



Az elmĂşlt Ă©vtizedben igazi biciklis forradalom zajlott le Magyarországon, fĹ‘leg Budapesten. A vidĂ©ki városokban is Ă©vrĹ‘l Ă©vre egyre többen pattantak nyeregbe, Ă©s a kerĂ©kpározás szabadidĹ‘s elfoglaltságbĂłl a tömegközlekedĂ©s alternatĂvájává vált, amely trendet a koronavĂrus-járvány mĂ©g tovább erĹ‘sĂtette.
A Magyar KerĂ©kpárosklub 2020-as, országos reprezentatĂv felmĂ©rĂ©se szerint hazánk teljes felnĹ‘tt lakosságának 9, a budapestieknek 11, a budapesti tömegközlekedĹ‘knek pedig 13 százalĂ©ka tekert többet a fertĹ‘zĂ©sveszĂ©ly miatt.
A BKK 2019–20 között kiugrĂł, mintegy 15 százalĂ©kos biciklis forgalomnövekedĂ©st mĂ©rt, ez a szám 2021-ben mĂ©g magasabb volt 3 százalĂ©kkal. Az adatok a bringázás szempontjábĂłl kritikus tĂ©li idĹ‘szakban is nagy növekedĂ©st mutatnak. A műszeres számlálĂłpontokon a koronavĂrus-járvány elĹ‘tti idĹ‘szakhoz (2019) kĂ©pest 2022 februárjában 40 százalĂ©kos kerĂ©kpáros forgalomnövekedĂ©st mĂ©rtek.
Magyarországon a felnőtt lakosság 71 százaléka kerékpározik több-kevesebb rendszerességgel. Napi közlekedésre 16 százalékuk használja a biciklit, ez régiónként eltér.
A kutatás talán legfontosabb tanulsága, hogy a megkĂ©rdezettek saját bevallásuk szerint leginkább azĂ©rt bringáznak, mert Ăgy mozoghatnak Ă©s egĂ©szsĂ©gesebbek lehetnek.
A kerĂ©kpározásnak számos kedvezĹ‘ egĂ©szsĂ©gi hatása ismert. ErĹ‘sĂti az immunrendszert, edzi a szĂv- Ă©s keringĂ©si rendszert. TekerĂ©s közben a szĂvverĂ©s felgyorsul, a vĂ©rkeringĂ©s Ă©lĂ©nkĂĽl, a szervezet sejtjeihez azonos idĹ‘ alatt több oxigĂ©n jut el, mint nyugalmi helyzetben. A mozgás által kalĂłriát Ă©getĂĽnk, Ăgy csökkenthetjĂĽk a tĂşlsĂşlybĂłl adĂłdĂł kockázatokat. A biciklizĂ©s pedig minden izmot megmozgat. IgĂ©nybe veszi a felsĹ‘- Ă©s alsĂłtest izmait, amelyek a zsĂrĂ©getĹ‘ hatásnak köszönhetĹ‘en jobban láthatĂłvá válnak. Számos más sporttal ellentĂ©tben kevĂ©sbĂ© terheli az ĂzĂĽleteinket.
Számos betegsĂ©get segĂt megelĹ‘zni, elsĹ‘sorban a szĂv- Ă©s Ă©rrendszerieket. Az intenzĂvebb keringĂ©s tisztĂtja az ereket, megakadályozza meszesedĂ©sĂĽket, segĂt a koleszterinszint megfelelĹ‘ szinten tartásában. A vĂ©rcukorszint csökkentĂ©sĂ©vel a kettes tĂpusĂş cukorbetegsĂ©get is megelĹ‘zhetĹ‘. A rendszeres tekerĂ©s a magas vĂ©rnyomás Ă©s a rák kockázatát is csökkenti.
Sokaknak okoz dilemmát, nem árt-e többet az egĂ©szsĂ©gĂ©nek, ha a városi, szennyezett levegĹ‘ben kĂ©t kerĂ©kre pattan, hiszen az aprĂł káros rĂ©szecskĂ©k belĂ©legzĂ©se lĂ©gĂşti bántalmakat, keringĂ©si Ă©s Ă©rrendszeri megbetegedĂ©seket okozhat. Számos kutatás megállapĂtotta, hogy a biciklisek összessĂ©gĂ©ben kevesebb szennyezett levegĹ‘t szĂvnak be, mint az autĂłsok, hiszen Ĺ‘k magasabban veszik a levegĹ‘t, az autĂłk szellĹ‘ztetĹ‘rendszere pedig a talaj szintjĂ©hez közelebb szĂvja magába a magasabb károsanyag-koncentráciĂłjĂş levegĹ‘t.
Egy vizsgálat azt is kimutatta, hogy a bringások szervezetĂ©be sokkal rövidebb ideig jutnak be a káros anyagok, hiszen rövidebb ideig szĂvják be a rossz levegĹ‘t, mĂg az autĂłk perceken keresztĂĽl hordozzák magukkal a szennyezett levegĹ‘t.
(Forrás: demokrata.hu Kép: pexels.com)