Sokak szerint a csótányok azok az élőlények, amelyek egy esetleges atomkatasztrófa után is túlélnének minden embert és állatot. Bár ez a feltételezés nyilvánvalóan túlzás, annyi köze azért van a valósághoz, hogy a csótányok ellenálló képessége rendkívüli.
A csótányok képesek egy hónapig is táplálék nélkül élni, víz nélkül azonban csak egy hétig bírják. Levegővétel nélkül akár 30-40 percet is el tudnak tölteni a víz alatt egyhuzamban. A testükön lévő apró lyukakon keresztül képesek lélegezni, így akkor is életben maradhatnak akár egy egész hétig, ha levágják a fejüket. Ebben az esetben is csak azért pusztulnak el, mert nem marad szervük folyadék felvételéhez. Különleges ellenálló és alkalmazkodóképességük miatt igazi kihívás megszabadulni tőlük.
Magyarországi csótányfajták
A közel 4000 fajból Magyarországon 3 fordul elő, leggyakrabban a lakásban. A konyhai csótány (Blatta orientalis) hossza 20–27 mm, színe a vörösesbarnától a feketéig terjed. A hímeknek ugyan van szárnyuk, de repülésre képtelenek. Ez a fajta kifejezetten az ember közelében telepszik meg. A német csótány (Blattella germanica) kifejlett példányai 13–16 mm hosszúak, színük a világos- és a sötétbarna között változhat. A konyhai csótányokkal ellentétben ezek a rovarok a mennyezeten is tudnak járni. A párás, meleg helyeket szeretik, ahol sok a táplálék.
Fotó: pixabay.com
Fotó: wikipédia
Az amerikai csótány (Periplaneta americana) 2–4 cm hosszú, nagy szárnyai vannak, és bár jól tud repülni, szívesebben választja a futást. Városokban gyakori, a száraz és meleg helyeket szereti.
A kertekben pedig körülbelül másfél évtizede egy új, eredetileg mediterrán faj jelent meg, a kertvárosi erdeicsótány (Ectobius vittiventris), melyet a fény, valamint a tél közeledtével a meleg vonz a lakásokba. Kiválóan repülnek, de ártalmatlan rovarok, szúnyoghálóval könnyedén védekezhetünk ellenük.
Fotó: wikipédia
Fotó: mttmuzeum.blog.hu
Még a hajunkat is megeszik
A lakásban lakó csótányok a hiedelmekkel ellentétben nemcsak igénytelen, koszos lakóhelyeken fordulnak elő, hanem bárhol megjelenhetnek, ahol megfelelő életkörülményeket találnak. Közös szellőzőrendszerű társasházakban nagyon könnyen elszaporodhatnak, és az egyik lakásból a másikba juthatnak. Szeretik a meleget, a sok táplálékot és a réseket, repedéseket, melyek kiváló búvóhelyül szolgálnak számukra. Mindenevők, így a mosogató lefolyójában megtapadt ételmaradék, de akár a fürdőszobában maradt hajszál vagy fogrém is ínycsiklandó eledel számukra. Napközben észrevétlenek a búvóhelyeiken, majd éjszaka elindulnak táplálék után kutatva.
A csótányok káros hatása elsősorban a fertőző betegségek terjesztésében jelentkezik, mivel életmódjukból adódóan sokszor szennyezett helyen – csatornákban, lefolyókban – tartózkodnak, és gyakran a hulladékból is táplálkoznak. Az emberi élelmiszerekkel érintkezve különféle gyomor- és bélrendszeri megbetegedéseket kiváltó mikroorganizmusokat terjeszthetnek. Jelenlétük különösen olyan helyeken – például kórházakban – kritikus, ahol jelentős mennyiségű és sokféle kórokozó fordul elő. Allergizáló tulajdonságuk is ismert, közvetlen érintésük irritálhatja a bőrt. A csótányok váladéka, ürüléke, kültakarójának fehérjetartalma, valamint illat- és bűzmirigyei allergéneknek tekinthetők.
Az eddigieken kívül hasznos megemlíteni azokat a pszichés reakciókat is, amelyeket egy csótány kiválthat: előfordulhatnak pánikrohamok, hallucinációk, kényszerképzetek.
Előzzük meg, hogy megjelenjenek
A csótányoktól megszabadulni valóban nem egyszerű feladat. A már említett ellenálló képességük alkalmassá teszi őket arra, hogy néhány generációnyi idő alatt alkalmazkodjanak az ellenük bevetett vegyi anyagokhoz. Sajnos sokszor – főleg társasházakban – nincs más megoldás ellenük, mint a központi rovarirtás, amely nem mondható környezetbarátnak.
