Kilátásaink  karácsonyfafronton, 2021
Kilátásaink  karácsonyfafronton, 2021

A karácsonyfa évszázados hagyománya a németeknél kezdődött a 16. században. Csak később, a 19. század folyamán vált a világ legtöbb keresztény országában ismertté, majd egyre inkább elterjedt. Hazánkban 1824-ben állították az első karácsonyfát a magyar óvoda megalapítójának, Brunszvik Teréznek a birtokán. A szokás tehát jó ideje velünk van. Olyannyira, hogy legtöbbünk már nem is tudja elképzelni az örökzöld fák nélkül a karácsonyt. Az idők azonban változnak, és ma már számos karácsonyfa-változat létezik, illetve olyan szempontok is bekerültek a dekoráció kérdéskörébe, mint a fenntarthatóság.

Lehet fenntartható az ünnepi fenyő?

A legelterjedtebb karácsonyfa-alapanyag továbbra is a vágott fenyő, melyet már december elejétől könnyedén be lehet szerezni. Hazánkban 1500–2000 hektáron termesztik a fákat, szabályos iparág épült az ünnepi hagyomány köré. Ez azt is jelenti, hogy a fák ültetvényekről származnak, ahol a kivágott helyébe másik kerül, tehát nem az erdőkből tűnnek el a fák. Ennek ellenére sem egyértelmű, hogy a vágott fenyő-e a létező legfenntarthatóbb megoldás.

Két faktort kell szem előtt tartanunk, ha egy fiatalon elpusztított fenyővel szeretnénk megosztani otthonunkat az ünnepek idején, de fontos számunkra a fenntarthatóság:

1. A fenyő legyen hazai, hogy minél kisebb legyen a szállításból eredő lábnyom!

Mindenképp a vágott fenyő mellett szól, hogy a zömmel Kínából importált műfenyőkkel szemben itthon is beszerezhető. A legnagyobb termőterületek az ország nyugati csücskében találhatók, a fák pedig az ünnepek előtt az ország minden részén elérhetők. Ha vágott fenyőt vásárolunk, és az ünnepek után megfelelően használjuk fel, akkor ez mindenképp fenntartható választás.


2. Szolgálati ideje után ne a szeméttelepre kerüljön!

Ez utóbbi azért fontos, mert a fenyőből tűzifa, kerti mulcsanyag, esetleg komposzt is készülhet, de földlabdás változatát szerencsés esetben ki is ültethetjük. Ha azonban egy szemétlerakón végzi, karbonlábnyoma jóval nagyobb lesz, miközben nem is hasznosul. Budapesten például évtizedek óta külön begyűjtik, ennek révén több tízezer háztartás számára biztosít meleget és villamosáramot.

Amikor elégetik a vágott fenyőt, nagyjából ugyanannyi szén-dioxid keletkezik, mint amennyit a fa élete során megkötött, sőt a biomassza-erőművek esetében ez még alacsonyabb is lehet. Így lényegében a fák nevelése, majd a szállítása során keletkezett kibocsátást leszámítva, a vágott fenyő karbonsemlegesnek mondható.

Karácsonyfa-ültetvény

Földlabdával?

Az utóbbi években megjelentek a földlabdás fenyők. Ezeket lehet venni is, kölcsönözni is, és akit csak megkérdeztek, azt fogja mondani, hogy az, amelyik náluk volt, elpusztult. Oké, talán nem mindenki, de azt érdemes tudni, hogy ez a megoldás jóval nagyobb odafigyelést és törődést kíván, mint a vágott fenyő. Mégiscsak élő fenyőről beszélünk!

Ha sikerül életben tartani, és helyet is találunk neki a kertben, hogy elültessük, akkor kétségkívül ez a legfenntarthatóbb megoldás. Ahhoz, hogy a földlabdás fa túlélje a karácsonyt – amire a kertészetek szerint maximum 45–50% az esély –, érdemes odafigyelnünk arra, hogy a fát fokozatosan szoktassuk hozzá a lakásban lévő hőmérséklethez, ahogy a kinti körülményekhez is lassan kell hozzászoktatnunk. A kiültetéskor pedig próbáljunk majd nedvesebb, árnyékosabb helyet keresni neki! Ahogy egyre melegebbé válik hazánk klímája, a fenyők mind nehezebben küzdenek meg a viszontagságokkal.

A kölcsönzéses opció is működhet. Ebben az esetben az ünnepek után épségben vissza kell juttatnunk a fákat, a kertészetekben pedig általában a bérleti díj felét visszaadják, a maradék meg levásárolható. Nagyon fontos, hogy vásárlás előtt utánanézzünk annak, miképp kell bánni az ilyen fákkal!

