Nyár van, tombol a fesztiválszezon, kisebb-nagyobb hazai és külföldi előadók koncertjein csápolnak az emberek, isszák a hideg, csillagászati áron kapható sört, és élvezik a forró éjszakákat. Tömeges mennyiségben fogy az alkohol és a különböző tiltott drogok. Arról már sok – valós és nem valós – információt hallhattunk, hogy milyen hatással vannak ezek a szerek az emberi szervezetre. De mi a helyzet a környezettel? Hogyan hatnak az élővilágra, a vizekre ezeknek a kábítószereknek a metabolitjai (bomlástermékei)?
A 24.hu oldalán megjelent egy rövidke cikk arról, hogy a Balaton Sound után megugrott a tóban a kokain, a ketamin és az MDMA jelenléte, ami komoly veszélyforrás lehet a vízi élővilágra.
Az erről készült tanulmányt [1] vettük kicsit alaposabban górcső alá, hiszen ugyan a Balaton Soundnak idén már vége, de hátra van még jó pár nagy, hazai fesztivál, köztük a szintén balatoni Strand Fesztivál. A napokban ért véget a Sziget Fesztivál is.
Nem titok, hogy egyre több fesztiválon terjednek az alkohol mellett a tiltólistán szereplő kábítószerek is. Sajnos nem ritkák a halálos túladagolások sem, minthogy az sem, hogy a fogyasztók másokat is ösztönöznek a drog használatára. A tudatmódosító szerektől a használók euforikus hangulatba kerülnek, így „teljesebbé” válhat az élmény, vagy fokozhatják a fizikai teljesítményüket. Nem fáradnak el olyan hamar, át tudják mulatni az egymást követő éjszakákat, akár egy héten keresztül is. Ezek nélkül a szerek nélkül lehetséges, hogy nem bírná a szervezetük ezt a „megpróbáltatást”. Nem ritka sajnos az sem, hogy a szórakoztató- és vendéglátóiparban dolgozók nyúlnak serkentőkhöz, szintén annak érdekében, hogy bírják a hosszú órákig tartó robotolást.
A fesztiválokon megjelennek az ópiátok, a kannabisz, az amfetaminok, a különböző dizájner drogok és a vényköteles gyógyszerek, mint például a kodein. De mielőtt továbbmennénk, lássuk, hogy mire hatnak ezek a szerek, és oszlassunk el pár tévhitet a drogokkal kapcsolatban!
Az egyes drogok hatásai
Ópiátok [2]: Ezek közé tartozik a máktejből kinyerhető ópium, a világháborúban fájdalomcsillapításra használt morfium és a legveszélyesebb, a heroin. Az ópium hatása az emelkedett hangulat. Az anyagot a zöld mákgubó bemetszésével kifolyó máktejből nyerik ki. A ma a mezőgazdaságban termesztett máknövények csak nagyon kis mennyiségben tartalmaznak ópiumot, így senki nem fog euforikus hangulatba kerülni a nagyi mákos tésztájától. (Legalábbis nem az ópiumnak köszönhetően.) A morfiumot a háborúkban használták fájdalomcsillapításra, majd amikor rájöttek, hogy addiktív, tiltólistára került a szer.
A heroin a morfium „testvére”, fájdalomcsillapító hatása mellett euforikus hangulatúvá is tesz. A hatása sokkal (tízszer) erősebb a morfinénál, mert jóval lipofilabb, és a különböző sejtmembránokon könnyebben jut az idegrendszerbe, ahol aztán morfinná alakulva fejti ki hatását. A morfin a kisebb lipofilitása miatt viszont sokkal nehezebben ürül ki a szervezetből. [3] Gyorsan kialakul a tolerancia ezekkel az anyagokkal szemben, így egyre nagyobb dózis szükséges a megszokott hatás eléréséhez, míg a halálos dózis mennyisége nem nő. Kezdetben a szellemi képességet nem rontja, majd fokozatosan kialakul egy bágyadt állapot. A függő egyénnek máson sem jár az esze, minthogy hogyan juthatna hozzá újra az anyaghoz. Akinek nem sikerül megbirkóznia a függőségével (a heroin esetében ez sajnos általában nem szokott sikerülni), az a kábítós.zer függősége miatt szép lassan elhanyagolja a munkáját, a kapcsolatait, a családját. Később fizikai tünetek is jelentkeznek a haj elkezd őszülni és csomókban hullani, a fogak szuvasodnak, a bőr sárgás és száraz lesz. Csökken az étvágy és a szexuális aktivitás is, végül a beteg csonttá-bőrré soványodva hal meg. [4]
Kodein: Szintén morfinszármazék, amelynek elsősorban nem fájdalomcsillapító, hanem köhögéscsillapító hatása van. Csökkenti a légzőközpont izgalmát, és légzésbénító hatása van. E kábítószerek által okozott halálos mérgezések egyik oka a légzésbénulás következtében beálló halál. [3]
Kapcsolódó bejegyzések
Nem csak az emberre veszélyesek a kábítószerek?
Egy angol fesztivál melletti folyó vízminőségét vizsgálva a kutatók az élővilágot veszélyeztető mennyiségű drogszennyezést találtak.
Kannabisz: A lágy drogok csoportjába tartozik [4], tehát kisebb valószínűséggel vált ki függőséget. A fizikális gyógyszerfüggés ritkább, inkább érzelmileg addiktív anyag. A lágy drogok esetében a használónak nem azon jár egész nap az agya, hogy miként szerezhetne egy kis kábítószert, hanem a használatuk sokkal inkább alkalomszerű, véletlenszerű. Legfőbb pszichoaktív alkaloidja a THC. Hatásai közé tartozik, hogy lelazít, elálmosít, túladagolás esetén paranoiás lehet tőle az illető, szédül, hányingere van, hány.
Amfetaminok, dizájner drogok: Izgatják a központi idegrendszert, szintetikusan előállított pszichoaktív szerek. Hatásuk élénkítő, csökkentik az étvágyat. Ebbe a csoportba tartozik az ecstasy is, amely főként MDMA-t, egy amfetamin típusú, szintetikus drogot tartalmaz. [3] Az MDMA-t szeretet- vagy szerelemdrognak is szokták nevezni, mert stimuláns hatása mellett entaktogén szer. Ez az jelenti, hogy kapcsolatkönnyítő, nyitottságot kiváltó hatása van. Gátolja a szerotonin, a dopamin (az öröm- és boldogsághormonok) és a pozitív izgalmi állapotért felelős noradrenalin visszavételét a szervezetben. A használó jó hangulatba kerül tőle, fogékony lesz a külső ingerekre (a fényekre és a zenére), serkentő hatású. Egyszeri alacsony adagja eufóriát, megnövekedett önbizalmat és nyitottságot okoz, tágul a pupilla, szájszárazság és fogcsikorgatás, fokozott folyadékveszteség jellemzi. De akut mérgezés esetén pont az ellenkező hatást váltja ki az illetőből: szorongást, pánikot, félelemérzetet, hallucinációt, szívdobogást, magas lázat, étvágytalanságot, alvásképtelenséget. [5]
Kokain: Természetes drog, amely azáltal stimulálja a központi idegrendszert, hogy gátolja a dopamin és a szerotonin visszavételét, így euforikus hatást vált ki a szervezetben. Emellett érszűkítő és helyi érzéstelenítő hatása is van. Többek között éberséget, örömérzetet, agressziót, motivációt, libidónövekedést, beszédességet, pupillatágulást, álmatlanságot tapasztalhat a használó egyszeri alacsony adag használatakor. Túlzott alkalmazása esetén izgatottság, szorongás, paranoia, ingerlékenység, dühkitörés, kényszeres mozgás, csökkent étvágy és csökkent szexuális érdeklődés jelentkezik. Érdekesség, hogy az első Coca Cola ital egyik komponense volt. A kokainhasználatot ki tudják mutatni a vizeletből, illetve a metabolitjai a hajban is lerakódnak, így a hajszálak analízisével kimutatható, hogy az illető használta-e a drogot. Ha valaki terhesség alatt kokainozik, akkor az újszülött hajából kimutatható az abúzus.
A nyári drogos buliknak novemberig érződik a hatása
A kábítószerek fogyasztása a szennyvizek elemzésével, a vizelet és a nyál vizsgálatával nyomon követhető. Kimutathatók a drogok maradványai, bomlástermékei. Egyelőre még kevés kutatás jelent meg a témában, de a vízi organizmusokra, az algákra, a baktériumokra, a gerinctelenekre és a halakra egyaránt hatással vannak a tiltott kábítószerek. Például a ketamin és a norketamin (a ketamin fő bomlásterméke) a nagy vízibolha (Daphnia magna) akut mérgezését eredményezte.
