A Jeli Arborétum hazánk egyik legszebb botanikus kertje, különösen tavasszal, amikor a rododendronok virágoznak. Cikkünkben az alapításáról, a különleges élővilágáról és további érdekes tudnivalókról olvashatnak.
A Vas vármegyei Kám község határában több mint 100 hektáros területen elnyúló Jeli Arborétum nemcsak hazánk, hanem Európa egyik legcsodálatosabb botanikus kertje. A varázskertként is ismert arborétum napjainkban is folyamatosan fejlődik. A látogatók többségét a rododendronok májustól kezdődő tömeges virágzása vonzza, így a kertet ebben az időszakban több tízezer érdeklődő keresi fel.
A Jeli Arborétumban tájkörzeteket is kialakítottak, melyek bemutatják Kína, Japán, Amerika és a Balkán területeinek erdőtársulásait. A botanikus kertnek nemcsak a növényvilága, hanem az állatvilága is jelentős. Megfigyelhető többek között a búbos cinege, a sárgafejű királyka, a léprigó, a fekete harkály, a mogyorós pele és a nyuszt is.
Az arborétum a kezdetektől máig
A Jeli Arborétumot gróf Ambrózy-Migazzi István alapította 1922-ben, aki már ezt megelőzően is úttörő munkát végzett az örökzöld növények kontinentális klímán történő honosítása terén. A szintén általa alapított Malonyai Arborétumban bebizonyította, hogy örökzöld növények nevelésére a hazai éghajlat is alkalmas.
Trianon következményeként elcsatolták a Felvidéket, így a malonyai kertet is, a gróf ezért az anyaországban keresett új területet honosítási munkáinak folytatására. Ehhez a Kemenesháton fekvő Jeliháláson találta meg a megfelelő feltételeket. A területen található számos forrás és a különböző kitettségű domboldalak mellett a savanyú talaj és az őshonos növényvilág változatossága is felkeltette a figyelmét.
A nyírfák és a közönséges borókák közé örökzöld növényeket ültetett. A cserjefoltokat nagy tömegben telepítette, a nyírfákhoz pedig fenyőket társított. Az így létrehozott állományok egymást védték a nyári forró napsütéstől és a téli hideg szelektől. A sétautakat páfrányokkal, nárciszokkal és liliomokkal szegélyezte. A kialakult mikroklíma így már alkalmassá vált a rododendronok telepítésére is. Ambrózy-Migazzi István 1933-as halála után erdésze, Vörös Lajos vette át a kert gondozását.
A II. világháború alatt és az azt követő időszakban a Jeli Arborétumot nem gondozták, így az 1950-es évekre a gróf által telepített növényeknek csak kis hányada maradt meg. A háború nyomai ma is jelen vannak a gyűjteményben, tank- és lövészárok, valamint egy ismeretlen katona sírja is látható a Jeli Arborétumban. Később erdészek és botanikusok is dolgoztak a kert fejlesztésén. A területen fakadó Kaponyás-patak völgyében közel 40 hektáron a világ 10 különböző részéről származó fajokból erdőfoltokat hoztak létre, melyeket tájövezetnek neveztek el.
Az ötvenes évek második felében dr. Nagy László erdőmérnök nyomára lelt Ambrózy egykori telepítéseinek, az akkor már főleg legelőnek használt területeken. Az erdőmérnök áldozatos munkájának köszönhetően, 2 hektárról, 76 hektárrá gyarapodott az arborétum területe. Munkásságához fűződik, a kontinensek növényvilága reprezentáló gyűjtemény, az „Óriások Erdeje”, az egzóta kísérletek, és a havasszépék telepítése. Dr. Nagy László szervezte meg az első „Jeli Napot” is, amely a kezdeti néhány fős látogatottságból, mára évi százezer főre emelkedett. Elhivatott munkásságát a botanikus kert területén emléktábla őrzi.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi fán terem az erdőterápia?
Shinrin-Yoku, azaz erdőterápia, ami a természetben való megmerítkezés, amely a tudomány és a spiritualitás egységében fejti ki jótékony hatását a testre és az elmére.
Mi mindent találunk a Jeli Arborétumban?
A Jeli Arborétumnak három jól elkülönülő része ismert. A park, amely a fenyő-, a nyír-, a csarab- és a rododendrongyűjteményt foglalja magában, az alátelepített erdei fenyvesek, valamint a tájövezetek. A parki rész, az Ambrózy-szobor környéke a kert legrégebbi része, itt található az eredeti és később kibővített Havasszépe-gyűjtemény. Értékét emeli, hogy míg a nyugat-európai országokban található rododendrongyűjtemények túlnyomó többsége kertészeti fajtákból áll, addig a Jeli Arborétumban magonc eredetű, ezért genetikailag sokszínű idős állomány él.
Az alátelepített fenyves nagyjából a parki rész és a tájövezetek közötti területet tölti ki, az átmenetet szolgálja közöttük. Az itt élő erdei fenyők pedig megfelelő árnyékolást biztosítanak a sétautakkal sűrűn átszőtt díszcserjés területnek. Ezen a területen található a széleslevelű hegyi babér is, egyike a legszebb cserjéknek, melynek nyár elején nyíló virágai beborítják a bokrot.
A Kaponyás-patak völgyében kialakított tájövezetekben a Balkán- és az Ibériai-félsziget, Kis-Ázsia, a Kaukázus, a Himalája, Japán, Kína, a Mississippi-vidék, az Appalache- és a Sziklás-hegység társulást alkotó fajait ismerhetik meg a látogatók. Az Óriások Erdeje a hegyi mamutfenyő méretes példányaival pedig valóban impozáns látványt nyújt minden természetkedvelőnek.
A rododendronok virágzása
A leghíresebb és legszebb esemény a kert életében a különleges rododendronok késő tavaszi, kora nyári virágzása. A Jeli Varázskert fő látványosságaira a természetes élőhelyükre is utaló havasszépe elnevezést is használják. A rhodo rózsát, a dendron fát jelent, ám ezek a növények nem a rózsafélékhez tartoznak, hanem a hangafélék családját gazdagítják. A lombhullató fajokat azalea névvel is illetik. A rododendron a magashegységekből, illetve a hűvösebb régiókból származik. Legfőképpen Észak-Amerika atlantikus területein, a Himalájában, Japánban és a Kaukázusban fordul elő.
A rododendronok útja Anglián át vezetett Európába, de a 17. században még alig ismerték ezeket a gyönyörű növényeket. Az első kultúrába vont faj 1656-ban a borzas havasszépe volt. A 18. században is még csak az Újvilágból és a Kaukázusból juthatott el néhány faj a nyugat-európai kertekbe. Szélesebb körben való elterjedése a 19. század elejére tehető, ekkor már 40-re emelkedett a kultúrába vont havasszépefajok száma. Később Sir Joseph Dalton Hooker angol botanikus himalájai expedíciója újabb 30 fajt eredményezett. Hooker a begyűjtött magvakat az angol Királyi Botanikus Kertnek küldte, ahol édesapja nevelte fel az újdonságnak számító rododendronokat. Anglia egyre növekvő távol-keleti befolyása, majd a rododendronnemzetség következetes kutatása eredményezte, hogy napjainkban több mint 800 faj és ezeknek 8000 taxonja ismert.
A Jeli Varázskertben ma már több mint 300 rododendrontaxon él, a példányok száma pedig több ezerre tehető. A bejárat közvetlen közelében, a Felső Parkban a kertalapító gróf Ambrózy-Migazzi István által ültetett rododendronok alkotják az Azaleetumot, azaz a havasszépék gyűjteményének a gerincét. Kiemelkedő díszértékűek a Rhododendron kaemferi (kurukume havasszépe) egyedei is, melyek lombfakadás előtt, április végén tűzvörös színben pompáznak. A Rhododendron japonicum május elején nyílik a fehér, a sárga és a narancs összes színárnyalatában.
A kései virágzású Rhododendron calendulaceum (narancsvörös azálea) sárga, piros és narancssárga színben látható. A szintén későn, június végén virágzó Rhododendron atlanticum (partvidéki azálea) fehér virágokat hoz a lombfakadása után, emellett rendkívül illatos cserje. Az örökzöld havasszépék különlegessége, a Rhododendron catawbiense (katabán havasszépe) impozáns méretű bokor, amely a 4–5 méteres magasságot is eléri, és a már kihalt katawba indián néptörzs nevét őrzi.
