Legyőzhetik-e az innovációk a klímaválságot?
Legyőzhetik-e az innovációk a klímaválságot?

Szennyezett levegőből előállított fekete tinta, levegőtisztító pad, bambuszból készülő kompozit … Az emberi fantázia nem ismer határokat, ha arról van szó, hogyan vegyük fel a harcot a klímaváltozás ellen. Már ma is rengeteg olyan innováció létezik, amely pozitívan formálja a jövőt: közülük sok bonyolultnak tűnhet, némelyik viszont egyszerűbb nem is lehetne. E technológiai újításokról is szól a régió legnagyobb fenntarthatósági rendezvénye, a Planet Budapest 2021.

Másfél fok. A világ legfeljebb ekkora átlaghőmérséklet-emelkedést bír el visszafordíthatatlan károsodások nélkül. Ma már tudjuk, hogy a klímaváltozás kiváltó oka az emberi tevékenység –  és egyre jobban feszegetjük  a Föld ökoszisztámája tűrőképességének a határait.

A tudomány mutatja az utat, az innováció már nagyon sokszor nyitott új fejezetet a lehetőségeinkben, és az ipar is képes a változásra: ha megvan a szándék, a technológia a jó célok szolgálatába állítható. Persze hiba volna önmagában az innovációktól várni a csodát, azonban már most is rengeteg olyan leleményes – olykor egyszerű, olykor elképzelhetetlennek tűnő  – ötlet létezik, amellyel fenntarthatóbbá tehetjük termelésünket, közlekedésünket, energiafelhasználásunkat, vagy épp a városainkat.

Levegőtisztító pad, légszennyezést semlegesítő tinta  

Az emberiség több mint fele él városokban, és ez az arány rohamos tempóban nő: a jelenlegi becslések alapján 2050-re a világ népességének több mint kétharmada él majd városi környezetben, és szívja be a sokszor  rossz minőségű levegőt. A légszennyezettség az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a legnagyobb környezeti egészségügyi kockázatot jelenti: évente hétmillió korai halálesetet okoz globális szinten, de komoly veszélyt jelent az Európai Unióban is, ahol négyszázezer ember idő előtti halálához vezet.

Emiatt nem meglepő, hogy az elmúlt években jó néhány olyan innováció látott napvilágot, melynek célja, hogy javítsa a nagyvárosi életkörülményeket. Ilyen például a CityTree nevű levegőszűrő pad. A légszennyező anyagok csökkentésének egyik jól bevált módja a fák ültetése, de ez nem mindig és nem mindenhol járható út. A német Green City Solutions által megálmodott, mohafallal kombinált utcai pad „bioszűrője” a fákhoz hasonlóan csökkenti a légszennyezettséget, kis alapterülete ellenére 275 városi fának megfelelő hatást ér el, s akár 2,5 fokkal is képes hűteni a környező levegő hőmérsékletét.

A városi életminőség a szállítmányozás optimalizálásával is javítható, és ehhez nem is feltétlenül kell túl merészet gondolni. Az első biciklit 1817-ben alkotta meg a német Karl von Drais. Az ő szülőhelyétől mintegy 600 kilométerre, Hamburgban a Nüwiel nevű startup azon dolgozik, hogy továbbgondolja a találmányát. A német cég univerzális kerékpáros utánfutója akár 150 kilogramm teher szállítására is képes, miközben az automata fékeknek köszönhetően gyorsan meg is tud állni. Persze nem várható, hogy ez az autós közlekedést helyettesítse, de a könnyen mozgó és egyszerűen parkoló teherhordó biciklik jó alternatívái lehetnek a kisebb szállító járműveknek, hiszen a zsúfolt belvárosokban az autóknál gyorsabban is érnek célba, káros kibocsátás nélkül.

Szintén a városi életet tenné élhetőbbé a Sensoneo nevű szlovák startup. Az intelligens hulladékkezelési megoldásokat kínáló cég célja, hogy a városok a jelenleginél hatékonyabban szervezzék meg hulladékgazgálkodás, és csökkentsék a károsanyag-kibocsátásukat, például a gyűjtési útvonalak optimalizálásával.

A fentieknél jóval inkább sci-fibe illő a Massachusetts Institute of Technology (MIT) laborjából induló Air-Ink innováció, ami a dízelautók által kibocsátott szennyezést ipari nyomtatáshoz, szitanyomáshoz vagy rajzoláshoz alkalmas fekete tintává alakítja. A fekete a nyomtatásban leggyakrabban használt szín; a tinta hagyományosan fosszilis tüzelőanyagok elégetésével készül, ezáltal az előállítás károsanyag-kibocsátása óriási. Az Air-Ink újratölthető, jó minőségű és vízálló – 30 milliliter használatával 45 percnyi korom jellegű légszennyezés hatása semlegesíthető.

