A napokban megjelent cikkünkben körüljártuk az ágyi poloskával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Ezen felbuzdulva pedig arra gondoltunk, hogy a podkasztban is az otthonunkban előforduló kártevők és vérszívók témáját vesszük górcső alá, szigorúan saját élmények alapján. Ezekből ugyanis van bőven!
Kiirtani az ágyi poloskát = mission impossible
Rendkívül galád dögök az ágyi poloskák. Aprók, nehéz észrevenni őket, és leginkább akkor támadnak, amikor már alszunk. Az egyetlen pozitívum, ami velük kapcsolatban említhető, hogy nem terjesztenek betegségeket. Épp ezért az lenne a legjobb, ha sosem kellene összefutnunk velük. Ez persze nem annyira egyszerű feladat: akár azzal is könnyedén megfertőzhetjük a lakásunkat, ha vendégségben vagy szálláshelyen olyan ágyban alszunk, ahol vannak ágyi poloskák.
Ha egyszer megvan a baj, az egyetlen megoldás, úgy tűnik, a vegyszeres irtás. Ez viszont csak akkor lehet hatásos, ha a lakás vagy épp a társasház minden helyiségében elvégzik, különben a poloska-rohamcsapatok átmasíroznak az érintetlen területekre, és ott átvészelik a támadást. A probléma alternatív megoldását ezúttal Zsófi szállítja, ez azonban sajnos a legtöbb esetben nem kivitelezhető.
Meg lettél vérszívva?
Nem az ágyi poloska az egyetlen kistestű állat, amely hazai pályán tör az életünkre. Ilyen a már nevében is rendkívül ijesztőnek ható pókszázlábú, melyet az alábbi képen láthatunk. Ez az ádáz rovar nagyon meg tudja csípni az embert, jobb tartani tőle a tisztes távolságot. Sajnos azonban vele is az a helyzet, mint az ágyi poloskával: az éj leple alatt a legaktívabb, így legtöbbször láthatatlanul tevékenykedik. Az egyetlen szerencse, hogy ő nem kifejezetten az emberekre állt rá.
Áttérve a legismertebb vérszívókra, azon tanakodunk, hogy a szúnyogok vajon miért szívják egyes vérét nagyobb szeretettel, mint másokét. Bár nagyon valószínű, hogy a kérdésnek lehet valami köze a vércsoportokhoz, ezt a beszélgetés során tudományosan nem tudjuk alátámasztani. Az mindenesetre biztos, hogy egyre jobban tesszük, ha óvakodunk a szúnyogoktól: ahogy erről korábban többször írtunk: ma már nem csak a trópusokon terjeszthetnek betegségeket.
Megeszik az ételed, kizabálnak a ruhádból
Kevés bosszantóbb állatot ismerek a molyoknál. Szinte mindenkinek van olyan története, amikor a lisztben, a száraztésztában, a magvak között vagy bármely más élelmiszerben feltűntek a kukacok. A lepkék lerakják a petéiket az ételben, a kukacok pedig abban fejlődnek ki. A legrosszabb pedig az, hogy akár a boltból is hazavihetjük őket. Azok a molyok, akik nem a kajánkra utaznak, kirághatják a kedvenc pulcsinkat, belezabálhatnak a nagyitól örökölt sálba.
Az ellenük való küzdelem remek eszközei a feromoncsapdák, az ételek fagyasztása vagy épp a levendula. Az igazán kemények akár meg is ehetik a megkukacosodott lisztet, ahogy ezt halljuk majd a podkasztban, bár személy szerint ezt nem ajánlanám senkinek. Itt kell megjegyezni, hogy a molyok ellen vívott heroikus küzdelemért virtuális mellszobrot érdemel főszerkesztőnk, aki a „Szekszárdi utcai légi csata” néven elhíresült ütközet során próbált pontot tenni molyproblémára. Nem sikerült neki.
Természetes megoldások a védekezésre
A pókokkal kapcsolatban a podkaszt vége felé arra a többé-kevésbé közös álláspontra helyezkedünk, hogy ők a barátaink. Egymástól függetlenül kialakult, nem tudományos megérzésünk azt súgja, hogy a lakásunkban hálót szövögető pókok abban érdekeltek, amiben mi is: kerüljön hűvösre minél több gonosztevő rovar. Hogy a valóságban is működik-e a dolog, vagy csak szeretnénk, hogy működjön, azt nem tudom.
A darazsak és a főemlősi felsőbbrendűség-tudat
A beszélgetés végén a darazsakra terelődik a szó. Több személyes történet elmesélése után nagyjából a következő kép rajzolódik ki. Az egyszeri strandolónak nincs esélye furfanggal vagy más módon elmenekülni az olyan kecskedarazsak elől, akik a megevésére pályáznak, a régi, erőn alapuló módszerek azonban működnek. Persze, hogy mindezt értsétek, meg kell hallgatni a podkasztot. Jó szórakozást!