Ha veteményesről beszélünk, valószínűleg nem egy burjánzó, virágokkal tarkított, bokrokkal és fákkal övezett, látszólag össze-vissza ültetett haszonnövényekkel teli kert jut az eszünkbe, hanem leginkább gondosan gyommentesre kapált, egyenes és párhuzamos sorokba vetett zöldségek, amelyek katonás rendben nőnek egymás mellett.
A permakultúra jelentése
A kifejezés a „permanent agriculture” rövidülésével alakult ki, a jelentése állandó mezőgazdaság, vagyis olyan gazdálkodás, amely a természetes ökoszisztémák önműködő rendszerét veszi alapul, és minden egyes elemét – az embert, az épületeket, a növényeket és az állatokat – tudatosan megtervezett, zárt láncú rendszerbe kapcsolja.
A gyökerek
A rendszer alapjai az ausztrál Bill Mollsion és David Holmgren nevéhez fűződnek, akik már az 1970-es években felismerték, hogy a modern, nagyüzemi monokultúrás mezőgazdaság nem fenntartható, tönkreteszi a talajt, és csökkenti a biodiverzitást. Ehelyett olyan ökológiai rendszert szerettek volna alkotni, ahol az ember számára hasznos növény- és állatfajok a természetes életközösségekhez hasonlóan működnek.
Kapcsolódó bejegyzések
„A termőtalaj maga az élet” – Interjúnk Kökény Attila no-till-szakértővel
Kökény Attilával, a talajmegújító mezőgazdálkodás (TMG) egyik legjelentősebb hazai képviselőjével beszélgettünk.
A rendszer lényege
Ez a holisztikus szemléletmód a természetben zajló ökológiai folyamatokat a lehető legteljesebb mértékben próbálja átemelni a gazdálkodásba, ezáltal az szinte teljesen önfenntartó lesz, így a lehető legkisebb beavatkozással és külső erőforrások bevonása nélkül tud hosszú távon igen hatékonyan működni.
Tudatos tervezés nélkül nem működik
Egy tökéletesen működő rendszer kialakításához akár 1–2 év tervezés is szükséges lehet, aminek az első és legfontosabb lépése az alapos megfigyelés. Ezalatt megismerjük a már kialakult ökoszisztémát, a szezonális változások hatásait, valamint a rendszeren belüli energia és víz áramlási irányait. A tervezés hosszú távra szól, így arra kell törekednünk, hogy a rendszer 10–20 év múlva is tökéletesen működjön. A tervezéshez és a működési gyakorlathoz is segítséget nyújt az a 12 permakultúrás alapelv, amelyet David Holmgren az addigi permakultúrás tapasztalatok alapján összegzett 2002-ben.
Lássuk, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban!
A központi rész: a lakóház
Képzeljünk el egy természetes anyagokból készült épületet, amely déli vagy délkeleti fekvésű, a téli nap is melegíti a belső teret, ám a nyári hőség ellen terebélyes fák védik. Az éléskamra a hűvös pincében található, a csapadékot pedig különböző méretű tartályok vagy esővízgyűjtő-rendszerek gyűjtik. Fával fűtenek, vagy megújuló energiát használnak, a szennyvizet biológiai szennyvíztisztító berendezéssel tisztítják, majd locsolásra használják.
A telket körülvevő kerítés olyan bokrokból áll, amelyek védenek a széltől, valamint termést is hoznak (ilyen például a bodza, a csipkebogyó, a mogyoró). Walipini tölti be az üvegház funkcióját, a haszonállatok istállói és óljai pedig olyan huzatmentes, fák által árnyékolt, száraz helyen találhatók, amelyekhez közel van az itatásukhoz szükséges tó vagy víztározó.
Kapcsolódó bejegyzések
A mezőgazdaság hatása a szárazföldi ökoszisztémákra
Az élelmet adó termőföld bolygónk összterületének 38 százaléka, azért nem mindegy, hogy milyen módszerekkel műveljük azt.
Zöldségeskert
A ház körül található veteményes úgy van kialakítva, hogy a különböző évelő és egynyári növények egymást segítik, tápanyagokat biztosítanak egymásnak, és védelmet nyújtanak a kártevők vagy az erős napsugárzás ellen. Az egymás után nyíló virágok pedig bőséges nektárt kínálnak a szorgos beporzó rovarok számára. A növények között tyúkok szedegetik a káros rovarokat, melyek kitűnő fehérjeforrásként szolgálnak a folyamat végén kipottyanó házi tojáshoz.
Legelő és szántó
Kissé távolabb fekszik a dús legelő, melyet különböző gyümölcsfák és termő cserjék tarkítanak. A fák nemcsak finom termést adnak, hanem menedékül is szolgálnak a legelő állatok számára a csapadék és az erős napsütés elől, valamint rengeteg hasznos madárfaj is fészkel rajtuk. A legelőn számos gyógynövény is megtalálható, a nagyobb esők után pedig ehető gombák szedhetők a fűből és a fák alól. A terület szélén kapott helyet az ásásmentes szántóföld, ahol gabona vagy más haszonnövény terem az ember és az állatok számára egyaránt.
Találkozzunk a Planeten!
Ha szeretnéd részletesebben megismerni a permakultúrás gazdálkodás módszerét és a szárazföldi ökoszisztémák védelmének fontosságát, akkor látogass el a régió legnagyobb fenntarthatósági rendezvényére, a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expóra és Élményprogramra!
Az esemény páratlan élményeket, kézzelfogható megoldásokat, szakmai programokat, egyedülálló kiállítást és interaktív játékokat tartogat azok számára, akik ellátogatnak a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expóra és Élményprogramra. A rendezvényre a belépés díjtalan.
Találkozzunk 2023. szeptember 27. és október 1. között a Hungexpón!
További részletek: planetbudapest.hu
