Sokan csak hallomásból ismerhetik Németország egyik legsűrűbben lakott régióját Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, amellyel – bár kétségkívül nem tartozik a legnépszerűbb úti célok közé – érdemes megismerkedni.
A helyiek eredetileg pásztorkodásból éltek, majd a feketekőszén felfedezésétől megkezdődött a bányászat, amely egészen a 20. század végéig tartott. Azonban mára átalakult a régió, és inkább a technológia és a környezettudatosság felé nyitottak a cégek. Hogyan sikerült véghez vinni mindezt? Mitől vált jelentőssé Németországban ez a terület? Miről híres ma a Ruhr-vidék? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
A Ruhr-vidékről dióhéjban
A terület a Ruhr-folyóról kapta a nevét, amely átszeli az egész vidéket. Közel 5 millióan élnek itt nagyjából huszad akkora területen, mint Magyarország. 53 kisebb-nagyobb város és falu helyezkedik el itt, ami egy ilyen kicsi területre vetítve rengetegnek számít. Ezek mára szinte teljesen egybeolvadtak, így alig találkozhatunk a környéken kihasználatlan, illetve lakatlan területekkel. A régió nagyobb városai közé sorolhatjuk többek között Dortmundot, Essent, Duisburgot vagy éppen Bochumot. A területen értékes termőföldek vannak, illetve Európában az egyik legjobb minőségű feketekőszén itt található, ezek miatt tudott Németország fontos iparvidékévé válni.
A vidék rövid története
Már a 13. századból is találhatunk feljegyzéseket több itteni település alapításáról, az 1700-as években pedig már egyes helyeken szenet is bányásztak. Ekkoriban azonban még inkább az állattartás volt jellemző a vidéken, amely egészen a 19. század végéig fennmaradt. Ekkorra már viszont az iparosodás elterjedésével szinte teljesen átvették a bányák az uralmat, főként azért, mert itt a legjobb tüzelőértékű feketekőszén volt megtalálható. Ennek köszönhetően is indult meg a terület felvirágzása ebben az időszakban. Szinte nem találkozhatunk olyan településsel a régióban, ahol ne működött volna legalább egy szénbánya. A vidéket átszelő rengeteg folyónak, illetve a vasút elterjedésének köszönhetően pedig országszerte tudták szállítani a kiváló minőségű szenet. A 20. század elején Németország teljes széntermelésének nagyjából 70 százalékát a Ruhr-vidék tette ki.
Rombolás és újjáépítés
A világháborúk évszázada a Ruhr-vidéken is megtette hatását. A II. világháború végéhez közeledve az ekkorra már német ipari központtá vált területet közel négy hónapon keresztül bombázták, ennek köszönhetően a városok nagy része szinte teljesen megsemmisült, közel húszezer halálos áldozatot követelve. Az ezután következő évtizedekben azonban szinte teljes egészében sikerült újjáépíteni a vidéket, amely – bár közel sem sorolható Németország legszebb környékei közé – a mai napig nagy népszerűségnek örvend.
Hogyan vált zöld technológiai központtá a Ruhr-vidék?
Az újjáépítés éveiben folytatódhatott a széntermelés a régióban. Az 1950-es években válság alakult ki a vidéken, mivel lecsökkent a kereslet az itt bányászott szén iránt. Ez különösen érzékenyen érintette a helyi lakosokat, mivel nagy részük a szén bányászatával, feldolgozásával és exportálásával kereste kenyerét. A „szénválság” főként annak volt köszönhető, hogy az egész országban már inkább a modern iparágak (például az elektrotechnika vagy az autóipar) kerültek előtérbe. A következő évtizedekben így szépen lassan megkezdték az átállást az egyéb ipari tevékenységekre. A váltás oka volt az is, hogy a kibányászott szenet sokszor hőerőművekhez hasznosították.
Ezekben a gyárakban azonban rengeteg kén-dioxid keletkezett, amely a levegőbe jutva az ott található nedvességtartalom hatására kénessavvá, majd kénsavvá alakult, ami pedig savas esőkhöz vezetett. Németország közel egyharmadát erdő borítja, a kialakult savas esők pedig rendkívüli módon veszélyeztették a természetet, hatalmas károkat okozva. A lakosság és a politikusok így lassan felismerték a környezetvédelem fontosságát, és megkezdték az ehhez szükséges lépéseket. A bányákat szépen lassan bezárták, helyükön pedig immár a környezetvédelmet szem előtt tartó gyárak jelentek meg.
Ezekbe a vállalatokba az 1990-es években közel 6 milliárd márkát fektettek be, ez az akkori árfolyamon nagyjából 240 milliárd forinttal volt egyenértékű. Nemcsak új cégek létesültek, hanem a meglévő, káros tevékenységeket folytató nehézipari cégek is profilt váltottak, és elkezdtek zöldebb megoldások után nézni. Részben ennek is köszönhető, hogy Németországban mára a kén-dioxid-kibocsátás közel a negyedére csökkent, és az ország Európában ma is élen áll a környezetvédelem terén.
Kultúra, a vidék (egyik) új arculata
A bányák bezárásával nemcsak a technológiai újítások felé nyitottak a Ruhr-vidéken, hanem előtérbe került a kultúra támogatása is. A területen közel 200 múzeum, 250 kulturális fesztivál és 120 színház működik manapság, változatos kikapcsolódási lehetőséget szolgáltatva kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Habár feketekőszenet már nem bányásznak errefelé, a kohók, a bányaliftek és a hozzájuk tartozó tornyok ma is uralják a látképet. Ugyanakkor ma már ezekben az épületekben különféle kulturális- és sporteseményeket, illetve bulikat szerveznek, az egykori bányászmúltról pedig a legtöbb helyi városban megtalálható bányamúzeumokban tájékozódhatunk. Ezek közül az egyik leghíresebb Essenben van, amelyet mára az UNESCO világörökség részévé tettek.
Környezetbarát megoldások a régióban
A közelmúltban a környezettudatosság jegyében több kezdeményezés is napvilágot látott a vidéken. Ezek mindegyikével Németország kicsivel előrébb jutott klímacéljainak elérésében. Essen városának 2017-ben az „Európa zöld fővárosa” díjat is megítélték, köszönhetően az elmúlt évek kitartó parkosításainak, legtöbbször a volt szén- vagy vasipari területeket kihasználva. A régióban nagyjából 1400 km bicikliút telepítésével ösztönzik az embereket a kerékpározásra, egyéb támogatásokkal egyetemben. Ipari szempontból is találkozhatunk több ígéretes ötlettel: Bochumban például nemrég egy mára lezárt hulladéklerakót rekultiváltak napelemekkel. Az egyedi technológiai megoldás előnyeiről egy korábbi cikkünkben is értekeztünk.
Összegzés
A Ruhr-vidék kitűnő példája annak, hogy kellő energiával és megfelelő támogatással egy környezetszennyező tevékenységből meggazdagodó ipari régiót is át lehet alakítani egy hasonlóan sikeres, mégis zöld megoldásokkal rendelkező területté. Remélhetőleg a közeljövőben még több ország fog profilt váltani, amivel hozzájárulhatnak a Föld károsításának mérsékléséhez.
Képek: pexels