Az aranysakálok történelmileg a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában voltak megtalálhatók, de a 19. századig Magyarország területén is gyakran fordultak elő. Hazánk területéről a 20. század közepére tűnt el a faj, azóta azonban újra megjelent, ráadásul minden évben növekszik az egyedszámuk.
A Qubit cikke szerint a nádi farkasként is hivatkozott ragadozó töretlenül terjeszkedik a kontinensen, ráadásul friss bizonyítékok vannak arra , hogy mindezt az eurázsiai hiúz rovására teszi. Szlovénia déli részén azt figyelték meg, hogy a sakálok a hiúzok által elejtett szarvasok tetemeiből lakomáznak. A szakirodalom egyébként kleptoparazitizmus néven jegyzi, amikor egy faj más fajok zsákmányát eltulajdonítja.
Kapcsolódó bejegyzések
Vészesen elszaporodott a toportyán
A hazánkban egyszer már kihalt, de 1990-es években természetes út visszatelepülő aranysakál populációja mára úgy megnőtt, hogy védett állatokat is komolyan veszélyeztet és gazdasági károkat okoz.
Korábban kevés bizonyíték volt arra nézve, hogy a sakálok terjeszkedése milyen hatással lehet más ragadozókra. A Ljubjanai Egyetem hosszútávú kutatása során azonban kétszer is előfordult, hogy a területen megjelenő sakálok egyszerűen ellopták a nagymacskák zsákmányát.
Az incidenseket követően a hiúzok egyik esetben sem tértek vissza a zsákmányszerzés színhelyére. Ezzel együtt mint írják, az aranysakál hiúzra gyakorolt hatása korlátozott lehet, mivel utóbbiak gyakran ugyanott fordulnak elő, ahol a farkasok, és a farkasok általában keményen szabályozzák a sakálpopulációkat.
A hatás ott lehet jelentősebb, ahol farkasok nem fordulnak elő, hiúzok és aranysakálok viszont igen. A nyomás ráadásul fokozódhat, ugyanis a sakálok a hiúz európai elterjedési területének mintegy 13%-án telepedtek már meg, miközben az előző évtizedben még csak a területük 2%-án voltak jelen. (Qubit)
