A tavaszi fagyok, a virágzáskori lehűlés, illetve a nagy hőingadozás miatt a magyar kajszi megszokott termésmennyiségének csupán negyede kerülhet idén piacra a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szerint.
Elemzésében a szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásaként egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt elengedhetetlen a hazai gyümölcstermesztés – és kiemelten a korai virágzású gyümölcsfajok termesztésének – átfogó újjászervezése. A NAK és a FruitVeB becslése szerint ebben az évben csupán 7-8 ezer tonna kajszit takaríthatnak be a termelők, mivel jó évjáratok átlagához képest 70-80 százalékkal kevesebb kajszi termett.
Magyarországon mintegy 5000 hektáron folyik kajszitermesztés, az évi termésmennyiség ugyanakkor nagy szórást mutat: 5-35 ezer tonna között mozgott az elmúlt években. Legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (1117 hektár). Nagyobb termesztőterületek vannak még Bács-Kiskun, Pest, Tolna, Fejér, Somogy és Heves vármegyében. Egy jó termésű évben a hazai termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százaléka kerül a frisspiacra.
Kapcsolódó bejegyzések
Fogyasszunk bátran hazai gyümölcsöket
A felelős és tudatos döntés minden téren a természetes érési időben szüretelt hazai gyümölcs fogyasztása.
A NAK és a FruitVeB kiemelte: a tavaszi fagy évek óta visszatérő probléma a hazai gyümölcstermesztésben, az elmúlt 6 év alatt négyszer érte nagyon jelentős kár emiatt a csonthéjasokat. A kamara felmérése szerint több mediterrán fajta is bekerült a termesztésbe, amelyekről a termelők nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel. A NAK és a FruitVeB álláspontja szerint vissza kellene állítani a 2000-es években megszűnt fajtakísérleteket, meg kell erősíteni a fajtákkal kapcsolatos információk átadását.
A szervezet szerint azt is érdemes lenne átgondolni, hogy milyen arányban van szükség a korai, a közép- és a késői érésű fajtákra. Gyakori probléma ugyanis, hogy a korai termesztés találkozik a mediterrán importtal, ami az árak csökkenéséhez vezet.
Kapcsolódó bejegyzések
Tündérkertek – Értékmegőrzés őshonos gyümölcsfákkal
A Tündérkert-mozgalom a régi őshonos gyümölcsfajták megőrzésével foglalkozik, s mára Kárpát-medence-szerte elterjedt.
Elengedhetetlen a hazai gyümölcstermesztés – és kiemelten a korai virágzású gyümölcsfajok termesztésének – átfogó újjászervezése. Mivel a kormányzat az elkövetkező években kiemelkedő mértékű forrásokat biztosít az agrárium fejlesztésére, illetve a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésére, a hazai gyümölcsnemesítés megerősítésére is sor kerülhet, amit a két szervezet is szorgalmaz
– hangsúlyozta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet.
(FruitVeB)