Egyre többet hallunk a körforgásos gazdaságról, mégsem teljesen egyértelmű, hogy pontosan mit jelent. Épp ezért készítettünk nemrég interjút a téma egyik hazai szakértőjével, dr. Dombi Mihállyal. A Debreceni Egyetem kutatóját most Holnapután című rádióműsorunkban láttuk vendégül, hogy tovább árnyalhassuk a képet. Az adást bármikor visszahallgathatod podcast-csatornánkon.
Elsőként fontos tisztázni, hogy pontosan mit jelent a körforgásosság. Ahogy korábbi interjúnkban elhangzott, „a körfogásos gazdaságban a felhasznált erőforrások hosszabb ideig, és sokkal több cikluson keresztül maradnak a rendszerben, csökkentve ezzel a felhasznált nyersanyagok, illetve a hulladék mennyiségét.” De mit is jelent ez?
Az lassan mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy végtelen növekedésünk az ökológiai korlátok miatt nem lehetséges. A kutató szerint épp ezért fontos, hogy a körforgásosság egyik ígérete az, hogy kevesebb nyersanyaggal elérhetjük ugyanazt a jóllétet. Számos kutatás bizonyította, hogy egy adott fejlettségi szint felett a gazdasági fejlődés dinamikájának csökkenése nem eredményezi az életszínvonal csökkenését. Dombi Mihály azt is hozzáteszi, hogy a gazdasági növekedés egy ponton túl nem ad hozzá a jóllétünkhöz.
Szakértőnk szerint a jelenlegi, fenntarthatatlan gazdasági modell létrejöttét az okozta, hogy az emberiség belehajszolta magát egy folytonos növekedésre, fogyasztásra épülő szemléletbe.
A kutató hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gazdasági rendszert egy az egyben nem lehet áthangolni fenntartható működésre. Előbb a társadalmaknak át kell gondolniuk, milyen közlekedési rendszert, épített környezetet vagy épp fogyasztási szintet szeretnének látni maguk körül, és amikor ezt definiáltuk, akkor ennek a fenntartható szintjéhez adhat nagyon jó eszköztárat a körforgásos gazdaság. Szerencsére egyre több olyan kezdeményezés van itthon és külföldön is, amely ebbe az irányba mutat. Jó példa, hogy mind több iparágban érhető el a dolgok szolgáltatásként való használata. Más területeken is tetten érhető a körforgásosság. Ahogy vendégünk elmondja, az Európai Unió jelenleg is dolgozik olyan szabályozásokon, melyek köteleznék a gyártókat arra, hogy új termékek helyett elsődlegesen a javítás lehetőségét kínálják fel. Ide kapcsolódik a termékek javíthatóságához fűződő jog (right to repair) kiterjesztéséért vívott küzdelem is, melyről már a tervezett elavulásról szóló adásunkban is beszéltünk.
A tömegtermelésnek leáldozott?
A jövő nagy kérdése lesz, hogy az egyre többfelé megjelenő körforgásos szemlélet kiterjeszthető-e a gazdaság többi ágazatára, és persze az is, hogy mindez milyen gyorsan mehet végbe. Azt fontos látni, hogy egyelőre nagyon messze vagyunk a céltól: a felhasznált nyersanyagok 93%-a még mindig újonnan kerül a rendszerbe, és mindössze 7%-ot használunk újra. Elképzelhető azonban, hogy az átállás folyamatát lényegesen felgyorsítja majd a nyersanyagok árának meredek emelkedése, aminek hatásai már most is érződnek.
A kutató szerint a tömegtermelés addig volt jó üzlet a cégek számára, amíg a nyersanyag és az energiaárak elhanyagolható költséget jelentettek. A változás azonban a vállalkozásokat is arra késztetheti majd, hogy újragondolják gazdasági modelljüket. Ez egy újabb érv amellett, hogy a korábban megvásárolható termékeket egyre inkább szolgáltatásként árusítsák.
Mit tehetünk a mindennapokban?
Ahogy az adásban elhangzik, nem egyszerű felismerni a valós szükségleteinket. Már csak azért sem, mert az igényeinket folyamatosan gerjesztik a hirdetések, a közösségi média és a celebek. A túlfogyasztás mellett azonban komoly társadalmi problémák is felszínre kerülnek: a világ országainak háromnegyedében fokozódik a társadalmi egyenlőtlenség, ami a fenntarthatóság szempontjából is nagy probléma. Ezzel együtt sem vagyunk tehetetlenek a mindennapokban, de az élet számos területén jóval tudatosabbá kell válnunk.
Vendégünk négy területet jelölt meg, ahol a körforgásosság elveivel, illetve több tudatossággal jelentős lépést tehetünk a fenntarthatóság felé. Mind a négy olyan téma, amellyel rendszeresen foglalkozunk a Greendex-en is, ráadásul a négyből hármat akár már holnap tudunk másként kezelni. Hogy melyik ez a négy terület? A Holnapután aktuális adásából kiderül!