Tudtad, hogy létezik zöldacél?

Az apró, a hétköznapi életre kiható innovációk azonban nem elegendőek a fenntarthatóság eléréséhez, ha az ipari termelés továbbra is a mostani mértékben szennyezi és melegíti a bolygót.

De hogyan lehetne zöldebbé tenni a termelést? Például a szennyvizeknek a kibocsátás helyszínén történő, természetes tisztításával. Sok helyen a szennyvíz tisztítatlanul kerül az élővizekbe, lokális ökológiai katasztrófát okozva ezzel. Ezen a problémán segíthetnek azok a bio-szennyvíztisztítók, melyek algákat és más növényeket felhasználva tisztítják meg a vizet. A technológia nem csak távoli utópia, két magyar cég, a Biopolus és az Organica is jeleskedik a területen: az általuk kifejlesztett technológia ipari és kommunális szennyvíz tisztítására is bevethető, hatékonyabban és gyorsabban a hagyományos eljárásnál. Egyik vállalat sem állt meg az országhatáron belül, rendszereiket az Egyesült Államoktól Hollandián át Kínáig használják.

A Napból egy óra alatt több energia éri el a Földet, mint amennyit a teljes emberiség egy egész évben felhasznál. Az adat sokkoló, de a napsütéses órák számának egyenetlensége korlátot jelent, továbbá egyelőre kénytelenek vagyunk 20–30 százalékos hatékonyságú napelemekkel beérni. Többek között Kínában és Spanyolországban is zajlanak kutatások, sőt, olyan erőművek is működnek, amelyek óriási tükrök segítségével gyűjtik be a napsugárzás hőjét, amit tárolni is képesek, így akár napszállta után is tudnak áramot előállítani.

Az igazi utópia a Nap utánzása, azaz a fúziós erőmű lenne: a kísérleti fázisban lévő technológia hidrogénizotópok ütköztetésével állíthat elő héliumot és nagy mennyiségű energiát. A fúziós erőmű meghibásodás esetén sem járna olyan sugárzásveszéllyel, mint az atomhasadásra alapozó reaktor, de megvan a maga hátránya is, például a működéséhez extrém magas hőfokot kell elérni és fenntartani, valamint az, hogy a trícium nevű hidrogénizotópból kevés áll rendelkezésre a Földön.

Kifejezetten eredményes lehet az úgynevezett zöldacél alkalmazása is. Az acél előállításából származó szén-dioxid-kibocsátás a globális érték közel 8 százalékát teszi ki. Két svéd vállalat munkájának köszönhetően azonban elképzelhető, hogy ez az érték jelentősen csökkenjen a jövőben. Vívmányuknak köszönhetően az acél előállítása során a kokszból keletkező szén-monoxidot hidrogénre cserélik. Az így készült acélra kereslet is van, a Volvo autógyára már idén elkezdte használni.

Az autóipar tisztításán számtalan vállalat dolgozik, a holland Bambooder például zöld kompozitokat gyárt a szektor számára. Az autó-, valamint a repülőgép- és hajóiparban a hatékonyság növelése, és ezzel összefüggően a károsanyag-kibocsátás csökkentése miatt egyre nagyobb szerepet kapnak a kompozitokat tartalmazó alkatrészek. A holland startup a hagyományos – műanyagból, acélból, alumíniumból készült –, nagy környezeti lábnyommal előállítható kompozitokat váltaná fel egy gyorsan növő, erős és sok helyen előforduló növény, a bambusz segítségével.

A régió legnagyobb fenntarthatósági rendezvénye

A fenti példák sora hosszan folytatható, és a jövőben egyre több olyan innováció tűnik majd fel, ami a fenntarthatóság szolgálatába állítható. Ezek egyelőre sokszor luxusnak és csak a leggazdagabb országok kiváltságainak tűnhetnek, de az egészen biztos, hogy a jövőt e vívmányok fogják formálni. Bár az ipar szerepe kettős, joggal bízhatunk abban, hogy a technológia segít hatékonyabban szembeszállni a klímaválsággal.

Nagyszabású kiállítás nyílik november végén a fővárosban: a december 5-ig tartó Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó a régió legnagyobb fenntarthatósági rendezvénye, ahol még többet megtudhatsz arról, hogy vajon legyőzhetik-e az innovációk a klímaválságot?

Találkozzunk a Hungexpón!

search icon