A kávé, a csokoládé és a tea nem tartoznak az alapélelmiszerek közé, de mégis hatalmas népszerűségnek örvendenek. Kávézók, teázók, cukrászdák váltják egymást kis- és nagyvárosok utcáin szerte a világban. De mégis mennyit fogyasztunk ezekből az élelmiszerekből, és ennek mi a hatása a környezetünkre? Mit tehetünk annak érdekében, hogy fenntarthatóbbá tegyük a kávé, a tea vagy a csokoládé fogyasztását?
Fogyasztási statisztikák
Egy 2019-es felmérés szerint az egy főre eső kávéfogyasztásban a statisztika alapján Finnország, Norvégia és Dánia vezet. Az ezekben az országokban elő emberek főként a hosszú kávét, illetve a kapszulás változatot részesítik előnyben.
Magyarországon az egy főre eső éves kávéfogyasztás 2,4 kilogramm. Meglepő módon az olaszok – a szóban forgó statisztika alapján – csak a 11. helyen végeztek annak ellenére, hogy a sztereotípia szerint ők még lefekvés előtt is elkortyolgatnak egy csésze kávét. Az általuk ivott eszpresszónak azonban jóval kisebb a kávétartalma, mint egy nagy bögre filteres italnak.
Mi a helyzet a csokoládéval?
A Lindt csokoládégyártó cég 2017-ben készített statisztikát arról, hogy mi jellemzi az egy főre jutó csokoládéfogyasztást a világban. Ez alapján a statisztika alapján Svájc, Ausztria és Németország vezetnek az elfogyasztott édesség mennyiségében, őket követi Írország és az Egyesült Királyság. Magyarország nem szerepel ebben a statisztikában, mert sem az egy főre jutó, sem az összesített fogyasztásunk nem kiugró mennyiség.
Forrás: lindt-spruengli.com
A Svájci Csokoládéipari Szövetség számadatai alapján Magyarországon 1 fő évente átlagosan 2,9 kilogramm csokoládét fogyaszt. Ez a mennyiség körülbelül a harmada a Németországban vagy a Svájcban megevett édességnek.
A csokoládé története
A csokoládé fő alapanyaga a Dél-Amerikából származó kakaóbab. A növényt először a maják, majd az aztékok fogyasztották, főként vallási szertartásaikhoz. Az elkészítés során a kakaófa gyümölcsét, amelyben harminc-hatvan kakaóbab található, először a napon kiszárították, majd a magokat megpörkölték és összetörték. Magas zsírtartalma miatt a por masszává állt össze, ezt vízzel hígították, majd megitták. Az ital eredeti neve xocolātl, ami keserű vizet jelent.
Később elkezdték ízesíteni vaníliával, csilivel vagy akár mézzel. Felfedezték a kakaóbabból készült ital élénkítő és koncentrációnövelő hatását, és mivel ettől a kakaóbab értéssé vált, fizetési eszközként is használták.
Európába Amerika felfedezésével jutott el, de csak az 1600-as években kezdett népszerűvé válni. Áttörést a holland Conrad Johannes van Houten kakaósajtoló gépe hozott az 1800-as évek elején, amellyel szét tudták választani a kakaóvajat a kakaómasszától, amit porrá őrölhettek. Ennek segítségével elkezdődhetett a szilárd csokoládé gyártása.
Milyen hatása van a csokoládégyártásnak a környezetre?
A világ összes csokoládéjának 70%-át Nyugat-Afrikában termesztik. Az ottani farmerek számára a kakaóbab termesztése jelenti a megélhetést, de saját maguknak nem engedhetik meg az édesség fogyasztását.
A legnagyobb probléma a kakaóbab termesztésével, hogy a farmerek nem rettennek vissza sem az esőerdő irtásától, sem pedig a gyermekek dolgoztatásától. Az egyenlítő közelében elterülő esőerdő pusztulása azért jelent problémát (ugyanez igaz az óceánokra is), mert rengeteg faj él benne, amelyek a fotoszintézis révén nagy mértékben hozzájárulnak a Föld oxigénellátásához. Ha ez pusztul, akkor pusztul vele a Föld sokszínűsége is, és felborul az egyensúly. A farmerek azért irtják az esőerdőt, hogy több területet szabadíthassanak fel ültetvényeik számára, mert a korábban használt termőföldek a nem korszerű földművelésnek köszönhetően már kimerültek. A másik probléma a gyermekmunka. A 2013-14-es termesztési időszakban hozzávetőlegesen 2 millió gyereket dolgoztattak Ghána és Elefántcsontpart egész területén. A feladatuk az volt, hogy segédkezzenek a kakaóbabok termesztésében, begyűjtésében és elszállításában.
