Tényleg jó ötlet megenni az inváziós fajokat?
Tényleg jó ötlet megenni az inváziós fajokat?

Az inváziós fajok elleni küzdelem drága és nehéz feladat, azonban az őshonos élővilág megóvása érdekében valamit mégis szeretnénk tenni. Nem egy esetben felmerül, hogy a nemkívánatos vendég ehető, és érdemes lehet kiaknázni a jelenlétét: ezzel enyhíteni lehet a bajt, és még haszna is van.

Doñana Biológiai Állomás kutatói arra jutottak, hogy nem feltétlenül jó ötlet az étlapra tenni az inváziós fajokat. Ez ugyanis elvezethet ahhoz, hogy érdekké válik a fennmaradásuk, a jelenlétük fenntartása, ez pedig épp ellentétes az eredeti céllal. A kutatásról a PNAS folyóiratban számoltak be a szakemberek.

Az inváziós fajok elfogyasztása nem jelent megbízható megoldást a problémára, sőt természetvédelmi kockázatokat rejt. Sok inváziós faj esetében azzal kampányolnak „ha nem tudod legyőzni, fald fel”: a média számára különösen vonzó ez az elképzelés. Ilyen például a tűzhalak megjelenését kísérő ínyencségkampány, amely az elmúlt évtizedben az USA keleti partjainál és a karibi térségben divattá vált. A szakemberek számára azonban hamar világossá vált: ez a módszer kontraproduktív lehet.

A tűzhal mellett említhető a nálunk is inváziós nutria és a vörös mocsárrák, Amerikában a ponty vagy a csendes-óceáni vörös királyrák, amelyet a Barents-tengerbe szándékosan telepítettek be néhány évtizede. A királyrákot a betelepítés után intenzíven halászni kezdték, ezért kereskedelmi forgalomba került. Azonban amikor az állománya csökkenni kezdett, ahelyett, hogy örültek volna neki, korlátozásokat vezettek be azért, hogy a gazdasági haszonnal járó halászata „fenntarthatóbb” legyen. A kutatók hasonló eseményekre számítanak a Földközi-tengerben megjelent atlanti eredetű kék tarisznyarák kapcsán is.

A kereskedelmi hasznosítás és az inváziós fajok kezelése egymással ellentétes érdekeket rejt, és elég kevés olyan adat áll rendelkezésre, ami bizonyítaná e fajok fogyasztásának hatékonyságát. A módszer arra ösztönözheti az embereket, különösen azokat, akiknek a megélhetése függ az inváziós fajok kiaknázásából, hogy az irtásuk helyett a fenntartásuk vagy az esetleges szaporításuk váljon érdekké.

A kutatók hangsúlyozták, hogy nincs mindenre érvényes módszer. Ha egy inváziós faj már gyakorlatilag kiirthatatlanná vált, akkor érdemes valóban az étlapra emelni. Általánosságban azonban fontos volna, hogy ezekről a fajokról minden ökológiai hatást felmérve, hosszú távra vonatkozóan, tudományos módszerekkel döntsenek.

(National Geographic)

Fotó: Canva

search icon