A bálnák életükben és halálukban is sokat tesznek azért, hogy a légkör felmelegedésében óriási szerepet játszó szén-dioxidot minél nagyobb mennyiségben kössék meg. Ezért is lenne fontos befejezni a halászatukat és intézkedéseket hozni, hogy számuk növekedésnek indulhasson.
A fitoplanktonok szabad szemmel nem látható apró élőlények, melyek órási szerepet játszanak az atmoszféra egyensúlyban tartásában. Az oxigén legalább 50%-át ők termelik, a szén-dioxidnak pedig körülbelül 40%-át nyelik el közben. Ezen túl a tengeri tápláléklánc egyik alapkövet alkotják.
A bálnák ürüléke remek táptalajt nyújt ezeknek a miniatűr élőlényeknek. Az úgynevezett kék ökoszisztéma nagyjából 30-szor gyorsabban képes kiszűrni a légkörből a szén-dioxidot, mint az esőerdők.
Kapcsolódó bejegyzések
Új kék bálna csoportot fedeztek fel az Indiai-óceánon
Jó hírek érkeztek az Indiai-óceánról, ahol egy nemzetközi kutatócsoport a világ valaha élt legnagyobb állatának egy új, eddig ismeretlen populációját fedezte fel.
A bálnák óriási testükben is rengeteg szén-dioxidot tárolnak, amely ráadásul haláluk után sem tér vissza a légkörbe. Az elhullott állatok az óceán mélyére süllyednek, ahol maradványaik beépülnek az ottani ökoszisztémába.
A túlzott mennyiségű halászattal azonban a szén-dioxid, aminek az óceánban kellene maradnia felszabadul. Egyes becslések szerint 1950 óta a halászat „termelte” azt a 730 millió tonna szén-dioxidot a légkörbe, ami nagyjából 188 széntüzelésű erőmű kibocsátásának felel meg évente.
A szakértők szerint a jelenlegi bálnapopuláció csupán a negyede az egykorinak. Ha ez visszatérne az eredeti, 4-5 milliós létszámra, és és így a fitoplankton mennyisége akár csak 1% -kal is növekedne, az évi több száz millió tonna szén-dioxid megkötését tenné lehetővé.