Japánban az alacsony természetes szaporulat miatt a lakosság lélekszáma gyors ütemben csökken, és a szigetországnak van a világon az egyik legöregebb társadalma.
Az Energiastratégia Intézet publikációjában rámutat arra, hogy mivel a lakosság közel 30%-a 65 év feletti, a nyugdíjrendszer és az egészségügyi ellátás terhei már most hatalmasak. A prognózisok szerint az ország lélekszáma 2070-re akár 87 millió főre is csökkenhet, ami sokkal kevesebb munkaerőt és csökkenő adóbevételt jelent. A nyugati országokban alkalmazott megoldás, vagyis a bevándorlás támogatása Japánban nem népszerű, és a jelenleg tervezett programok sem képesek majd pótolni a hiányzó munkaerőt.
Kapcsolódó bejegyzések
Szuga Josihide: Japán 2050-re karbonsemlegessé válik
Yoshihide Suga, japán miniszterelnök, és kijelentette, hogy Japán 2050-re karbon semlegessé válik.
A kormányzat többféleképpen igyekszik növelni a születések számát, de az eredmények egyelőre szerények. Épp ezért a robotikai fejlesztések, az automatizáció elősegítése, illetve az emberi munkaerő képességeinek feljavítása (augmentáció) egyre nagyobb szerepet kapnak. A robotok alkalmazása az idősgondozás területén az egyik legjobban támogatott terület, és a tanulságok már most figyelemreméltók.
Japán lakossága 2025-ben körülbelül 123,5 millió fő volt, és ebből a 65 év felettiek aránya 29,4%, míg a 15 év alattiak aránya csak 11%. 2024-ben a népesség 890 000 fővel csökkent, amit a főbb kutatóintézetek csak 2035-re vártak.
Kapcsolódó bejegyzések
Ez az új energiafaló 2030-ra több áramot fogyaszt majd, mint egész Japán
Az adatközpontok energiaigényének kielégítéséhez elengedhetetlen lesz a gáz- és szénalapú energiatermelés növelése is.
A medián életkor így 49–50 év körül mozog, ami elég rossz hír a helyzettel küszködő tokiói döntéshozóknak. A születések száma évek óta csökkenő pályán van: a 2010-es évek közepétől folyamatosan csökkent, a 2020-as évek elején tovább gyorsult a folyamat, 2024-ben pedig csak 1,15 volt a természetes szaporulat. Az okok ismerősnek tűnhetnek sok nyugati országban: a gyermeknevelés magas költségei, a gazdaság stagnálása és a bérek reálértékének csökkenése, a japán munkakultúra és a karrier előtérbe helyezése, az individualista életmód, a kitolódott házasodási és gyermekvállalási életkor. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, 2070-re a japán lakosság lélekszáma csupán 80–90 millió fő körülire csökkenhet.
Ezeknek a folyamatoknak közvetlen hatása van a munkaerőpiacra, a társadalombiztosítás fenntarthatóságára és a helyi szolgáltatások (különösen az egészségügyi és az idősellátási rendszerek) működőképességére. A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva