Sokukat szinte világszerte ismerik, néhányuk pedig még hazánkban is kevésbé elterjedt. Egyvalami azonban közös bennük: ők a mi nemzeti értékeink, a hungarikumok listáján szereplő, őshonos magyar kutyafajták. Először a magyar agarat mutatjuk be.
Az, hogy Magyarországon a MEOESZ 2018-as listája alapján a top tíz legnépszerűbb kutyafajta közül csupán két helyen szerepelt magyar kutya – 2. helyen a rövid szőrű magyar vizsla, 9. helyen a puli –, sokatmondóan illusztrálja, hogy alig ismerjük, illetve nem igazán favorizáljuk saját fajtáinkat. Persze az is kérdés, hogy a divat vajon mennyivel árt többet egy fajtának, mint amennyit használ. Nagyon fontos volna nemzeti kincseinket – így a kilenc plusz egy magyar kutyafajtát is – megőrizni az utókor számára.
Természetesen megőrzésen nem csupán azt kell érteni, hogy növeljük, vagy legalább nem csökkentjük egy adott fajta egyedszámát, elkerülve a kihalását. Sokkal lényegesebb, hogy megtartsuk kutyáink eredeti képességeit, javítsuk és kamatoztassuk ezeket, azaz olyan munkára „használjuk” őket, amilyenre valók. Sokan nem gondolnak bele abba, hogy egy kutyának nemcsak fizikai, hanem mentális egészségre is szüksége van ahhoz, hogy igazán boldog, teljes életet élhessen.
Magyar fajtáink kiváló pásztor- és vadászkutyák. Sorozatunkban mint munkakutyákat mutatjuk be őket olyan emberek beszámolói alapján, akiknél nemcsak családtag, hanem munka- illetve vadásztárs is az eb.
Magyar agár
A magyar agár a magyar vadászkutyák közé tartozik. Története régre tekint vissza, valószínűleg már a honfoglalás során érkeztek agárszerű, gyors lábú vadászkutyák őseinkkel, és bár azóta a történelem során sok-sok hullámvölgyön és átalakuláson ment keresztül a fajta, jelenleg is itt él velünk, és várja, hogy újra hivatalosan is vadásztársunk lehessen.
Cikkünkben Filákovity Divnával, a „Szántói Száguldó” magyar agár kennel tulajdonosával beszélgettünk ezekről a csodaszép, nemes állatokról.
Hogyan kezdődött a szerelem? Mióta van magyar agarad?
A történet ugyanúgy kezdődött, mint sok száz másik gyermek életében. Kicsi koromtól ellenállhatatlan vonzódást éreztem az állatok iránt, és hamar körvonalazódott, hogy a két első számú „szerelem” a kutyák és a lovak lesznek. Rengeteg könyvet és újságot elolvastam a kutyákról. Később az interneten egyre többet barangolva éledt fel bennem az érzés: nekem agár kell. Megfogtak a régi leírások, jellemrajzok, az, ahogyan az agár munkáját jellemezték, a lóval való szoros közelsége, a történelmi összefonódások. 11-12 éves korom körül, a netet böngészve, megláttam egy menhely oldalán egy vékony, tigriscsíkos agarat. Abban a pillanatban elvesztem! Azt éreztem, hogy nekem ez az agár kell! Így történt, hogy egy szép májusi napon begördült egy piros kombi az udvarunkba, benne első agarammal. Kinyílt az ajtó, Bernáth óvatosan körülnézett, majd olyan puhán, ahogyan a macskák szoktak, kiugrott, nekem pedig végleg megpecsételődött a sorsom.
