A Politico munkatársai az Út a COP26-hoz sorozatuk első részeként Hogyan növeli a klímaváltozás Európa megosztottságát? címmel egy részletes elemzésben tárgyalják a klímaváltozás hatásait az Európai Unióra, mint egységre és egyes országaira. A cikk megírása során a POLITICO több mint 100 tudományos cikket, klímatudósokkal készített interjúkat és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) következő jelentésének kiszivárgott tervezetét is felhasználta.
Az Európát érintő főbb megállapítások szerint a kontinens északi része még abban az esetben is árvizekkel és tüzekkel fog küzdeni, ha a felmelegedés a várakozások legalacsonyabb szintjén marad, tehát a Párizsi Megállapodásban meghatározott, az iparosodás előtti globális átlaghoz képest 1,5 vagy 2 fokkal magasabb értékek mellett. A déli területeket viszont a szárazság, a városi hőség és a mezőgazdaság hanyatlása fogja sújtani, ami éket ver az Európai Unió egyik legnagyobb politikai törésvonalába.
Az éghajlatváltozás leginkább a következő öt területet fogja értinteni: hőhullámok, élelmiszerválság, áradások és tüzek, járványok valamint gazdasági különbségek. Nézzük az egyes témakörök legrelevánsabb előrejelzéseit!
Gyilkos hőség
A la canicule, 2003-as hőhullám idején az európai városok szinte megfőzték az embereket. Legalább fél évezred óta ez volt a legmelegebb augusztus, hetekig a 30 fok feletti magas hőmérsékletei uralkodtak a kontinens nagy részén, melynek következményeként az EU becslései szerint körülbelül 80 000 ember vesztette életét. Bármely jövőbeli felmelegedési forgatókönyv szerint a 2003-as nyárhoz hasonló nyár nyugtalanítóan normálissá válik. Ez nem csak a fizikai, hanem a mentális egészségre is jelentős hatást gyakorol majd: olasz kutatók szoros kapcsolatot találtak a pszichiátriai vészhelyzetek és a napi hőmérséklet között. Moszkvában a 2010-es hőhullám alatt megduplázódott az öngyilkosságok száma. Madridban a családon belüli erőszak és a partnerük által meggyilkolt nők száma megugrik, amikor a hőmérséklet 34 fok fölé emelkedik. A forró éjszakák emellett éghajlati álmatlanságot hoznak.
Az sem segít a meleg könnyebb megélésében, hogy a városok jellemzően 5-10 fokkal melegebbek, mint a környező területek. Ha nem teszünk eleget a globális kibocsátások csökkentése érdekében, az európai városok ezen felül még 6-10 fokkal is tovább melegedhetnek. A legnagyobb növekedést délen lesz jellemző.
Az elöregedő társadalmakat mutató trendek miatt is fontos kiemelni, hogy a hőség szempontjából a legveszélyeztetettebb korosztályt, az időseket nagymértékben fenyegeti a hőstressz és a hőguta. Az idősek testét a hőség is megviseli, így hajlamosabbak az asztmára, illetve a szív- és érrendszeri és légzőszervi megbetegedésekre. A forró napokon megugrik az időskori panaszok miatti kórházi felvételek száma. Az idősödő népességben nagyobb valószínűséggel fordul elő cukorbetegség is; a hőség hatására kitágulnak az erek, ami felszívja az inzulint és lehúzza a vércukorszintet.
Éhezők viadala
A klímaváltozás hatására át fog alakulni a kontinens mezőgazdasági termelési struktúrája. A melegebb telek, a hosszabb tenyészidőszakok és a több eső azt jelenti, hogy Európa egyes részein, különösen északon, több élelmiszert fognak termelni, mint ma. A kontinens más részein azonban a melegebb inkább katasztrófát jelent. Az klímaváltozás esőfüggönyt von majd Európára. A magasabb szélességeken csapadékosabb lesz, míg Dél-Európa kiszárad. Az aszályok várhatóan gyakoribbá és szélsőségesebbé válnak, és Európa déli és középső síkságaira is átterjednek.
2 fokos felmelegedés esetén Európa lakosságának 9 százaléka a nem megfelelő vízkészletekkel fog rendelkezni, az IPCC tervezete szerint Dél-Európában a lakosság több mint egyharmadának a szükségletüknél kevesebb víz fog jutni. Ha a hőmérséklet 3 fokkal emelkedik, az aszály sújtotta régiók aránya Európában megduplázódhat, 13 százalékról 26 százalékra. A Földközi-tenger menti területek lesznek a legsúlyosabban érintettek, ahol a rendszeresen aszályos területek aránya 28 százalékról 49 százalékra nőhet a legszélsőségesebb esetekben.
A csapadék elmaradása miatt Dél-Európában számos alapvető termény termesztése megnehezülhet. A gazdák a hagyományos terményeket északra menekítik majd, hiszen a 2 fokos felmelegedés esetén a mezőgazdasági bioszféra évtizedenként 25-135 kilométerrel északabbra tolódik. Az egyre inkább napsütötte és esős északi területeken a földek értéke minden egyes fokos hőmérséklet-emelkedés esetén körülbelül 9 százalékkal emelkedik majd. Ha pedig nem tesznek erőfeszítéseket a gazdálkodási technikák megváltoztatására az új éghajlathoz való alkalmazkodás érdekében, akkor a következő 80 évben Spanyolország, Dél-Franciaország, Olaszország és Görögország nagy részén a föld értéke stagnálhat vagy csökkenhet. A legnagyobb visszaesés Olaszországban várható, amely jelenleg Európa egyik legnagyobb termelője.
Árvizek és tüzek
A szélsőséges hőség, szárazság és csapadékmennyiség miatt Európa árterei és tűzveszélyes területei egyre nagyobbak lesznek, ami emberek millióinak életét és ingatlanjait veszélyezteti.
A forró levegő több vizet tartalmaz. Az előrejelzések szerint ebben az évszázadban Európa legtöbb részén télen akár 35 százalékkal több szélsőséges esőzés lesz, különösen északon. Az IPCC jelentéstervezete szerint, ha a felmelegedés 1,5 fok felett folytatódik, az árvizek az évszázadonkénti egyszeri alkalom helyett évente mintegy 5 millió európai számára válhatnak problémává. Európa csatornáit nem az éghajlatváltozásra építették. Amikor a szélsőséges esőzések beton városképeket érnek, a csatornák és a szennyvízelvezető rendszerek nem tudnak megbirkózni velük. Különösen Párizs, Thesszaloniki, Bukarest és Barcelona veszélyeztett a víz elvezetés szempontjából az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint.
Ha a felmelegedés az évszázad végére eléri a 3 fokot, a folyóáradások évente közel félmillió embert sújthatnak, szemben a jelenlegi 170 ezerrel. A Bizottság kutatási részlege figyelmeztetett, hogy a károk a jelenlegi évi 7,8 milliárd euróról a hatszorosára emelkedhetnek, különösen Észak- és Közép-Európában, valamint Nagy-Britanniában és Írországban. A tengerszint emelkedése szintén növeli a szélsőséges és tartós áradások kockázatát Európa partjai mentén, különösen a mélyen fekvő hollandiai, németországi és belgiumi városokban élők, valamint a világ néhány legkedveltebb turisztikai célpontja, az észak-olasz partvidék lakói számára.
Miközben Európa egyes részeit ellepi a víz, mások a tűz martalékává válhatnak. Leginkább a mediterrán térség veszélyeztetett, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Görögország és Horvátország száraz erdei könnyebben égnek, mint északon. A füst szintén káros lehet a levegőminőségére, mely újabb egészségügyi problámákhoz vezethet.
Új járványok
Európa hűvösebb éghajlata korábban megnehezítette számos szúnyogfaj és az általuk terjesztett betegségek életét. Az emelkedő hőmérséklet azonban egy különösen termékeny betegséghordozónak, a világ leginvazívabb szúnyogjaként ismert, az ázsiai tigrisszúnyognak meglehetősen kedvez. A tigrisszúnyogok 28 fokos hőmréséklet esetén már terjesztik a chikungunyát , amely egy fájdalmas, lázas betegség, és jelenleg nem elérhető vakcina vagy kezelés.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ kutatói arra számítanak, hogy a hőmérséklet melegedésével a chikungunya terjedni fog Európában. Mellette jön majd a dengue-láz és a nyugat-nílusi vírus, utóbbinak a 2018-as hőhullám során kitört nagy járványa 10 országban 180 ember halálát okozta. A szúnyogokhoz hasonlóan az agyvelőgyulladást és a Lyme-kórt terjesztő kullancsok elterjedési területe várhatóan észak felé kúszik Skandináviába és a magasabban fekvő alpesi régiókba.
Növekvő gazdasági szakadék
A klímaváltozás gazdasági hatásai annyira súlyosak lehetnek, hogy Európa kettészakadásához is vezethetnek. Az IPCC és az Európai Bizottság arra figyelmeztet, hogy az éghajlatváltozás elmélyíti az északi és déli régiók között húzódó gazdasági egyenlőtlenségeket, azt a szakadékot, amely az elmúlt évtizedben majdnem elnyelte az euróövezetet.
Egy 2020-ban közzétett jelentés szerint az éghajlatváltozás gazdasági hatásai többszörösen nagyobbak délen, mint északon – főként a hőség okozta halálesetek miatt. Nagy mértékű visszaesés várható a munkatermelékenység területén is, különösen a Földközi-tenger térségében, ahol a fokozodó hőség gátat szab majd a mezőgazdasági munkáknak. A déli országok esetében kieső munkát így északon kell majd pótolni, illetve a szakértők szerint az egység megőrzése érdekében elkerülhetetlen lesz, hogy a szerencsésebb sorsú északi országok gazdságilag is segítsék a déli területeket.
A Politico által megszólaltatott szakértők szerint amennyiben Európa nem fektet be most a leginkább érintett területek védelmébe, akkor a „legrosszabb forgatókönyv” és „szörnyű politikai vita” veszélyét kockáztatja arról, hogy hol kell megmenteni, és „hol kell feladni”.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
(fotó: pexels – Mihis Alex)