A Jövőidő tavalyi adásában Váczi Gergő mélyebben is körüljárta a fenyődilemmát.

A plasztikangyalka áldása szálljon rá!

Műfenyő: már a neve is groteszk. Miért csinálnánk műanyagból fát? Hát azért, mert fenntartható! Nagyon érzékeny téma a műfenyők kérdése, mert ha jól választunk, és sokáig használjuk őket, akkor valóban a tudatos választást jelenthetik. Fontos, hogy nem szabad az olcsóbb, 5–10 ezer forintos kategóriából választani, mert ezek minősége nem teszi lehetővé, hogy hosszú évekig használjuk őket.

A műfenyőket – attól függően, hogy hol és milyen technológiával készültek – legalább 5–8, de akár 15–20 évig kell használnunk, hogy kisebb lábnyomuk legyen ahhoz képest, mintha minden évben vágott fát választottuk volna. Tehát csak ennyi idő után kezd el „fenntarthatóként viselkedni”. Épp ezért kulcsfontosságú, hogy ha ezt a verziót preferáljuk, válasszunk nagyon-nagyon megfontoltan, és gondoljuk végig, hogy valóban szeretnénk-e 10 év múlva is használni a fát!

Ami mindenképp a műfenyő mellett szólhat, az az, hogy a vágott fenyővel ellentétben nem kell évekig nagy mennyiségű növényvédő szert és műtrágyát kijuttatni a természetbe. Ha vigyázunk rá, és nem zavar, hogy évtizedekig ugyanúgy néz ki – bár a vágott fenyő is mindig fenyőnek néz majd ki –, akkor akár még jó választás is lehet.

Fenyőág

Az alternatív karácsonyfák kapudrogja ez a hibrid megoldás, hiszen fenyőnk is lesz, meg fa sem lett kivágva (esetleg kevés kivágott fából sokaknak jut ág). Szinte minden karácsonyfaárusnál lehet már kapni ágakat is. Ennél nem sok jobb megoldást ismerek, hiszen a dekoráció autentikus lehet, a fenyőillat is megvan, mégsem kellett egy egész fát kivágni azért, hogy jobb hangulatban kanalazhassuk a halászlevet, és ehessük a bejglit.

Egy régi képkeret és fenyőágak, ledes izzók és szaloncukor. Imádtuk.

A fenyőágat több formában is fel lehet használni, érdemes vele kísérletezni. A klasszikus megoldásokkal szemben további nagy előnye, hogy a kis lakásokban élőknek nem kell hetekig kerülgetniük egy monstrumot a szoba közepén. Akár egy váza is lehet a „fenyőnk” talapzata.

Alternatív univerzumok

Nem kis részben az internetnek köszönhetően, az elmúlt években már rengeteg ötlet közül meríthettek azok, akik környezettudatos és kreatív megoldásokkal emelnék az ünnep fényét. Mivel magam is ennek a szubkultúrának a lelkes képviselője vagyok, mutatok néhány saját példát is az elmúlt évekből. Nagyon fontos kiemelni, hogy szinte mindenből lehet nagyon hangulatos és legfőképp egyedi karácsonyi dekorációt csinálni.

Az ágakat az erdőben gyűjtöttük, méretre vágás után lenspárgával kötöttük őket egymáshoz.

Az ilyen és hasonló alternatív megoldások mellett az ünnep nem csak a fenntarthatóság szól. Most, a vírus idején jóval kevesebbet mozdulunk ki, egy ilyen alternatív megoldáshoz viszont szükséges a természetből begyűjteni ezt-azt. Ez remek alkalom egy kis kirándulásra, sétára a családdal. Nyilván jó érzés egy hipermarket parkolójában válogatni a vágott fenyők között. Az élményfaktor azonban teljesen más, amikor a kreativitásunkat használva, közösen megalkotunk egy olyan karácsonyfát, amilyen csak nekünk van.

Csúcsdísz: fenyőtoboz, ragasztópisztoly és némi piros fonal

Az igazi fenntarthatósági előrelépést persze valójában nem a fa milyensége jelentheti, hanem sokkal inkább az, hogy mit teszünk alá. Ha kiválasztottuk a nekünk tetsző karácsonyi dekorációt, mindenképp gondolkozzunk egy kicsit azon is, hogy milyen ajándékokat válasszunk szeretteinknek, mennyire fenntarthatók az ajándékaink, szükségük van-e a tárgyakra az ajándékozottaknak! Közhely, de a legjobb ajándék a közösen eltöltött idő, ez pedig nem feltétlenül jár kibocsátással!

search icon