A Planet Budapest 2023 fenntarthatósági és élményexpó az eddigi előadásokat tekintve fontos témákat érintett. A konferencia vízgazdálkodással kapcsolatos tematikus napján Nagy Gréta a BCSDH, Pogány Éda a Syngenta, Dedák Dalma a WWF, Hőgyész Anna a Nestlé és Kökény Attila a Talajmegújító Gazdák Egyesülete képviseletében folytatott érdekes és elgondolkodtató kerekasztal-beszélgetést.
Nagy Gréta kiválóan vezette a diskurzust, melynek során a résztvevők fontosnak érezték, hogy egyenként is bemutatkozzanak, személyes indíttatásukra is kitérve, s ez egészen közvetlenné tette a beszélgetést. Mindenki a saját szakterületét képviselve, de mégis ugyanazért a célért ült a konferenciaasztalhoz.
A beszélgetés során fontos kérdésként merült fel, hogy a mezőgazdasági gyakorlatok hogyan alkalmazkodnak a vízproblémához. Hőgyész Anna, a Nestlé fenntarthatósági vezetője szerint nehéz megfelelő alapanyagot beszerezni és felhasználni. A minőségi élelmiszerek előállításához számos fontos tényezőt kell biztosítani. Itt tett említést a talajmegújító mezőgazdaságról és a gazdákkal való közös fúziójukról.
Ezt követően Kökény Attila, a no-till módszer egyik legjelentősebb hazai képviselője elsősorban az ellátásbiztonságra tért ki. A gazdálkodás szempontjából a tavalyi történelmi aszály több ízben is szóba került, mint elhárítandó tényező. Részletesen bemutatta a regeneratív mezőgazdálkodási módszert, amely, lényegét tekintve, gyógyítja a talajt, fejleszti a biodiverzitást, javítja a vízgazdálkodást, és szenet köt meg a talajban. Kökény Attila szerint a klímaváltozás ellen ez a gazdálkodási módszer lehet az egyetlen reális remény a mezőgazdaság számára. A szakember az edukáció fontosságára is felhívta a figyelmet, hiányként említve, hogy a pedagógiában ez a típusú környezeti nevelés még nem igazán terjedt el.
Az új fejlesztések és innovációk kapcsán Pogány Éda, üzleti fenntarthatósági vezető a növények nemesítéséről és kutatási szintjeiről beszélt, amelyeknek az elsődleges célja a fenntarthatóságra való törekvés. A regeneratív mezőgazdaság hatékonyságát ő is kiemelte. A legnagyobb potenciált pedig a vetőmagkeverékek előállításában és forgalmazásában látja.
Dedák Dalma, a WWF környezetpolitikai szakértője személyes bemutatkozása után arról beszélt, hogy a víz csak rendszerben értelmezhető. A tájnak van egy saját működése és a vízmegtartást ehhez kellene igazítani. Ezt követően a WWF Magyarország vízmegtartó megoldásait ismertette, melyek innovatív módon a rendszerszintű problémákra adnak választ, tudományos ismeretekre alapozva segítik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.
Hőgyész Anna a Nestlé képviseletében a nagy multicégek és a helyi gazdálkodók közös fúziójáról is említést tett, elsősorban az igények és az ellátási láncok összefonódását kiemelve. Elmondta, hogy számos gazdálkodóval partnerségben állnak, köztük a kerekasztal-beszélgetés egyik résztvevőjével, Kökény Attilával is, akinek köszönhetően a regeneratív mezőgazdaságot is egyre inkább elfogadják a nagy cég életében.
Kökény Attila a nehézségekről is szót ejtett. Kiemelte, hogy a természetes folyóvizek kezelése nem feltétlenül találkozik a mezőgazdasági igényekkel. Véleménye szerint a természetes vizekből kellene kinyerni a talajvizet. Itt tette hozzá, hogy a mezőgazdaság sikeressége 50 százalékban a vízgazdálkodáson múlik. A no-till módszer jeles képviselője a vízművekkel való szorosabb partnerségre is felhívta a figyelmet.
A regeneratív mezőgazdasági módszer mellett az agronómiai gyakorlatokat és a kutatásfejlesztést is egyöntetűen támogatták a kerekasztal-beszélgetés részvevői. Közös gondolatként fogalmazódott meg az is, hogy a víz egyenlő az élettel.
Zárszóként a szemléletformálás adaptálása került terítékre. A vendégek optimista válaszokat adtak, az agrárpolitika támogatását emelték ki jó példaként, és a Planet Budapest 2023-hoz hasonló konferenciák közösségépítő szerepét is szorgalmazták.
Fotók: Szecsődi Balázs