A fejlettebb országokban elterjedt túlfogyasztás alól a csokoládé sem kivétel. Amerikában egy átlagos Valentin-napon körülbelül 26 ezer tonna csokoládé fogy. Milyen jó üzlet! De mit okoz a bolygónak?
A csokoládé nem tartozik a gyorskaják közé, ellenkezőleg: angolul slow foodnak (lassú ételnek) titulálják, mivel egy kakaófának egy egész évbe is beletelik, mire megtermel egy fél kiló csokoládéhoz elengedő kakaót. Ahogy telik az idő, és öregszik a fa, a növény egyre kevésbé termékeny.
Mit lehet tenni, hogy a csokoládégyártás fenntarthatóbb legyen?
Elsősorban olyan mezőgazdasági technikákat kell kialakítani, amelyekkel a talaj termékenyebbé tehető, jobban kihasználható, így elkerülhető az esőerdőirtás, és újra felhasználható a régi, kimerültnek vélt földterület.
Emellett feladat vár a biológusokra is. A Mars édességgyártó cég feltérképezte a csokoládé genomját, így ennek segítségével olyan fákat tudnak előállítani, amelyek háromszor-négyszer termékenyebbek nyugat-afrikai társaiknál, és jobban ellenállnak az éghajlatváltozásnak is. A növekvő szárazság és a klímaváltozás ugyanis a csokoládéiparra is hatással van.
Örök csokoládé
A Barry Callebaut cég azt tervezi, hogy létrehozza az örök csokoládét (Forever Chocolate) azáltal, hogy fenntarthatóvá és etikussá teszi a csokoládégyártást. Céljaik között szerepel, hogy 2025-re beszüntetik a gyermekmunkát és az erdőirtást. 2,5 millió hektár kakaóbab újratelepítését tervezik a meglévő kakaóültetvényekre, és kizárólag fenntartható összetevőket akarnak használni a gyártás során. Emellett fél millió termelőnek szeretnének segíteni kijutni a szegénységből.
Mit tehetünk mi?
Nem kell ahhoz kutató biológusnak vagy agrármérnöknek lenni, hogy tehessünk valamit. Számos apróság létezik, amivel a hétköznapi ember is hozzájárulhat a tea-, a kávé- és a kakaótermesztés fenntarthatóbbá tételéhez.
Szükség van arra, hogy az ültetvényeken dolgozóknak kedvező munkakörülményeket és tisztességes béreket biztosítsanak, mindezt úgy, hogy nem kerül sor erdőirtásra. A World Vision Little Coffee és a Rumble Coffee cégek a farmerek családjainak és gyermekeiknek jobb életkörülményeket biztosít. Segítenek a színvonalasabb oktatás elérésében is, hiszen nélkülük nem élvezhetnénk ezeket a kényeztető luxus cikkeket.
1. A csomagolás vizsgálata
Keresd a csomagoláson az olyan tanúsítványokat, mint a Rainforest Alliance és az Australian Certified Organic. Az ilyen tanúsítványokkal rendelkező termékek termesztési módszere környezetbarát.
2. Helyi kistermelők
Az egyik leggyakoribb tanács a fenntarthatósággal kapcsolatban, hogy vásároljunk a helyi kistermelőktől. Miért jó ez? A szállítás, az átláthatatlan munkafolyamatok (csak úgy, mint a divatipar esetében) megnövelik a környezetre gyakorolt káros hatások lehetőségét. Főként a kávé és a csokoládé esetében ez Magyarországon nehezen kivitelezhető, mert Közép-Kelet-Európának nem olyan a klímája, amely lehetővé tenné ezeknek a növényeknek a megtermesztését. Magunk is termeszthetünk a kertben olyan növényeket, amelyekből teát állíthatunk elő, illetve vásárolhatunk a piacon vagy a kistermelőktől gyógynövényeket.