A tanulmány a Balaton vizét vizsgálta, és a mintákat 2017 és 2019 között áprilisban (három hónappal a fesztivál előtt), júniusban, júliusban egy nappal a fesztivál után, augusztusban és novemberben vették. Három helyszínről származtak a vízminták: egy a fesztivál közeléből, a part mentéről, míg a másik kettő távolabbi helyekről, referenciapontokról származott. Összesen 34 kábítószer-maradványt (alapdrogot és metabolitot) elemeztek a kutatás során. Ezek között megtalálható volt a kokain, az MDMA, különböző ópiátok és a ketamin (hallucinogén hatású, fájdalomcsillapító szer).
Kimutatták, hogy a vizsgált években a tiltott drogok mennyisége közvetlenül a fesztivál után, júliusban érte el a csúcspontját, majd augusztusra nagy mértékben csökkent a vízben a drogok jelenléte, mígnem novemberben már nem találtak maradványokat. A kokain és az MDMA minden mintában előfordult a rendezvény után. Valószínűleg jóval nagyobb mértékű a tényleges kábítószer-fogyasztás, mint ami a vett minták koncentrációjából kikövetkeztethető, mivel a vécéket, a bokrok alján lévő földet és a Balaton üledékes fenekét nem vizsgálták, csak a felszíni vizeket. A tanulmány tehát nem tudja megbecsülni a tényleges drogfogyasztás mértékét, csupán arról ad információt, hogy melyek azok a szerek, amelyek biztosan előfordultak a bulikon.
A drogok környezetre gyakorolt hatása
Általában nagyon alacsony koncentrációban fordultak elő a kemikáliák a vízi környezetben. Tekintve, hogy ez az egyik első tanulmány, amely az illegális drogok környezetre gyakorolt hatását vizsgálja, nem sok forrás állt a kutatók rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy ezek a lehetséges szennyező anyagok hosszú távon hogyan hatnak az emberekre és az élővilágra.
A metamfetamin és a tramadol (opioid fájdalomcsillapító gyógyszer) koncentrációjuk alapján nem jelentenek kockázatot a vizekre, míg a 34 mért vegyület közül a kokain, a ketamin és az MDMA jelenthetnek. De mint a fentiekben említettük, óvatosan kell kezelni ezeket az információkat, hiszen valószínűsíthető, hogy a valós kábítószer-fogyasztásnál jóval alacsonyabb koncentrációkat mértek.
A legújabb tanulmányok megerősítik, hogy az amfetamin, a metamfetamin, a kokain és a morfium jelenléte ökológiai következményekkel jár. Az amfetamin toxikusan hat a szivárványos pisztrángra és a vízi bolhára, míg a kokain a zebrakagylón DNS-károsodást okozhat. De a kokainnak nem ez az egyetlen káros hatása a vízi élővilágra; a zebrahalak viselkedése megváltozott, míg a kokainnak kitett európai angolna vázizomzata súlyos károsodást szenvedett, duzzanatok és az izomzat lebomlása következett be. Kimutatták, hogy a metamfetamin jelentősen gyengíti a hosszú távú memória kialakulását a mocsári csigáknál. A morfium csökkentette az édesvízi kagylók immunválaszát és a sejtek tapadását.
A veszély valós, a hatások még ismeretlenek
Hiába alkalmaznak a fesztiválokon higiéniai előírásokat, a vízparti zenei fesztiválok idején a tavak, a folyók tiltott kábítószerekkel szennyeződhetnek. Ezek ugyan hamar eltűnnek a vízből, de a vízi élővilágra gyakorolt akut hatásaik egyelőre ismeretlenek. Összességében ezek a szerek potenciális veszélyforrásként hatnak az ökoszisztémák működésére és szerkezetére, ezért további figyelmet kell szentelni a témának, és a fesztiválokhoz érdemes igazítani a vizsgálatok idejét.
Irodalom:
[1] Gabor Maasz, Eva Molnar, Matyas Mayer, Monika Kuzma, Péter Takács, Zita Zrinyi, Zsolt Pirger, and Tibor Kissa: Illicit Drugs as a Potential Risk to the Aquatic Environment of a Large Freshwater Lake after a Major Music Festival. In: Environmental Toxicology and Chemistry. Volume 40, Number 5, pp. 1491–1498, 2021.
[2] https://www.informed.hu/betegsegek/psy/addictions/drogs/opiatok-20645.html
[3] Faigl Ferenc, Szeghy Lajos, Kovács Ervin, Mátravölgyi Béla: Gyógyszerek. (Egyetemi jegyzet.)
[4] Fürst Zsuzsanna: Gyógyszertan. Medicina Könyvkiadó Rt. 1998, Budapest.
[5] Ujváry István, Mátravölgyi Béla: Élvezeti szerek. (Egyetemi jegyzet.)
Fotók: Getty Images
