Egy átmeneti időszakot követően 2026. január 1-jével életbe lépett az EU szén-dioxid-kiigazítási rendszere, melynek értelmében meghatározott, nagy kibocsátással járó termékek importálása esetén karbonvámot kell fizetni.
Az Energiastratégia Intézet publikációjában kiemeli, hogy az EU szén-dioxid-kiigazítási rendszerének célja a karbonszivárgásnak, vagyis a gyártási tevékenység kevésbé szigorú szabályozási háttérrel rendelkező országba történő átszervezésének a megelőzése. Az érintett termékek körébe tartoznak bizonyos trágyázószerek is, amelyekre az EU-s agrárium továbbra is nagyban támaszkodik, így több tagállam és szakmai szereplő is felszólalt a mechanizmussal szemben, különös tekintettel arra, hogy nem biztosított az európai előállítás megfelelő üteme.
Kapcsolódó bejegyzések
A világon elsőként vezethetik be a karbonvámot
Az Európai Unió a világon elsőként vethet ki vámot az olyan áruk behozatalára, melyekhez magas szén-dioxid-kibocsátás kapcsolódik.
Ennek hatására a bizottság javaslatot terjesztett elő, melynek elfogadása lehetővé tenné a rendelkezések alkalmazásának átmeneti felfüggesztését bizonyos termékek – így a műtrágyák – vonatkozásában, amennyiben az uniós piacra gyakorolt súlyos negatív hatás merülne fel. E lépés ugyan kedvezhet a gazdáknak, de egyúttal alááshatja az éghajlati célokat, különösképp a karbonszivárgással szembeni fellépést, fokozva a piac bizonytalanságát.
Bár a Párizsi Megállapodás nem ír elő konkrét célszámot az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátására nézve, a globális átlaghőmérséklet emelkedésének megfékezése nem valósulhatna meg tényleges kibocsátáscsökkentés nélkül. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által kiadott 2025-ös Emission Gap Report szerint az eredetileg kitűzött 2 °C-os korlátozás eléréséhez – a 2019-es szinthez viszonyítva – 35%-os, míg a tudományos konszenzus által kívánatosabbnak tartott 1,5°C-os cél eléréséhez 55%-os kibocsátáscsökkentésre van szükség.
Kapcsolódó bejegyzések
Elfogadta a klímavédelmi csomag legfontosabb elemeit az EP
Komoly viták után végül nagy többséggel szavazta meg az Európai Parlament a Fit for 55 (Irány az 55%) nevű uniós klímavédelmi csomag három fontos elemét is.
Ehhez elengedhetetlen a megfelelő szabályozási és szakpolitikai háttér kidolgozása, melynek tényleges eredményességét veszélyeztetheti a karbonszivárgás problémája. A jelenség gyakorlatilag azt a helyzetet takarja, amikor a gyártók olyan országokba helyezik át termelési tevékenységüket, ahol kevésbé szigorú kibocsátáscsökkentési szabályozás van érvényben.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva