Közös felelősségünk, hogy helyreállítsuk a természetet, enélkül nem biztosítható a klímaváltozás elleni harc sikere – jelentette ki Virginijus Sinkevicius, az Európai Bizottság környezetvédelemért felelős biztosa Strasbourgban.

Sinkevicius, az Európai Parlament plenáris ülésének a természet helyreállításáról szóló uniós jogszabály vitáján azt mondta, a klímaváltozás és a biodiverzitás – a fajok sokszínűsége – válságának hatásai egyre jobban megmutatkoznak. Majdnem minden embert és gazdasági szereplőt érintenek és Európa élelmiszerbiztonsága ellenállóképességét fenyegetik.

Az ökoszisztémák már most veszélyben vannak, az erdőtüzek, a talajromlás és a szárazság a megélhetést fenyegetik. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen, hogy az erdők, a termőföldek, a tengerek továbbra is élelmiszerforrások maradhassanak, meg kell óvni a biodiverzitást – húzta alá. A szárazságok, árvizek, erdőtüzek a jelen részévé váltak, amelyeket a klímaváltozás, a talaj romlása és a biodiverzitás gyengülése okoz és serkent. Minél többet teszünk a természet érdekében, annál kevesebbet kell tenni a klímaváltozás elleni harc sikeréért – mondta.

A természet nagy részét pusztítottuk el Európában, itt az ideje, hogy megfordítsuk ezt a folyamatot.

Mivel a banki hitelek 75 százalékát az ökoszisztémától függő vállalatoknak nyújtották, a természetromlás a pénzintézeteket is közvetlen veszélybe sodorhatja – figyelmeztetett.

A természet helyreállításának közös prioritásnak kell lennie. A közös jövőnk függ a jogszabály bevezetésétől

– tette hozzá az uniós biztos.

Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti képviselője felszólalásában kijelentette: soha nem volt ennyire meggondolatlan, ennyire megosztó egy jogszabálytervezet, mint a természet helyreállításáról szóló rendelet.

Miközben a teremben mindenki elismeri a természet helyreállításának fontosságát, ki kell mondani: ez a tervezet ebben a formában nem megvalósítható

– fogalmazott Tóth Edina.

Szavai szerint „az Európai Bizottság és a baloldal” irreális és végrehajthatatlan javaslatai veszélyeztetik a gazdálkodók megélhetését, és akár 30 százalékkal is csökkenthetik az élelmiszertermelést Európában. Mindez magasabb élelmiszerárakat, gazdaságok megszűnését és az unión kívüli országoktól való függés növekedését fogják eredményezni.

(Európai Bizottság)

hirdetés
Exit mobile version