A szakemberek szerint a geotermikus energia végtelen erőforrást jelent az emberiség számára, jelenlegi kihasználtsága azonban elég alacsony. A kibocsátáscsökkentés iránti egyre növekvő igény azonban új technológiákat hívott életre, melyek új lendületet adhatnak az iparágnak.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) „Net Zero By 2050” című jelentése szerint ha el szeretnénk érni a század közepére a nettó nulla kibocsátást, akkor 2030-ig legalább 52 GW geotermikus kapacitás kiépítésére lesz szükség. Jelenleg ez a mutató csupán 16 GW, pedig ennél jobb megújuló energiaforrásunk nincs.
Marit Brommer, a Nemzetközi Geotermikus Szövetség (IGA) igazgatója szerint a geotermikus energia nagy előnye a többi megújulóval szemben, hogy mindig elérhető. Nem függ semmilyen időjárási körülménytől vagy napszaktól. Ezzel szemben alkalmas lehet arra, hogy az ingadozó teljesítményt nyújtó szél- és naperőművek kiegészítőjeként biztosítsa a hálózat számára szükséges alapvető kapacitást.
Ráadásul míg korábban a geotermikus erőművek megvalósítása csak azokon helyeken volt lehetséges, ahol a geológiai sajátosságok okán a földhő könnyen elérhető, az újabb technológiák azt az ígéretet hordozzák, hogy lényegében a világon bárhol alkalmazhatók.
A geotermikus energia alkalmazása ráadásul nem csak a fűtésben kaphat szerepet. A zöldhidrogén előállításában is komoly szerepet játszhat, hiszen míg a napenergia alapú hidrogén-előállítás a napsütés szűkössége miatt limitált, addig egy geotermikus erőmű esetén folyamatosan üzemelhet, így a befektetések megtérülése is jóval gyorsabb lehet.
Amire szükség is van, hiszen a geotermikus erőművek összehasonlíthatatlanul drágábbak a naperőműveknél, de ha egyszer megépülnek, onnantól olcsó és hatékony energiaforrást jelentenek. (Euractiv)