Azt éreztem és érzem mai napig: soha többé nem szeretnék másféle kutyát. Bernáth-tal aztán elválaszthatatlan barátok lettünk, amolyan cinkostársak. Iskola után naphosszat barangoltunk, bringáztunk a határban. Boldog gyermekévek voltak egy remek agárral. Bernáth egyik hátsó lábának izomzata sorvadt volt már az örökbefogadásakor, de ez nem akadályozott bennünket abban, hogy mindenféle állatokat kergessünk meg mi ketten, csak úgy, a futás öröméért. Ezek amolyan gyermeki csínyek voltak, nem is vagyok rájuk büszke. De mindezt át kellett élnem ahhoz, hogy a magyar agár munkája iránt elköteleződjek.
Időközben voltak útkereső időszakok, volt whippetem, afgán agaram, magyar vizslám, welsh terrierem, keverék kutyáim. Volt egy másik nagybetűs indulásom: Olajos-réti Győzős Nomáddal. Ő az első törzskönyves magyar agaram: kiváló idegrendszerű, munkájú, vérbeli vadászkutya. Az etalon. A nagybetűs Magyar Agár.
Jelenleg hány agár él veled?
Van két aktív agaram: Nomád fia, Zsellér-dűlői Akaratos és egy fiatal szuka, Olajos-réti Győzős Fojtás. Mindkettejüknek van élő nyúlon letett VAV (vadászati alkalmassági) vizsgájuk, valamint engedélyük coursing versenyen való részvételre. Akaratos pályaversenyen is indulhat. Vannak nyugdíjas, vadászatra és versenysportra már alkalmatlan agaraim, akik ugyanúgy az életünk fontos részei, mint korábban, annyi különbséggel, hogy ők már terhelést nem kapnak, és nem utaztatjuk őket messzire. Továbbá van egy fiatal szukám, Zengő Lidérce Cserge, akit nagyon ígéretesnek érzek, illetve van három saját tenyésztésű növendék kölyköm is.
Küllemre milyen az ideális magyar agár?
Ha megengedsz egy kis viccet, ezt rossz embertől kérdezed (nevet). Számomra a magyar agarat a jelleme, a munkája, a vele való élet írja le. Elég heterogén fajtáról beszélünk, de azért vannak alapvető küllemi jegyek és elvárások. Ezek például az ék alakú fej, a sötét szemek, a feszesen záródó száj, amelyben nagy méretű, jól záródó fogak helyezkednek el, ollós harapással. Háta egyenes, feszes. A mellkasa mély, a hasa felhúzott. Ez a test adja az agarak messziről felismerhető körvonalait. Farka hosszú, lelógó. Lábai párhuzamosak, legtöbbször zárt, strapabíró nyúlmancsban végződnek. Mozgása könnyed, rugalmas, párhuzamos vonalon mozgó. Bőre szorosan simul testéhez. Szőre sima.
Alapvetően úgy érzem, hogy a munka formálta a fajtát, és ennek ma is így kellene lennie. A magyar agárnak egy napon belül képesnek kell lennie több, hosszú hajszára is, amit a testi adottságainak lehetővé kell tennie. Sőt, tovább ragozom, nemcsak egy éven át, hanem több évi folyamatos terhelés mellett is egészségesnek, tettre késznek és boldognak kell maradnia (itt a mentális egészségre gondolok).
Mesélj, kérlek, a magyar agár igazi munkájáról, a vadászatról! Mire vadásznak vele, és mikor?
A magyar agár génjeibe van kódolva a vadászat. Szerencsére ez nem látszik kiveszni annak ellenére sem, hogy sajnos agárgenerációk tűntek el vadászatokon való kipróbálás nélkül. Fő vadfaja a mezei nyúl. A téli, nyúlon végzett munka mutatja meg igazán egy jó agár kvalitásait. Aki egyszer átél egy igazán szép, izgalmas hajszát, ahol az agár és a nyúl is mindent beleadva küzd, sosem fogja elfelejteni a látványt.
