A hatalmasra növő lágyszárú növénynek egyelőre csak kisebb állományai vannak hazánkban, azonban jó ha felismerjük, mert egy rosszul sikerült találkozás maradandó károsodást és akár vakságot is okozhat!

Az egyébként igen csak tetszetős növény azért veszélyes, mert a napfény hatására bomló furanokumarinokat tartalmaz. Ezek a növény szőreinek érintésével, vagy a kifolyó nedvével a bőrre kerülve komoly bőrgyulladást okozhatnak, a helyzeten pedig tovább ront, ha a napfény éri a kérdéses bőrfelületet.

Kapcsolódó bejegyzések

Invazív fajok a kertünkben: mit tehetünk?

Az eredeti élőhelyükön őshonos fajok nálunk invazívak lehetnek. De hogyan kerülhetnek ide, és mi a fő probléma velük? Összegezzük ismereteinket az invazív fajokról!

Épp ezért ha véletlenül érintkeznénk a növénnyel, mindenképp forduljunk orvoshoz. Orvosi kezelés hiányában a később létrejövő bíborszínű vagy fekete hegek évekig megmaradhatnak, de még ennél is veszélyesebb, ha a növény sejtnedve a szembe kerül: átmeneti vagy akár végleges vakságot is okozhat.

Bár a legveszélyesebb kétségkívül az invazív kaukázusi medvetalp, a többi ernyősvirágzatú növény is okozhat problémákat. A hazánkban gyakori vadon termő ernyősök közül a vadmurok, a pasztinák, a közönséges medvetalp, az erdei turbolya és az erdei angyalgyökér, míg a termesztettek közül a zeller, a petrezselyem, a sárgarépa és az édeskömény többszöri érintése is okozhat bőrgyulladást.

A szakértők tanácsa szerint az erőnyősvirágzatúak sejtnedvével való érintkezés esetén mielőbb próbáljuk lemosni az érintet terültet, majd takarjuk le ruhával, hogy ne érje napfény.

Hogy még véletlenül se kerüljünk ilyen helyzetbe, jó ha fel tudjuk ismerni a kaukázusi medvetalpat. A növény óriási, akár 5 méter magasra is megnőhet, míg a szárvastagsága a 10 cm-t is elérheti, fehér virága pedig hasonlít a többi ernyősvirágzatú növény virágára.