3. Tej és cukor
Akármilyen szomorú hallani, ennek a két terméknek nagy az ökológiai lábnyoma. A tehéntől származó tej az állat nagy metánkibocsátása miatt terheli a környezet, tekintve, hogy a metán a szén-dioxidnál sokkal erősebb üvegházhatású gáz. Nem azt sugalljuk, hogy egy pohár tej elfogyasztása után lelkiismeret-furdalást kell érezni, de érdemes lehet kipróbálni a növényi tejeket is. Lehetséges, hogy felfedezünk egy újabb, nekünk jobban tetsző ízvilágot. Hasonló a helyzet a cukorral is, mivel a cukornád termesztése nagyon vízigényes. Helyettesíthetjük biomézzel, datolyasziruppal, juharsziruppal.
4. Csomagolás
Az örök visszatérő kérdés a megfelelő csomagolás. Ha kávézni vagy teázni megyünk, lehetőleg ne elvitelre kérjük az italt, hanem fogyasszuk el helyben, kerülve a papír- és műanyag poharak használatát! Mennyivel kellemesebb nyugodtan meginni, mint az utcán rohanva elszürcsölgetni a forró italt, nem mellesleg elegánsabb is.
Ha mindenképp elvitelre szeretnénk kérni az italunkat, hordozzunk magunknál újrahasznosítható poharat! Az Ecoffee Cup olyan szilikonpoharakat fejlesztett ki, amelyek a szilikon anyagának köszönhetően rugalmasak és strapabírók, így nem foglalnak sok helyet, és hosszú ideig élvezhetjük a használatukat. A Loving Earth szintén szentelt időt annak, hogy környezetbarátabbá tegye a csomagolást. Teljes mértékben komposztálható és újrahasznosítható csomagolást alkalmaznak.
+1 kérdéses termék: A kapszulás kávé
Nem kell ecsetelni, hogy miért termel hulladékot egy kapszulás kávé elfogyasztása. A Nespresso gyűjti a kapszulákat, de ezeket nagyon nehéz újrahasznosítani, mert vegyesen tartalmaznak fémet, műanyagot és papírt. Ugyanez a helyzet a papírpoharakkal is, hiszen ezek nemcsak papírból készülnek (aminek a gyártása egyébként is nagyon vízigényes), hanem tartalmaznak egy vékony műanyag filmréteget is.
Kapcsolódó bejegyzések
Kapszulás kávé hulladék nélkül? – Megoldás a kávégolyó!
Megérkezett a „kávégolyó”, egy svájci cég környezetbarát megoldása az alumíniumból és műanyagból készült kávékapszulák kiváltására.
Persze nagyon kényelmes a kapszulás kávé használata, különben nem terjedt volna el ennyire. A Pod Star olyan újrafelhasználható fém kávékapszulát fejlesztett ki, amelynek finoman kilyukasztott fémfedele van (ezen jut át a forró víz a kávéhoz), a teteje pedig lecsavarható. Használat előtt egyszerűen meg kell tölteni kávéval, majd visszacsavarni a fedelet. A fogyasztás után a kávét komposztálhatjuk, vagy a cserepes növények földjéhez keverhetjük.
Egy kaptafára megy az újrafelhasználható teafilter is, amely egy kilyukasztott fémtartó, melyet megtöltünk teafűkeverékkel. Így a tea szintén komposztálható a fogyasztás után, ami a filteres teáról nem mondható el, hiszen a sok műanyagot tartalmazó csomagolás nem bomlik le, így a benne lévő teafű nem tud kiszabadulni, hacsak nem vágjuk ki a filtert.
A komposztálható műanyag kifejezés nagyon jól hangzik, de ne dőljünk be gondolkodás nélkül ennek a szlogennek! Valóban komposztálható anyagról van szó, de általában ipari körülmények között. Mivel a bomláshoz szükséges megfelelő mikrobiológiai környezet, hőmérséklet, pH, illetve víz és fény (vagy éppen ezek hiánya) mindig a szóban forgó műanyagtól függ, adott körülmények között a komposztálhatóságban nagy eltérések lehetnek.
Összefoglalás
A kevesebb több! Élvezzük a csokoládé, a tea és a kávé hatásait! Ne vonjuk meg magunktól teljes mértékben ezeket a termékeket, hiszen ezzel nem mentjük meg a világot, csak magunkat sanyargatjuk. De ne felejtsünk el gondolkodni, fogyasszuk őket ésszel. Az általunk tett apró erőfeszítések képesek előrébb vinni ezt a világot, lépésről lépésre!
