Ha minden a jelenlegi rend szerint megy tovább a világban, és a vállalatok számára a termelés és a profit marad a kizárólagosan meghatározó tényező, a fogyasztók pedig nem minimalizálják a fogyasztásukat, akkor a megoldatlan hulladékkérdés mellett hamarosan komoly nyersanyaghiánnyal is számolhatunk.
Nemrégiben apokaliptikus szemléletek is felbukkantak a témában, amelyek szerint – még ha kissé túloznak is – az alapproblémák valódiak, megoldásaink pedig lassúnak bizonyulnak. Korábban írtunk a lineáris gazdaságban rejlő problémákról, amelyek Európát különösképpen érintik, hiszen kontinensünk a legszegényebb nyersanyagokban.
A körkörös gazdaság: nem új elemek, új gyűjtőfogalom
A körkörös gazdaság koncepciója egy sor zöld irányzat (újrahasznosítás, zero hulladék stb.) evolúcióján keresztül született meg. Nem új nézetről van szó, egyszerűen csak arról, hogy visszatérünk egy olyan állapotba, ahol a természet rendjét tiszteljük. Sokkal több ez az újrahasznosításnál. Többnek is kell lennie, mert a jelenlegi modell nem működik, és hamarosan ökoszisztémák összeomlásához vezet, a globális felmelegedés súlyosbodásáról és a hulladékproblémáról nem is beszélve.
A körforgásos gazdaság Európai Unión belüli népszerűsége annak a Kína által meghozott döntésnek köszönhető, amely szerint Kína 2018-tól nem vesz át műanyag hulladékot más országoktól. Ezután az EU is bejelentette, hogy Európa nem szállít nem OECD-tagországokba műanyag hulladékot, kivéve, ha ez tiszta és újrahasznosításra szánt. Ez új megoldások felé terelte az EU-t, sajnos a helyben történő hulladékégetést is fellendítette. Ezért is volt olyan sürgető az új modell minél szélesebb körben történő adaptációja.
A körforgásos gazdaság olyan termelési és fogyasztási modell, amely a meglévő anyagok és termékek megosztását, bérbeadását, újrafelhasználását, javítását, felújítását és újrahasznosítását foglalja magában, ameddig csak lehetséges. Ez jelentősen megnyújtja a termékek életciklusát. Számos szakmai tanulmány foglalkozik a témával, és kínál modellt a megoldásra. Így született meg a 3R (Reduce, Reuse, Recycle) helyetti 10R megközelítés is, amely a hulladék minimalizálására törekvő lehetőségeket rendezi prioritás alapú sorrendbe.
A körkörös gazdaság tulajdonképpen a hulladék minimálisra való csökkentését és az anyag lehető leghosszabb ideig való használatát jelenti. Amikor egy termék eléri élettartama végét, alapanyagai lehetőség szerint a gazdaság körforgásában maradnak. Viszonylag kis mennyiségű hulladék így is keletkezik, de csak akkor, amikor azt már semmilyen megelőző intézkedés nem képes a körforgásos modellben tartani.
A világ népessége azonban növekszik, és ezzel párhuzamosan a nyersanyagok iránti kereslet is. Megértettük, hogy a jelenlegi modell nem képes fenntartani a növekvő létszámú emberiség szükségleteit, és gyorsan fogynak a létfontosságú nyersanyagok. Ezért elengedhetetlen ezeket az anyagokat a körforgásban tartani. És akkor még nem is említettük az anyagok kitermeléséből és felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátást.
Milyen előnyökkel jár a körforgásos gazdaság?
Az Európai Parlament különböző informatív és szemléletes weboldalai szerint – amelyek célja, hogy megismertessék az emberekkel a körforgásos gazdaság fogalmát – a hulladékminimalizálás mellett „az ökodizájn és az újrahasználat pénzt takaríthat meg az uniós vállalatoknak, miközben csökkenti az üvegházhatású gázok teljes éves kibocsátását. Jelenleg a naponta használt anyagok előállítása a szén-dioxid-kibocsátás 45%-át teszi ki”. Lényegében az anyagok tudatosabb felhasználása lenne a cél. Ez növelné az EU versenyképességét azáltal, hogy a különböző ágazatokban ösztönzi az innovációt, és lehetővé teszi a körforgásos gazdasági modell integrálását. Csak az EU 0,5%-os GDP-növekedésre és 700.000 új munkahelyre számítana a rendszerváltás következtében. Az EU körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervében különös hangsúlyt kapnak a nagy erőforrás-igényű ágazatok, például az elektronikai, az IKT-, a műanyag-, a textil- és az építőipar.
A vásárlók egészen biztosan sokkal elégedettebbek lennének a minőségi és innovatív, hosszú élettartamú termékekkel. Jelenleg a legdrágább termékek is rendkívül gyorsan tönkremennek. Rövid élettartamra vannak tervezve a fogyasztás ösztönzésének érdekében.
Kapcsolódó bejegyzések
Tervezett elavulás: összeesküvés-elmélet vagy valóság? – Holnapután
A Holnapután aktuális adásában azt próbáljuk megtudni, hogy csak városi legenda vagy kézzelfogható valóság a tervezett elavulásnak nevezett jelenség.
A körforgásos gazdaság felé történő elmozdulás olyan előnyökkel járna, mint a környezetre nehezedő nyomás csökkentése, a nyersanyagellátás biztonságának javítása, a versenyképesség növelése, az innováció ösztönzése, a gazdasági növekedés fellendítése és a munkahelyteremtés.
Már számos jó példát ismerünk, melyek a körkörös gazdaság szemléletének jegyében születtek: újrahasznosítható és toxikus anyagoktól mentes ruhák, visszaváltós rendszerek, elektronikai eszközök megjavítását szolgáló programok. Ma már egyre több olyan üzleti modell is létezik, amelyek keretében a vállalatok nem termékeket, hanem szolgáltatást adnak el. A példákban említett vállalatok mind-mind a termékek életciklusának meghosszabbításán és a hulladék minimalizálásán dolgoznak.