A megfelelően felnevelt, majd kellően edzett és felkészített agarakat párban engedjük a nyúl után, miután bemutattuk nekik. Egyszerre csak egy pár agár futhat. Amíg a hajsza tart, nem engedünk másik párt hajszára. Ennek több oka is van: akadályozhatnák egymást, balesetveszélyes lenne, ha a két zajló hajsza összetalálkozna, ezentúl nem lenne etikus egyik hajsza nyulával sem, ha a korábban véget érő hajsza agarai túlerőként becsatlakoznának. Ha az agár a nyulat nem ejti el, és szem elől téveszti, megáll.
Ekkor azon a nyomon, amelyen elfutott, visszatér a gazdájához vagy az őt elengedő emberhez oda, ahonnan indult. Ezt szintén ösztönösen kell tudnia, nem kell tanítani rá a magyar agarat. Vannak olyan kiváló agarak, akik egyedül, úgymond szólóban is képesek a mezei nyúl elejtésére. Mivel a régmúltban őseink lóháton kísérték agaraikat, és a nyúl elejtésekor elérhető közelségben voltak, nem volt szükség az agár kimagasló apportírozókészségére. Azonban meg kell jegyeznem, hogy ez ennek ellenére jelen van az állományban.
Mezei nyúlra egyébként október 1. és december 31. között vadászhatunk agárral is, sok-sok év után szerencsére tavaly októberben az utolsó akadály is elgördült az agarászat útjából és végre kiegészítő vizsgát tehettünk, így ősszel már biztosan dolgozhatunk a kutyáinkkal.
A magyar agár másik értékmérő, egész évben vadászható vadfaja a róka. A rókáról nem szabad elfeledkeznünk, hiszen hasznos munkát adhatna agaraink számára az év azon szakaszaiban, amikor a mezei nyúlnak nincs vadászidénye. A róka elejtése azonban olyan tulajdonságokat kíván agarainktól, amelyeket a mezei nyúlé nem. A rókával harcoló agárban szenvedélynek, tűznek kell lennie, hiszen míg a nyúl ügyességével próbálja menteni életét, a róka ebben a helyzetben a fogait is beveti.
Hivatalosan aranysakálra is lehetne magyar agárral vadászni, azonban a sakál igen intelligens állat, nagyon óvatos. Puskával is nehéz leteríteni. Az agár és a sakál nemigen kerül egymással szemtől szembe.
A Te agaraid is vadásznak?
Talán nem nagyképűség azt állítanom, hogy a magyar agaras körökben ismernek. Tudják, hogyan dolgoznak a kutyáim, és hogy igen magas elvárásaim vannak velük szemben. A két öreg barátom, akikkel ezeket a csodákat legtöbbször átélhettem, Nomád és Sudár, mindketten a göllei Olajos-réti Győzős kennelből származnak. Azon szerencsés csillagzat alatt kezdtük a közös pályafutásunkat 2013-ban, hogy úgynevezett teljesítményvizsgák keretein belül dolgozhattunk. Rengeteg szép vadászélményem van ezekből az időkből, változatos tájakon, remek emberekkel sok-sok kiváló hajszát nézhettünk végig.
Sajnos a teljesítményvizsgák 2014-ben befejeződtek, de nem kellett szégyent vallanunk a tavaly ősszel megrendezett első élő nyulas VAV-vizsgán sem: tízes agár létszám mellett csak az én agaraim által elejtett mezei nyúl feküdt a terítéken. Sok agarásztársammal egyetemben pedig alig várom az idei szezont, hogy végre ismét munkában láthassam az agaraimat.
Miért fontos egy fajtánál, hogy kiélhesse a valódi ösztöneit?
Először is azért, mert nagyban megkönnyíti az együttélést: a fáradt kutya jó kutya. Másrészt fontos az ösztönök kiélése magáért a fajtáért, a magyar agárért. Ahhoz, hogy eredeti funkciójában meg tudjuk őrizni a fajt, futnia, űznie, gondolkodnia kell. Tudom, hogy remek társasági kutya, de a magyar agarat az ösztönei teszik igazán magyar agárrá, ezt nem szabad hagyni kiveszni belőle.
