésére készít elő.
Ezen a napon a hagyományok szerint utoljára fogyaszthatnak húst a hívők, mielőtt elkezdődik a negyvennapos böjti időszak. Húshagyókeddet sok keresztény tartja, köztük anglikánok, lutheránusok, metodisták, nyugati ortodoxok, és római katolikusok, akik a nagyböjtre való ráhangolódásként különös figyelmet fordítanak az önvizsgálatra. Ez a szokás jelzi a testi élvezetekről való ideiglenes lemondást, melynek célja a testi-lelki megtisztulás.
Kapcsolódó bejegyzések
Nem csak kenyérrel él az ember! – Kezdődik a böjt időszaka
A nagyböjti időszakban 40 napon keresztül gyakorolhatjuk a mértékletesség erényét.
Az utolsó tánc
Húshagyókedd a farsangi szezon utolsó napja is, ezért a világ számos pontján ünneplik karnevállal, és felvonulással. Az egyik leghíresebb a New Orleans-i karnevál, melyet Mardi Gras-felvonulásnak is neveznek. Húshagyókeddre esik a velencei karnevál utolsó napja is. Érdekesség, hogy a karnevál szó egyik etimológiája szerint a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, egy másik olvasat szerint pedig a carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét.
Palacsinta-futás
Nagy-Britanniában és az angolszász országokban Pancake Day-nek vagyis Palacsinta Napnak is nevezik, a hivatalos anglikán Shrove Tuesday megnevezés mellett. A név eredete az 1400-as évekre nyúlik vissza, és azzal magyarázható, hogy a nagyböjt előtti utolsó napon a háztartásban található tojás és zsír elfogyasztásának egyik legegyszerűbb módja a palacsinta készítése volt. A Pancake Day-en, pancake race-eket (palacsinta-futás) is tartanak, amelyeken a résztvevők gyakran mókás öltözékekben palacsintasütővel a kezükben futnak versenyt, miközben fel-feldobva forgatják a palacsintát. A leghíresebb pancake race-t a szokás szülőhelyén, a buckinghamshire-i Olney városában tartják. A futáson kívül sok más, palacsintával kapcsolatos vetélkedés is hagyománynak számít ezen a napon. Ilyen a palacsintaevés, vagy a legfinomabb palacsitatöltelékek versenye is.
Népi hagyományaink
Magyarországon sok helyen szalmabábut vagy koporsót égettek el ilyenkor, így temették el jelképesen a telet. A legények délután felöltöztek „maszkába” és végigvonultak a falun. Az otthon maradt idősektől szalonnát, kolbászt, és tojást kértek, amit megsütöttek egy közeli háznál, majd este a bálozók elfogyasztották. Zala vármegyében több faluban, így például Reszneken, Csesztregen, Milejszegen húshagyókedden ‘maskurázás’ a szokás. Ezen a napon a gyermekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra és járják a falu házait. Az őket fogadó ház lakóitól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, és pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be úgy, hogy függönydarabbal vagy ronggyal az arcukat eltakarják. A fogadó házaknál igyekeznek kitalálni, kit rejt a ‘maskura’. Kérdezgetik, ugratják egymást némi alkoholfogyasztással oldva a hangulatot.
Időjóslás
A régi időkben húshagyókedden a gazdák próbáltak az eljövendő időszak időjárására is következtetni. Megfigyeléseik alapján úgy hitték, hogy ha húshagyókedden csillagos az ég, akkor egész évben sok tojást tojnak majd a tyúkok. A húshagyókeddi napsugár pedig a bő esztendőre adott reményt.
Kapcsolódó bejegyzések
Az igazi böjt nem lehet öncélú – Interjú
A böjti időszaknak, azaz a szent negyven napnak különös jelentéstartalma van, a negyvenes szám pedig több helyen is megjelenik a Bibliában.
Dúsgazdagolás
A római katolikus körökben farsang utolsó napjaiban, főként húshagyókedden volt szokás a „dúsgazdagolás”, vagy más néven Lázár-játék előadása. Lukács evangéliumában (Lk 16,19–26) olvasható Jézus példabeszéde a gazdag emberről és a szegény Lázárról. A vízkereszttől tartó mulatozás lezárásaként a szegények megsegítésére, mértékletes életmódra és az esetleges kicsapongások megbánására hívott ez a dramatikus játék.
Fotók: Canva