Éppen ezért érdemes nagy hangsúlyt fektetni a megelőzésre, ami nem merül ki a takarításban, hiszen a legtisztább helyeken is megjelenhetnek a kellemetlen ízeltlábúak. A konyhában figyeljünk arra, hogy a szemetesben, a tűzhely környékén és a lefolyóban ne maradjon zsír vagy ételmaradék, a mosogató szűrőjét is érdemes gyakran kitisztítani. A konyhabútor környékén ragasszuk le az esetleges repedéseket, tömjük be a réseket, főleg azokat, ahová befolyhat a víz.
A fürdőszobában a mosdó, a kád és a zuhanyzó lefolyóiba is helyezzünk olyan szűrőt, amelyen nem jutnak át a csótányok. Ezeket is rendszeresen tisztítsuk meg a hajszálaktól, a fogkrém- és a szappanmaradéktól.
A szellőzőkre – főleg a társasházakban – szereljünk szúnyoghálót, így megakadályozhatjuk, hogy a szomszéd lakásokból hozzánk is bejussanak a csótányok. A háziállataink etető- és itatótáljait tartsuk mindig tisztán, mert ezek is odacsábíthatják őket.
Vegyszermentes csótánycsapdák
Ha már megjelentek – annak ellenére, hogy sokan úgy tartják, a házi praktikák teljesen hatástalanok ellenük –, megpróbálkozhatunk néhány környezetbarát megoldással.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan védekezzünk a hangyák ellen természetes módon?
Megoszlik a vélemény arról, hogy hasznosak vagy károsak-e a hangyák. Néhány ötletet hoztunk természetes elűzésükhöz.
Agyoncsapás: kitűnő módszer azok számára, akik elég bátrak a művelethez. Könnyíthet a dolgunkon, ha víz éri őket, mert attól lelassulnak az egyébként igen gyorsan futó rovarok.
Házi csótánycsapdák: többféle megoldás is létezik házilag elkészíthető csapdára. Vegyünk egy befőttesüveget, amelynek a száját alaposan kenjük be olajjal, belülre pedig tegyünk valami illatos, ínycsiklandó csalétket, például gyümölcsöt. Helyezzük az üveget a földre, külsejéhez „létra” gyanánt pedig támasszunk egy fadarabot. A finom falatért bemászik a csótány, de az olaj miatt ki már nem tud jönni. Másik megoldás lehet, ha egy tálka vízbe olajat teszünk, amely odavonzza a rovarokat, belemásznak és megfulladnak. Készíthetünk csapdát papírból és némi édes csalétekből, például lekvárból, mogyorókrémből is. Ennek pontos leírása itt található.
Csótányriasztók természetesen
Biztonságos és környezetbarát anyagokkal is felvehetjük a harcot a hívatlan vendégek ellen. A csótányok állítólag ki nem állhatják a borsmenta szagát, ami ráadásul számukra mérgező is. Tegyünk egy pumpás flakonba vizet, csepegtessünk bele borsmentaolajat, és rendszeresen fújjuk be vele azokat a területeket, ahol felbukkannak, vagy ahol a búvóhelyük lehet. Borspray-t is alkalmazhatunk hasonlóképpen, persze erre a célra érdemes valamilyen olcsó, nem túl jó minőségű bort felhasználni.
A borsmentához hasonlóan a babér elől is menekülnek a kellemetlenkedő rovarok. Tegyünk morzsolt babérlevelet a kuka aljába, és a csótányfészkek feltételezett helyére. A tujon esszenciaolajnak is erős rovarriasztó hatása van, így bátran tehetünk egy próbát ezzel is, ráadásul a csótányokon kívül a molyok és a múzeumbogarak ellen is hatékony.
Az indiai orgona megzavarja a rovarok életciklusát, csökkenti szaporodásukat és az életképes peték számát. Nyomjunk össze néhány levelet, áztassuk vízbe, majd az így kapott elegyet töltsük pumpás flakonba, és a fent leírt módon permetezzük be bele a kritikus helyeket.
A fürdőszobában megtalálható hétköznapi anyagokkal is próbálkozhatunk a csótányok elleni harcban. Állítólag a mentolos szájvízzel kevert víz rendkívül hatékony valószínűleg a mentoltartalma miatt. A hajlakk is remek fegyver, ha épp a szemünk elé kerül egy példány, garantáltan helyben marasztalja.
A kovaföld is kiváló, környezetbarát választás lehet, mert a csótányok testére kerülve elvonja a nedvességet, és kívülről kezdi el kiszárítani az állatot. Némi cukorral elkeverve pedig remek csalit lehet belőle előállítani.
A fentieken kívül olvasni lehet még a citrom és az uborka csótányriasztó tulajdonságáról, továbbá a szódabikarbóna mérgező hatásáról, tehát érdemes kipróbálni ezeket is. Nem titok, hogy volt, aki szerint ezek hatástalannak bizonyultak.
Összességében elmondhatjuk, hogy nem létezik atombiztos házi praktika a csótányok ellen, de mindenképpen érdemes a javasolt módszereket kipróbálni, mielőtt vegyszerekhez nyúlnánk.