Ha valaki nem akar élő állatra vadászni, akkor hol tudja megadni az agarának az űzés élményét?
Teljesen elfogadható, ha valaki nem érzi magáénak azt, hogy élő állatokra vadásszon, netán túlságosan félti kedvencét. Mindenki mást hordoz a génjeiben, a lelkében. Azonban nem szabad megvonni szeretett társuktól az űzés élményét! Erre több megoldás is van, versenyszerűen két sport űzhető, a pályaverseny és a coursing. Az agárpályán az angol agarak versenyével azonos módon, homokos talajú, ovális pályán mérhetik össze a magyar agarak a gyorsaságukat, ahol minden tizedmásodperc számít. A coursing versenyeken a kutyák általában füvön ,vagy más természetes talajon futnak párban, cikkcakkban, mintha valóban élő nyulat kergetnének. Itt a sebesség nem minden, sokat számít a pontozásban a gyorsaságon kívül a fordulékonyság, az űzési kedv, az állóképesség és intelligencia is.
Akiket pedig nem vonzanak a versenysportok, azok is találnak megfelelő platformot a futtatásra, hiszen mindkét szakágnak vannak szabadidős egyesületei és nyílt edzései. Akár egyenesek futtatásával is tökéletesen kielégíthetjük agarunk szenvedélyét.
Milyen társ a lusta hétköznapokban a magyar agár?
Pontosan olyan, ahogyan a kérdésben is szerepel: lusta! Egészen addig a pillanatig, amíg nincs dolog (nevet). Azt szoktam mondani, hogy akár 23 órát is képes aludni, majd 1 órát futni. Persze az igazság az, hogy hálás minden foglalkozásért.
Jelleme egészen csodálatos, rabul ejtő, nagyon könnyű együtt élni vele. Sokat pihen, alapvetően csendes, csak okkal ugat. Nagyon jól alkalmazkodik a gazdája, családja életritmusához, a gyermekeket nagyon szereti. Az agarak szívesen utaznak, túráznak, vagy kísérnek el egy szabadtéri koncertre, a strandra. Várakoznak, amíg a gazdi beugrik boltba, szinte felsorolhatatlan, hogy mennyire sokoldalúak.
A magyar agár nem tolakodó, nem erőlteti rá magát az emberre. Kedves, örül a foglalkozásnak, ápolásnak, sétának, de ő maga nem követeli ki ezeket. Könnyen tanítható, ám a behívás terén sose bízzunk meg benne feltétel nélkül, hiszen erős ösztöne felülírhatja a tanult magatartást!
Természetesen igényli a mozgást, hiszen vadászkutyafajta. Ezt mindenképpen meg kell adnunk neki, hogy nyugodt társunk lehessen a mindennapokban. Az viszont tévhit, hogy több órát kell féktelenül vágtáznia. Nagyszerűen le lehet mozgatni pórázon is, célzott mozgásformákkal. Múltjából adódóan kiválóan tartható falkában, nem problémás fajta ilyen téren sem. Persze kivételek mindig vannak, kanok és szukák esetében is előfordulhatnak magányosabb típusok, akik nem jól tolerálják a társaságot, maguknak valóak.
Összességében nyugalmat, eleganciát és őserőt sugárzó csodálatos lény, aki lélegzetelállító teljesítményre képes, miközben a család odaadó tagja.
Kinek ajánlanád a fajtát, és kinek nem?
Igazából bárkinek ajánlom, de a kulcs az, hogy egy emberhez megfelelő korú és habitusú agár kerüljön.
Hogy kinek nem? Talán annak, akinek nincs humorérzéke, nem tud eléggé szeretni, esetleg csak tárgyat, „trendi” kiegészítőt lát bennük. Illetve annak sem, aki a riport elolvasása után azt érzi, az agár nem neki való (nevet).