Egy másik különlegesség a Cunningham’s White, amelynek számos fajtája ismert, és már az 1800-as évek végén is ültették. Hófehér virágai csaknem egy évszázada nyílnak május elején a Jeli Arborétumban. A Kaukázusból származó grúziai havasszépét pedig Szmirnow orosz orvosról nevezték el (Rhododendron Smirnowii). Az érdeklődők május közepétől nyíló nagy virágait is megcsodálhatják, melyek ciklámen színben tündökölnek.
Minden túlzás nélkül állítható, hogy hazánk leggazdagabb rododendronkertje májustól felejthetetlen látványt nyújt minden látogatónak a Jeli Arborétumban.
Élővilág
A Jeli Varázskertben az aljnövényzettől kezdve a fák kérgein át egészen a lombkoronáig különleges élővilág fogadja a természetbarátokat. Az arborétumban számos madárfaj megtalálható, karvalyt például gyakran lehet látni. Ezek a különleges madarak a sűrű, fiatal fenyőerdőkben igazán otthonosan érzik magukat, mint ahogyan a bóbitás cinege is. Az apró termetű madárfaj, az európai kontinens egyetlen bóbitás cinegefaja Magyarországon védettséget élvez.
Fekete harkályt is láthat az ide látogató, s ez azért is kuriózum, mert ez a fenséges megjelenésű, ébenfekete tollruhájú, vöröskoronás madár a legnagyobb termetű harkályunk. A sárgafejű királykát, Európa legkisebb, mindössze 5–6 gramm súlyú madarát is megcsodálhatjuk, ha elég figyelmesek vagyunk. A léprigó is otthonának tekinti a Jeli Arborétumot. Hazánkban ez a legnagyobb termetű rigó, és a Jeli térségében él az egyik legnagyobb állománya. Jellemzően olyan fákon figyelhetjük meg, amelyeken fagyöngy vagy fakín található, mert télen leginkább fagyönggyel táplálkozik. Nevét is innen kapta, a régi madarászok a sárga fagyöngy (fakín) ragadós termésének segítségével csalták őket szó szerint lépre.
A hazánkban védett, mindössze 6–8 centiméteres mogyorós pele is itt alussza téli álmát, októbertől egészen áprilisig. A varázskerti fák lombkoronáját pásztázva igazi légtornászra lehetünk figyelmesek. A menyétfélék családjába tartozó nyuszt a legelterjedtebb Vas, Zala és Veszprém vármegye területén. Magyarország nyílt, napos, sok rejtekhelyet kínáló tájain többfelé előfordul a rézsikló is, így a Jeli Arborétumban is találkozhatunk összetekeredve napozó vagy zsákmánykereső példányaival. Fenyőszendert is láthat a kiránduló, amelynek első nemzedéke májusban és júniusban, a második július végétől szeptember elejéig repül. Rajzása az alkonyati órákban kezdődik, és késő éjjelig tart.
Varázskerti sétánk során a világ számos országából származó egyedülálló, örökké zöldellő fenyőféléket is megcsodálhatunk. Ilyen többek között az atlaszcédrus, a hegyi mamutfenyő, az aparti mamutfenyő, a kínai mamutfenyő, a kínai szúrósfenyő, a japánciprus, a kolorádói jegenyefenyő és a kaukázusi jegenyefenyő.
Épített emlékek
A kertből kilépve érhető el gróf Ambrózy-Migazzy István nyughelye, melyet az alapító még életében jelölt ki. A sírkertben növényfoltok révén ismerhetjük meg a Malonyai Arborétum, a hajdani Jelihálás és a Jeli Arborétum jellegzetes növényeit. A sétaúton visszafelé bal kéz felől található az Ambrózy Emlékház, melyben megtekinthetők a gróf életének fontos állomásai és személyes tárgyai.
Az elmúlt évek fejlesztései
Az Ambrózy Emlékház 2006-ban épült meg, hat esztendővel később pedig felújították az Ambrózy sírkertet is. 2014-ben 800 méteres nyomvonalon elkészült a Mozgássérült Tanösvény, melyet mozgás-, illetve látássérült látogatók is használhatnak. A tanösvény nyomvonala taktilis burkolatú, az ismeretterjesztő táblákon Braille-írással is szerepel a vonatkozó információ. 2015-ben adták át a gróf Ambrózy-Migazzi Istvánról elnevezett, közel 20 méter magas kilátót, amely az őrségi népi építészet stílusjegyeit hordozza. A kilátó elsősorban a japán és a sziklás-hegységi erdőfoltra nyújt rálátást.
