Míg itthon általában a szöcskék és a tücskök ciripelését azonosítjuk a nyár hangjaiként, addig a kabócák zenéjéről leginkább az adriai tengerpart jut az eszünkbe. Pedig itthon is jócskán jelen vannak ezek a különös hangú rovarok, sőt, egyre több helyen hallhatjuk őket.
A fedelesszárnyúak rendjébe tartozó kabócáknak világszerte 42 ezer faja létezik, melyek közül hazánkban közel 600 található meg. Ezen belül az énekeskabóca-félék családjába mintegy 3000 faj tartozik, de itthon csupán néhányuk él.
Szerző: Schmidt Péter, forrás: izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0
A leghangosabbak
Az erdőt járva leginkább a mannakabócának vagy az óriás énekeskabócának a hangját hallhatjuk, melyek nemcsak hangosak, de egyúttal a legnagyobb hazai fajok is. A mannakabóca (Cicada orni) hossza körülbelül 25 milliméter, szárnyfesztávolsága pedig 70 milliméter. Mivel legfőbb védekezési módja a rejtőzködés, testszíne élőhelyétől függően a barnától a szürkéig változhat. Az óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes) nagy, zömök rovar, teste 38–44 milliméter, szárnyfesztávolsága 75–85 milliméter. Színe sötétbarna, a fejtetőn, az előtor háti részén és a lábakon narancssárgás.
Szerző: Virág3, forrás: izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0
Csak a hímek zenélnek
Az érces ciripelésre speciális hangképző szerveikkel csupán a hím egyedek képesek, ezzel próbálják meg ugyanis magukhoz csalogatni a nőstényeket. A kifejlett imágók egyébként igen rövid ideig élnek, létük fő célja a párosodás: a szerelem beteljesülése után a hímek elpusztulnak, majd a peterakás után a nőstények is örök álomra szenderülnek. Cserébe lárvaállapotuk hosszú ideig is eltarthat, az Amerikában elterjedt „tizenhét éves kabóca” lárvája például tényleg 17 évig él a talajban, mielőtt imágóvá alakul.
Kapcsolódó bejegyzések
5+1 gyönyörű bogár, amellyel itthon is találkozhatsz
Mutatunk pár gyönyörű bogarat annak is, aki eddig nem szerette őket.
Növényekkel táplálkoznak
A kabócák minden alakja, tehát a lárvák és az imágók is növényevők. A poloskákhoz és a levéltetvekhez hasonlóan a szipókájukat a növényekben futó edénynyalábokba szúrják, így szívogatják azok nedveit.
Forrás: Vissza a természethez, Youtube
Egyre több helyen hallhatjuk őket
Azt gondolhatnánk, hogy ezek a hangos énekeskabócák más rovarokhoz hasonlóan a klímaváltozás hatására délebbről vándoroltak hazánkba, pedig mind a mannakabóca, mind az óriás énekeskabóca őshonos és védett fajunk. A felmelegedés azonban valóban kedvező számukra, így egyre több példányuk él itthon, ezért hallhatjuk ciripelésüket is egyre gyakrabban.
Bolygónk gazdag, sokszínű élővilágának óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
Kiemelt kép: Canva
