Sokan csak hallomásbĂłl ismerhetik NĂ©metország egyik legsűrűbben lakott rĂ©giĂłját Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, amellyel – bár kĂ©tsĂ©gkĂvĂĽl nem tartozik a legnĂ©pszerűbb Ăşti cĂ©lok közĂ© – Ă©rdemes megismerkedni.
A helyiek eredetileg pásztorkodásbĂłl Ă©ltek, majd a feketekĹ‘szĂ©n felfedezĂ©sĂ©tĹ‘l megkezdĹ‘dött a bányászat, amely egĂ©szen a 20. század vĂ©gĂ©ig tartott. Azonban mára átalakult a rĂ©giĂł, Ă©s inkább a technolĂłgia Ă©s a környezettudatosság felĂ© nyitottak a cĂ©gek. Hogyan sikerĂĽlt vĂ©ghez vinni mindezt? MitĹ‘l vált jelentĹ‘ssĂ© NĂ©metországban ez a terĂĽlet? MirĹ‘l hĂres ma a Ruhr-vidĂ©k? CikkĂĽnkben ezekre a kĂ©rdĂ©sekre keressĂĽk a választ.
A Ruhr-vidékről dióhéjban
A terĂĽlet a Ruhr-folyĂłrĂłl kapta a nevĂ©t, amely átszeli az egĂ©sz vidĂ©ket. Közel 5 milliĂłan Ă©lnek itt nagyjábĂłl huszad akkora terĂĽleten, mint Magyarország. 53 kisebb-nagyobb város Ă©s falu helyezkedik el itt, ami egy ilyen kicsi terĂĽletre vetĂtve rengetegnek számĂt. Ezek mára szinte teljesen egybeolvadtak, Ăgy alig találkozhatunk a környĂ©ken kihasználatlan, illetve lakatlan terĂĽletekkel. A rĂ©giĂł nagyobb városai közĂ© sorolhatjuk többek között Dortmundot, Essent, Duisburgot vagy Ă©ppen Bochumot. A terĂĽleten Ă©rtĂ©kes termĹ‘földek vannak, illetve EurĂłpában az egyik legjobb minĹ‘sĂ©gű feketekĹ‘szĂ©n itt találhatĂł, ezek miatt tudott NĂ©metország fontos iparvidĂ©kĂ©vĂ© válni.
A vidék rövid története
Már a 13. századbĂłl is találhatunk feljegyzĂ©seket több itteni telepĂĽlĂ©s alapĂtásárĂłl, az 1700-as Ă©vekben pedig már egyes helyeken szenet is bányásztak. Ekkoriban azonban mĂ©g inkább az állattartás volt jellemzĹ‘ a vidĂ©ken, amely egĂ©szen a 19. század vĂ©gĂ©ig fennmaradt. Ekkorra már viszont az iparosodás elterjedĂ©sĂ©vel szinte teljesen átvettĂ©k a bányák az uralmat, fĹ‘kĂ©nt azĂ©rt, mert itt a legjobb tĂĽzelĹ‘Ă©rtĂ©kű feketekĹ‘szĂ©n volt megtalálhatĂł. Ennek köszönhetĹ‘en is indult meg a terĂĽlet felvirágzása ebben az idĹ‘szakban. Szinte nem találkozhatunk olyan telepĂĽlĂ©ssel a rĂ©giĂłban, ahol ne működött volna legalább egy szĂ©nbánya. A vidĂ©ket átszelĹ‘ rengeteg folyĂłnak, illetve a vasĂşt elterjedĂ©sĂ©nek köszönhetĹ‘en pedig országszerte tudták szállĂtani a kiválĂł minĹ‘sĂ©gű szenet. A 20. század elejĂ©n NĂ©metország teljes szĂ©ntermelĂ©sĂ©nek nagyjábĂłl 70 százalĂ©kát a Ruhr-vidĂ©k tette ki.
Rombolás Ă©s ĂşjjáépĂtĂ©s
A világháborĂşk Ă©vszázada a Ruhr-vidĂ©ken is megtette hatását. A II. világháborĂş vĂ©gĂ©hez közeledve az ekkorra már nĂ©met ipari központtá vált terĂĽletet közel nĂ©gy hĂłnapon keresztĂĽl bombázták, ennek köszönhetĹ‘en a városok nagy rĂ©sze szinte teljesen megsemmisĂĽlt, közel hĂşszezer halálos áldozatot követelve. Az ezután következĹ‘ Ă©vtizedekben azonban szinte teljes egĂ©szĂ©ben sikerĂĽlt ĂşjjáépĂteni a vidĂ©ket, amely – bár közel sem sorolhatĂł NĂ©metország legszebb környĂ©kei közĂ© – a mai napig nagy nĂ©pszerűsĂ©gnek örvend.
Hogyan vált zöld technológiai központtá a Ruhr-vidék?
Az ĂşjjáépĂtĂ©s Ă©veiben folytatĂłdhatott a szĂ©ntermelĂ©s a rĂ©giĂłban. Az 1950-es Ă©vekben válság alakult ki a vidĂ©ken, mivel lecsökkent a kereslet az itt bányászott szĂ©n iránt. Ez kĂĽlönösen Ă©rzĂ©kenyen Ă©rintette a helyi lakosokat, mivel nagy rĂ©szĂĽk a szĂ©n bányászatával, feldolgozásával Ă©s exportálásával kereste kenyerĂ©t. A „szĂ©nválság” fĹ‘kĂ©nt annak volt köszönhetĹ‘, hogy az egĂ©sz országban már inkább a modern iparágak (pĂ©ldául az elektrotechnika vagy az autĂłipar) kerĂĽltek elĹ‘tĂ©rbe. A következĹ‘ Ă©vtizedekben Ăgy szĂ©pen lassan megkezdtĂ©k az átállást az egyĂ©b ipari tevĂ©kenysĂ©gekre. A váltás oka volt az is, hogy a kibányászott szenet sokszor hĹ‘erĹ‘művekhez hasznosĂtották.
