Szállóigévé vált, hogy a magyar bor világhírű, de erről csak a magyarok tudnak. Ezen a héten, pontosabban március 20-a és 24-e között első alkalommal rendezik meg a nagyszabású szakmai rendezvényt, a Hungarian Wine Summitot. Ennek kapcsán közös sajtótájékoztatón beszélt a magyar bor színvonaláról, a benne rejlő lehetőségekről Légli Ottó borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacokért felelős helyettes államtitkára és Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője.
Hogy áll a magyar szőlőtermesztés?
Úgy fest, hogy 2022-re véglegesen elhagytuk a szocializmusból örökölt elavult ültetvényi struktúrákat. Tarpataki Tamás elmondta, hogy az utóbbi évtizedben több mint 70 milliárd forint támogatást kaptak a gazdák az ültetvények átalakítására, minek nyomán a hazai szőlőterületek több mint fele megújult. De a jó minőséghez önmagában ez nem elég, így további 30 milliárd forintnyi támogatás jutott a borászatok, borászati üzemek fejlesztésére.
Mindez bizakodásra ad okot, de mind a hazai, mind a külföldi szereplők jól tudják, hogy nagy a verseny, a borok minőségét folyamatosan emelni kell. Ebben a kiélezett helyzetben vajon milyen utat válasszanak a magyar gazdák? Légli Ottó, gyakorló borász és pezsgőkészítő jól tudja, hogy a mennyiség tekintetében nem tudunk labdába rúgni, hiszen a világ bortermésének csupán 1%-a származik Magyarországról. Az újvilági, ausztrál és kínai területek mellett, melyek önmagukban majdnem akkorák, mint az egész országunk, volumenben nem érvényesülhetünk.
A sokszínű hazai területekben megvan a potenciál. A magyar borágazat jövője továbbra is a kisebb családi borászatok kezében van. Egyrészt ezek rugalmasabban tudnak reagálni a változó körülményekre, másrészt sikeresebben gondját viselik az értékes különlegességeknek. Összehasonlításképp: a tokaji borvidék 5 ezer hektárt foglal magában. Magyarország összes borrégiója együttvéve 60 ezer hektáron helyezkedik el. Ez a terület körülbelül akkora, mint Champagne. De Champagne és az összes franciaországi szőlőterület is eltörpül az elmúlt időszakban telepített 1 millió hektár kínai szőlőhöz képest. Kínának – még Új-Zélandhoz vagy Chiléhez képest is – fiatalabb a borkultúrája, de a klímaváltozásnak köszönhetően hatalmas területek kerültek olyan égövbe, amely alkalmas szőlő telepítésére, s ezt a kínaiak igyekeznek is kihasználni. Az eddigiekből logikusan következik, hogy hazánk nem a megtermelt szőlő mennyiségét, hanem a helyi különlegességeket tekintve érvényesülhet a nemzetközi borpiacon.
Nem elég a jó bor, el is kell tudni adni
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum igazgatója felhívta a figyelmet a Hungarian Wine Summit fontosságára, ugyanis ez lesz hazánk eddigi legnagyobb borpromóciós rendezvénye, amely nemzetközi köntöst is kapott. A 100 hazai borászat mellett több mint 100 nemzetközi szakember is részt vesz rajta.
Azzal, hogy nemzetközi, nagy elismertségnek örvendő szakmai résztvevők meghívásával és érdekes programok szervezésével hívjuk fel a külföldiek figyelmét a magyar borszakmára, hazai pályán tudjuk megnyerni a magyar bor kiváló nemzetközi hírnevéért vívott mérkőzést.
Szerencsére a hazai és a külföldi minőségi piacokra való betörés nagyon jól megfér egymás mellett. Jó példa erre a Bakonyi Károly által nemesített cserszegi fűszeres példája, amely 1982-ben kapott hazai telepítési engedélyt, de a belföldi piacon csak 1997 után kapott szárnyra igazán, amikor a neszmélyi Hilltop pincészet cserszegi fűszeres bora aranyérmet nyert egy rangos londoni mustrán.
A mezőgazdaság és a karbonlábnyom
Jó tudni, hogy a káros üvegházhatású gázok kibocsátásáért 10%-ban a mezőgazdaság felel. Magyarországon is harmadik a dobogón az energiaszektor és a feldolgozóipar után. A szőlészetek, a borászatok az említett 10%-nak csak kis részéért okolhatók, főleg a termékek csomagolása és a logisztika miatt.
A bio és a biodinamikus borászkodás előretörésével ez az arány tovább csökkenthető. Maga a biodinamikus termelés viszonylag új (régi új) irány, filozófiája a természetközeliség és az, hogy semmit nem adnak a borhoz, és semmit nem vesznek el tőle. Kizárja a mesterséges permetszereket és növényvédelmet. Burgenlandban már a területek 30%-át így művelik. Magyarország fáziskésésben van ugyan, de Légli Ottó is elmondta, hogy ez a termelési mód kiugrási lehetőség a magyar gazdák számára. Csak majd a fogyasztók szélesebb körével meg kell ismertetni a többnyire fejtetlen, szűretlen borokat.
A szőlőtermesztés és a klímaváltozás
Az elmúlt 40 év hőmérsékleti adataiból látszik, hogy 1,4 °C-kal nőtt hazánk átlaghőmérséklete, és Magyarországon belül kelet felé haladva ez az adat még nagyobb. Ez a trend egész Európára jellemző. A legrosszabb előrejelzés szerint a Kárpát medence 2050-re alkalmatlanná válik a szőlőtermesztésre, és Skandináviában rizlingeket lehet majd szüretelni.
Forrás: qubit.hu
Ennyire azért nem rémes a helyzet, ugyanis bizonyos mértékig tud alkalmazkodni a szőlőtermesztés. Elsősorban fajtanemesítéssel, amiben hazánknak nagy tradíciója van. Továbbá felértékelődnek az eddig nem használt északi fekvésű dűlők, és a műveléstechnikákkal is lehet játszani.
Mosel völgyében, a híresen magas savú rajnai rizlingeket például direkt keskenyebb sortávval telepítik, hogy árnyékolják egymást, így nem égnek ki az értékes savak.
