Súlyos kárt okoztak 2025-ben a tavaszi fagyok a hazai kajsziültetvényekben. Az így kiesett termésre a piacnak nagy igénye lenne. A termésbiztonság és a termesztés gazdaságossága érdekében a jövőben a hazai gyümölcstermesztés átfogó, szakmai megalapozottságon nyugvó újjászervezésére van szükség.
Már az elmúlt években rendre komoly fejtörést okoztak a tavaszi fagyok a hazai kajszitermesztőknek, az idén pedig olyan súlyos kárt szenvedtek az ültetvények a tavaszi virágzás időszakában bekövetkezett tartós lehűlés és fagyok miatt, hogy a potenciális termés 70–95 százaléka megsemmisült.
A fagy nemcsak hazánkat sújtotta, hanem Európa legfontosabb kajszitermesztő országaiban is jelentős károkat okozott a tavaszi lehűlés. A fagy hatásának a mértéke azonban itthon a legnagyobb. Ennek számos oka van: az időjárási anomáliákon túlmenően alapvető problémát jelent, hogy a hazai kajsziültetvényeink döntő része a kajszi számára ökológiailag kevésbé alkalmas vagy a termesztésére alkalmatlan területekre kerültek.
Kapcsolódó bejegyzések
A kajszitermés jelentős részét elvitte a tavaszi fagy
A tavaszi fagyok, a virágzáskori lehűlés, és a nagy hőingadozás miatt a magyar kajszi megszokott termésmennyiségének csupán negyede kerülhet idén piacra.
Hazánkban mintegy 5000 hektáron termesztenek kajszibarackot, a legfontosabb termőtájak Pest és Bács-Kiskun vármegyékben, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén (1 100 hektár), Somogy és Tolna vármegyékben összpontosulnak, de Fejér vármegyében is jelentős ültetvények találhatók. Az elmúlt években bekövetkezett drasztikus fagykárok miatt ugyanakkor megállt a korábban elindult termőterület-bővülés (2013 és 2020 között 4000 hektárról 5700-ra nőtt az ültetvények területe).
Az évről évre jelentkező komoly fagykárok miatt az éves termésmennyiség jelentős szórást mutat. Míg 2018 előtt évjárattól függően 20 és 35 ezer tonna között mozgott a betakarított termés mennyisége, addig 2023-ban csupán 6–8 ezer tonna kajszi termett az országban.
Kapcsolódó bejegyzések
Beérett a kajszibarack
Jelenleg, a szezon legelején 16-18 ezer kajszit szüretelhetünk, ami optimális esetben elérheti a 20 ezer tonnát is.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Ceglédi Kutatóállomása által szervezett szakmai napon elhangzottak szerint a cél az lenne, hogy az ágazat érje el az évi 50 ezer tonna termést, amivel a jelenleg hazánkba érkező évi 3 ezer tonna importot is csökkenteni lehetne.
A kajszi nagyon kedvelt gyümölcsfajunk a fogyasztók és a feldolgozóüzemek körében is, a megfelelő minőségű gyümölcs gond nélkül, jó áron értékesíthető. Ezért a kajszitermesztés növelését szorgalmazni kell, a termelőket és a gazdálkodókat pedig korszerű, jövőbe mutató valós szakmai információkkal kell ellátni.
(NAK)
Fotó: Canva