Ezekben a gyárakban azonban rengeteg kĂ©n-dioxid keletkezett, amely a levegĹ‘be jutva az ott találhatĂł nedvessĂ©gtartalom hatására kĂ©nessavvá, majd kĂ©nsavvá alakult, ami pedig savas esĹ‘khöz vezetett. NĂ©metország közel egyharmadát erdĹ‘ borĂtja, a kialakult savas esĹ‘k pedig rendkĂvĂĽli mĂłdon veszĂ©lyeztettĂ©k a termĂ©szetet, hatalmas károkat okozva. A lakosság Ă©s a politikusok Ăgy lassan felismertĂ©k a környezetvĂ©delem fontosságát, Ă©s megkezdtĂ©k az ehhez szĂĽksĂ©ges lĂ©pĂ©seket. A bányákat szĂ©pen lassan bezárták, helyĂĽkön pedig immár a környezetvĂ©delmet szem elĹ‘tt tartĂł gyárak jelentek meg.
Ezekbe a vállalatokba az 1990-es években közel 6 milliárd márkát fektettek be, ez az akkori árfolyamon nagyjából 240 milliárd forinttal volt egyenértékű. Nemcsak új cégek létesültek, hanem a meglévő, káros tevékenységeket folytató nehézipari cégek is profilt váltottak, és elkezdtek zöldebb megoldások után nézni. Részben ennek is köszönhető, hogy Németországban mára a kén-dioxid-kibocsátás közel a negyedére csökkent, és az ország Európában ma is élen áll a környezetvédelem terén.
Kultúra, a vidék (egyik) új arculata
A bányák bezárásával nemcsak a technolĂłgiai ĂşjĂtások felĂ© nyitottak a Ruhr-vidĂ©ken, hanem elĹ‘tĂ©rbe kerĂĽlt a kultĂşra támogatása is. A terĂĽleten közel 200 mĂşzeum, 250 kulturális fesztivál Ă©s 120 szĂnház működik manapság, változatos kikapcsolĂłdási lehetĹ‘sĂ©get szolgáltatva kicsiknek Ă©s nagyoknak egyaránt. Habár feketekĹ‘szenet már nem bányásznak errefelĂ©, a kohĂłk, a bányaliftek Ă©s a hozzájuk tartozĂł tornyok ma is uralják a látkĂ©pet. Ugyanakkor ma már ezekben az Ă©pĂĽletekben kĂĽlönfĂ©le kulturális- Ă©s sportesemĂ©nyeket, illetve bulikat szerveznek, az egykori bányászmĂşltrĂłl pedig a legtöbb helyi városban megtalálhatĂł bányamĂşzeumokban tájĂ©kozĂłdhatunk. Ezek közĂĽl az egyik leghĂresebb Essenben van, amelyet mára az UNESCO világöröksĂ©g rĂ©szĂ©vĂ© tettek.
Környezetbarát megoldások a régióban
A közelmĂşltban a környezettudatosság jegyĂ©ben több kezdemĂ©nyezĂ©s is napvilágot látott a vidĂ©ken. Ezek mindegyikĂ©vel NĂ©metország kicsivel elĹ‘rĂ©bb jutott klĂmacĂ©ljainak elĂ©rĂ©sĂ©ben. Essen városának 2017-ben az „EurĂłpa zöld fĹ‘városa” dĂjat is megĂtĂ©ltĂ©k, köszönhetĹ‘en az elmĂşlt Ă©vek kitartĂł parkosĂtásainak, legtöbbször a volt szĂ©n- vagy vasipari terĂĽleteket kihasználva. A rĂ©giĂłban nagyjábĂłl 1400 km bicikliĂşt telepĂtĂ©sĂ©vel ösztönzik az embereket a kerĂ©kpározásra, egyĂ©b támogatásokkal egyetemben. Ipari szempontbĂłl is találkozhatunk több ĂgĂ©retes ötlettel: Bochumban pĂ©ldául nemrĂ©g egy mára lezárt hulladĂ©klerakĂłt rekultiváltak napelemekkel. Az egyedi technolĂłgiai megoldás elĹ‘nyeirĹ‘l egy korábbi cikkĂĽnkben is Ă©rtekeztĂĽnk.
Összegzés
A Ruhr-vidĂ©k kitűnĹ‘ pĂ©ldája annak, hogy kellĹ‘ energiával Ă©s megfelelĹ‘ támogatással egy környezetszennyezĹ‘ tevĂ©kenysĂ©gbĹ‘l meggazdagodĂł ipari rĂ©giĂłt is át lehet alakĂtani egy hasonlĂłan sikeres, mĂ©gis zöld megoldásokkal rendelkezĹ‘ terĂĽlettĂ©. RemĂ©lhetĹ‘leg a közeljövĹ‘ben mĂ©g több ország fog profilt váltani, amivel hozzájárulhatnak a Föld károsĂtásának mĂ©rsĂ©klĂ©sĂ©hez.
KĂ©pek: pexels