Lombkoronasétány
2019 májusa óta látogatható – az észak-amerikai tájövezet Óriások Erdeje nevű részén – a fából és acélból kiépített, közel 10 méteres magasságban fekvő, tűlevelűek koronáiban található lombkoronasétány. A 130 méter hosszan kanyargó sétaúton a látogatók QR-kódos ismertetőtáblák segítségével mélyedhetnek el a különféle fenyők és madarak életének sajátosságaiban.
Belépőárak és megközelítés
Az alábbiakban a Jeli Arborétum belépőjegyeivel és kedvezményeivel kapcsolatban olvashatnak részletes tájékoztatást.
Belépőjegyárak:
Belépőjegy felnőtteknek 15 főig: 2500 Ft/fő
Csoportos belépőjegy felnőtteknek 16 főtől: 2000 Ft/fő
Belépőjegy diákoknak és nyugdíjasoknak 15 főig: 2200 Ft/fő
Csoportos belépőjegy diákoknak és nyugdíjasoknak 16 főtől: 2000 Ft/fő
Belépőjegy gyermekeknek: 1200 Ft/fő
Családi jegy (két felnőtt és egy vagy több gyermek számára): 6000 Ft
A gyermekkedvezmény 3-tól 14 éves korig érvényes, 3 éves kor alatti gyermekeknek az arborétum látogatása ingyenes. A diákkedvezményt általános és középiskolások, illetve nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatók vehetik igénybe. 25 százalékos kedvezménnyel látogathatják az arborétumot a Magyar Természetjáró Szövetség tagjai, ha érvényes, kedvezményre jogosító Természetjáró Kártyával rendelkeznek. Ingyenesen kirándulhatnak a Jeli Arborétumban az Országos Erdészeti Egyesület tagjai is, a 2024. évre érvényesített tagsági kártya bemutatásával, továbbá a MABOSZ tagjai a szintén 2024-re érvényesített igazolvány felmutatásával. A belépőjegyek ára tartalmazza a lombkoronasétány használatát is, ami viharos időben az emberek biztonsága érdekében nem látogatható.
Egyéb kedvezmények
A Varázskertet a fogyatékkal élők térítésmentesen látogathatják a jogosultságukat igazoló okmányok felmutatása esetén. Vak személyek vagy gyengénlátók esetében a Magyar Államkincstár által kiállított hatósági igazolványt és személyazonosságot igazoló okmányt vagy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványát szükséges felmutatni. Hallássérült személyek esetében a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványára van szükség.
Értelmi fogyatékos személyek a Magyar Államkincstár által kiállított hatósági igazolvánnyal és személyazonosságot igazoló okmánnyal tudnak ingyenes látogatást tenni az arborétumban. A mozgásszervi fogyatékkal élőknek szintén a Magyar Államkincstár által kiállított hatósági igazolványt és személyazonosságot igazoló okmányt kell bemutatni. A fogyatékkal élők szervezett csoportjainak látogatása esetén a kísérő(k) belépése is térítésmentes.
Kapcsolódó bejegyzések
Nem csak növényrajongóknak! – 8 arborétum, amelyet érdemes meglátogatni
Magyarország tele van gyönyörű növényekkel, így arborétumokkal is. A tavasz jó ok arra, hogy minél többet felkeress!
Megközelítés
A botanikus kertbe autóval érkezőknek Kámra érve, a 8-as főútról a Jeli Arborétumot jelölő táblánál kell letérniük a 3,6 kilométeres szilárd burkolatú bekötőútra. A látogatók számára ingyenes parkolást biztosítanak, a személyautóknak és a buszoknak egyaránt. A Jeli Arborétum GPS-koordinátái a következők: É: 47° 04′ 20″; K: 16° 53′ 52″.
A tömegközlekedéssel érkezőknek a távolsági buszról a „Kám autóbuszforduló” megállónál kell leszállniuk. Onnan gyalogosan, a 8-as főúton átkelve, a 3,6 kilométeres aszfaltozott úton közelíthető meg a Jeli Arborétum bejárata.
Természeti kincseink ismerete és védelme a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is a kiemelt témák közé tartozott. A rendezvényen a tudományos élet számos neves képviselője vett részt, értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentálva az érdeklődők számára.
Fotók: Canva, Pixabay, Pinterest, Stock photo
