Kevés hazai halat fogyasztunk

Kevés hazai halat fogyasztunk
Kevés hazai halat fogyasztunk

A fenntarthatóság jegyében szerencsére rengeteg élelmiszer kapcsán egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy milyen messziről érkeznek, mennyi utat tesznek meg, mire a tányérunkon landolnak. Míg a legtöbb élelmiszer esetében viszonylag könnyű hazai alternatívákat találni, a halakkal kapcsolatban kicsit más a helyzet.

Ugyan számos hazai halfajta közül válogathatunk, a közvélemény a hazai halat általában a ponttyal azonosítja. Itthoni halaink ízvilága jelentősen különbözik a tengeri halakétól. Nézzük meg, mi a helyzet valójában: milyen hazai alternatíváink vannak.

Kevés halat eszünk

Magyarországon az egy főre jutó halfogyasztás évente csupán 6,5 kg, ami messze elmarad az európai uniós 24kg/fős átlagtól. Az egész EU-ban még mindig mi fogyasztjuk a legkevesebb halat, illetve halászati terméket. Ennek több mint háromnegyede, 78 százaléka importból származik, és az elfogyasztott mennyiség 40 százaléka még mindig karácsonykor kerül az asztalra. Pedig a halfogyasztásnak számos pozitív egészségügyi hatása van. A hal kiváló fehérjeforrás, továbbá antioxidáns, gyulladáscsökkentő, sebgyógyító hatású. Fogyasztásával csökkenthetők az ideg- és érrendszeri betegségek. A halhús tartalmaz foszfort, jódot, fluort, szelént, vasat, káliumot és kalciumot, A-, D-, B2-, B6- és B12-vitamint. Továbbá a hal jelentős forrása az omega-3 zsírsavaknak. Ezeket valószínűleg nagyon jól tudjuk, mégis kevés halat fogyasztunk, ráadásul általában tengeri halat vásárolunk hazai fajták helyett.

ponty szelet
Klasszikus magyar halétel a rántott ponty, amelyet leginkább karácsonykor fogyasztunk.

Nem szeretjük a hazai halakat

Az itthon, étkezési céllal tenyésztett halat sokkal kevesebben fogyasztják, mint az import halat és haltermékeket. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója egy idei interjúban beszámolt a HelloVidéknek arról, hogy milyen eredményeket produkált az ágazat az elmúlt években. A hazai haltermés 2019-ben 25 359 tonna volt, ebből a tógazdaságokban 20 619 tonna halat tenyésztettek. Az összes étkezésre szánt hal mennyisége 17 337 tonna volt. A tógazdaságok közül a legjobban termelő régiók a Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld és a Dél-Alföld. A legmeghatározóbb halfaj a ponty, amelyet az országosan üzemelő tóterület 92%-án tenyésztenek, de a busa, az amur, a harcsa, a süllő és a csuka is népszerű. A hazai adatokból az is nagyon jól látszik, hogy Magyarország a halászati termékek terén mind a mennyiséget, mind az értéket tekintve nettó importőr. A halak és a halászati termékek exportértéke 2019-ben 5,6 milliárd forint volt, importértéke azonban elérte a 36,1 milliárd forintot.

A hazai édesvízi halakat frissnek, megbízhatónak, viszont pocsolyaízűnek és halszagúak tartják a magyarok. Azok, akik évente legföljebb egyszer fogyasztanak hazai halat, azt állítják, hogy leginkább az ízét, a szagát, illetve a szálkáit nem szeretik. A tengeri halakról ezzel szemben úgy vélekedünk, hogy az ízük változatosabb, könnyebben beszerezhetőek, még ha drágábbak is.

harcsapaprikás
A harcsapaprikás is kedvelt halételünk, mely már nem annyira ünnephez kötött.
fotó: canva.com

Pedig érdemes kiemelni, hogy a magyarországi halastavak jelentős része védett vagy Natura 2000-es területen működik. Ez azt jelenti, hogy elvárás olyan tartási és gazdálkodási körülményeket teremteni, amelyek megfelelnek a környezetvédelmi szempontoknak. A tudatosvasarlo.hu kérdésére válaszolva Békefi Emese, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézetének munkatársa elmondta, hogy „a hazai haltenyésztési és -feldolgozási technológiák eleve olyanok, hogy kidolgozásuk és alkalmazásuk során alapvető szempont az élelmiszer-biztonság. A piacra kerülő halaknak és haltermékeknek szabványokban rögzített magas élelmiszer-biztonsági követelményeknek kell megfelelniük. A megfelelőséget a hatóságok rendszeresen ellenőrzik.” Lassan talán közelebb érezhetjük magunkhoz a hazai halak fogyasztását, ha némi változatosságra és egészséges életmódra törekszünk.

halválogatás
Szétválogatják a kifogott halakat a halászok a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. balmazújvárosi tóegységénél.
Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Mindenképpen környezettudatos döntés, ha halfogyasztásunk nagyobb részét hazai halakból próbáljuk fedezni. A hazai halak közül a busa, az amur és a kecsege húsa tartalmazza a legtöbb többszörösen telítetlen zsírsavat, amely az egészségre kiemelkedően jótékony hatású. Amennyiben tengeri halat vásárolunk, törekedjünk arra, hogy minél közelebbről érkezzen, ezzel is csökkentve az ökológiai lábnyomát. Végül pedig keressük a fenntartható tengeri halászatot (MSC) és a fenntartható akvakultúrát (ASC) jelző címkéket a termékeken!

search icon