A karácsonyfa évszázados hagyománya a németeknél kezdődött a 16. században. Csak később, a 19. század folyamán vált a világ legtöbb keresztény országában ismertté, majd egyre inkább elterjedt. Hazánkban 1824-ben állították az első karácsonyfát a magyar óvoda megalapítójának, Brunszvik Teréznek a birtokán. A szokás tehát jó ideje velünk van. Olyannyira, hogy legtöbbünk már nem is tudja elképzelni az örökzöld fák nélkül a karácsonyt. Az idők azonban változnak, és ma már számos karácsonyfa-változat létezik, illetve olyan szempontok is bekerültek a dekoráció kérdéskörébe, mint a fenntarthatóság.

Lehet fenntartható az ünnepi fenyő?

A legelterjedtebb karácsonyfa-alapanyag továbbra is a vágott fenyő, melyet már december elejétől könnyedén be lehet szerezni. Hazánkban 3000–3500 hektáron termesztik a fákat, szabályos iparág épült az ünnepi hagyomány köré. Ez azt is jelenti, hogy a fák ültetvényekről származnak, ahol a kivágott helyébe másik kerül, tehát nem az erdőkből tűnnek el a fák. Ennek ellenére sem egyértelmű, hogy a vágott fenyő-e a létező legfenntarthatóbb megoldás.

Két faktort kell szem előtt tartanunk, ha egy fiatalon elpusztított fenyővel szeretnénk megosztani otthonunkat az ünnepek idején, de fontos számunkra a fenntarthatóság:

1. A fenyő legyen hazai, hogy minél kisebb legyen a szállításból eredő lábnyom!

Mindenképp a vágott fenyő mellett szól, hogy a zömmel Kínából importált műfenyőkkel szemben itthon is beszerezhető. A legnagyobb termőterületek az ország nyugati csücskében találhatók, a fák pedig az ünnepek előtt az ország minden részén elérhetők. Ha vágott fenyőt vásárolunk, és az ünnepek után megfelelően használjuk fel, akkor ez mindenképp fenntartható választás.

Az idei év a legtöbb termék esetében a drágulásról szól. Ebből a karácsonyfa sem marad ki. 2022-ben legalább 10%-kal, de akár harmadával is többe kerülhet a fa, mint egy évvel korábban. A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleményéből az is kiderül, hogy a szállításból eredő kisebb lábnyom mellett azért is érdemes magyar fenyőt választani, mert ezzel annak a 600–700 családi gazdaságnak is megélhetést biztosítunk, akik a fenyőtermesztést, illetve -forgalmazást választották hivatásuknak.

2. Szolgálati ideje után ne a szeméttelepre kerüljön!

Ez utóbbi azért fontos, mert a fenyőből tűzifa, kerti mulcsanyag, esetleg komposzt is készülhet, de földlabdás változatát szerencsés esetben ki is ültethetjük. Ha azonban egy szemétlerakón végzi, karbonlábnyoma jóval nagyobb lesz, miközben nem is hasznosul. Budapesten például évtizedek óta külön begyűjtik, ennek révén több tízezer háztartás számára biztosít meleget és villamosáramot.

Amikor elégetik a vágott fenyőt, nagyjából ugyanannyi szén-dioxid keletkezik, mint amennyit a fa élete során megkötött, sőt a biomassza-erőművek esetében ez még alacsonyabb is lehet. Így lényegében a fák nevelése, majd a szállítása során keletkezett kibocsátást leszámítva a vágott fenyő karbonsemlegesnek mondható.

Földlabdával?

Az utóbbi években megjelentek a földlabdás fenyők. Ezeket lehet venni is, kölcsönözni is, és akit csak megkérdeztek, azt fogja mondani, hogy az, amelyik náluk volt, elpusztult. Oké, talán nem mindenki, de azt érdemes tudni, hogy ez a megoldás jóval nagyobb odafigyelést és törődést kíván, mint a vágott fenyő. Mégiscsak élő fenyőről beszélünk!

Ha sikerül életben tartani, és helyet is találunk neki a kertben, hogy elültessük, akkor kétségkívül ez a legfenntarthatóbb megoldás. Ahhoz, hogy a földlabdás fa túlélje a karácsonyt – amire a kertészetek szerint maximum 45–50% az esély –, érdemes odafigyelnünk arra, hogy a fát fokozatosan szoktassuk hozzá a lakásban lévő hőmérséklethez, majd a kinti körülményekhez is lassan kell visszaszoktatnunk. A kiültetéskor pedig próbáljunk majd nedvesebb, árnyékosabb helyet keresni neki! Ahogy egyre melegebbé válik hazánk klímája, a fenyők mind nehezebben küzdenek meg a viszontagságokkal.

Kapcsolódó bejegyzések

Eltűnnek a magyar fenyvesek?

A következő évtizedekben nagy valószínűséggel eltűnik hazánkból a fenyő, nem sokkal később pedig bükkből is csak mutatóban marad néhány.

A kölcsönzéses opció is működhet. Ebben az esetben az ünnepek után épségben vissza kell juttatnunk a fákat, a kertészetekben pedig általában a bérleti díj felét visszaadják, a maradék meg levásárolható. Nagyon fontos, hogy vásárlás előtt nézzünk utána annak, miképp kell bánni az ilyen fákkal!

Mennyi fenyő fogy idehaza?

Magyarországon évente 1,8–2 millió darab karácsonyfa talál gazdára. A NAK sajtóközleménye szerint idén is hasonlóan alakulhat a kereslet, és a kínálattal sem lesz probléma. A választékban meghatározó luc-, ezüst- és nordmann fenyők megfelelő mennyiségben állnak a vásárlók rendelkezésére. Utóbbiakból az egyre jelentősebb hazai termelés ellenére is behozatalra szorul az ország, főleg Dániából importáljuk az eredetileg a Kaukázus vidékén őshonos, dekoratív fenyőket, melyek tűlevelei csak alig-alig hullanak.

A plasztikangyalka áldása szálljon rá!

Műfenyő: már a neve is groteszk. Miért csinálnánk műanyagból fát? Hát azért, mert fenntartható! Nagyon érzékeny téma a műfenyők kérdése, mert ha jól választunk, és sokáig használjuk őket, akkor valóban a tudatos választást jelenthetik. Fontos, hogy nem szabad az olcsóbb, 5–10 ezer forintos kategóriából választani, mert ezek minősége nem teszi lehetővé, hogy hosszú évekig használjuk őket.

A műfenyőket – attól függően, hogy hol és milyen technológiával készültek – legalább 5–8, de akár 15–20 évig kell használnunk, hogy kisebb lábnyomuk legyen ahhoz képest, mintha minden évben vágott fát választottuk volna. Tehát csak ennyi idő után kezd el „fenntarthatóként viselkedni”. Épp ezért kulcsfontosságú, hogy ha ezt a verziót preferáljuk, válasszunk nagyon-nagyon megfontoltan, és gondoljuk végig, hogy valóban szeretnénk-e 10 év múlva is használni a fát!

Ami mindenképp a műfenyő mellett szólhat, az az, hogy a vágott fenyővel ellentétben nem kell évekig nagy mennyiségű növényvédő szert és műtrágyát kijuttatni a természetbe. Ha vigyázunk rá, és nem zavar, hogy évtizedekig ugyanúgy néz ki – bár a vágott fenyő is mindig fenyőnek néz majd ki –, akkor akár még jó választás is lehet.

Fenyőággal is alkothatunk hangulatos dekorációt

Az alternatív karácsonyfák kapudrogja ez a hibrid megoldás, hiszen fenyőnk is lesz, meg fa sem lett kivágva (esetleg kevés kivágott fából sokaknak jut ág). Szinte minden karácsonyfaárusnál lehet már kapni ágakat is. Ennél nem sok jobb megoldást ismerek, hiszen a dekoráció autentikus lehet, a fenyőillat is megvan, mégsem kellett egy egész fát kivágni ahhoz, hogy jobb hangulatban kanalazhassuk a halászlevet, és ehessük a bejglit.

A fenyőágat több formában is fel lehet használni, érdemes vele kísérletezni. A klasszikus megoldásokkal szemben további nagy előnye, hogy a kis lakásban élőknek nem kell hetekig kerülgetniük egy monstrumot a szoba közepén. Akár egy váza is lehet a „fenyőnk” talapzata.

Alternatív univerzumok a fenyők világában

Nem kis részben az internetnek köszönhetően az elmúlt években már rengeteg ötletből meríthettek azok, akik környezettudatos és kreatív megoldásokkal emelnék az ünnep fényét. Mivel magam is ennek a szubkultúrának a lelkes képviselője vagyok, mutatok néhány saját példát is az elmúlt évekből. Nagyon fontos kiemelni, hogy szinte mindenből lehet nagyon hangulatos és legfőképp egyedi karácsonyi dekorációt csinálni.

Az ilyen és hasonló alternatív megoldások mellett az ünnep nem csak a fenntarthatóság szól. A járvány idején jóval kevesebbet mozdultunk ki, egy ilyen alternatív megoldáshoz viszont szükséges a természetből begyűjteni ezt-azt. Ez remek alkalom egy kis kirándulásra, sétára a családdal. Nyilván jó érzés egy hipermarket parkolójában válogatni a vágott fenyők között. Az élményfaktor azonban teljesen más, amikor a kreativitásunkat használva, közösen megalkotunk egy olyan karácsonyfát, amilyen csak nekünk van.

Az igazi fenntarthatósági előrelépést persze valójában nem a fa milyensége jelentheti, hanem sokkal inkább az, hogy mit teszünk alá. Ha kiválasztottuk a nekünk tetsző karácsonyi dekorációt, mindenképp gondolkozzunk egy kicsit azon is, hogy milyen ajándékokat válasszunk szeretteinknek, mennyire fenntarthatók az ajándékaink, szükségük van-e a tárgyakra az ajándékozottaknak! Közhely, de a legjobb ajándék a közösen eltöltött idő, ez pedig nem feltétlenül jár kibocsátással!