A LIFE Program fontos szerepet vállal az éghajlatváltozás elleni fellépésben
A LIFE Program fontos szerepet vállal az éghajlatváltozás elleni fellépésben

Az Európai Unió 1992-ben létrejött Környezet- és Éghajlatvédelmi Programján (LIFE) belül a természet- és környezetvédelmi terület mellett az éghajlat-politikai szakterület (LIFE CLIMA) 2014-ben külön alprogramban kapott helyet, kiválva a környezetvédelmi alprogramból. 2021-ben pedig negyedikként megjelent a tiszta energiára való átállás alprogramja is. A LIFE a mai napig az egyetlen uniós forrás, amely dedikáltan környezet- és természetvédelmi, éghajlat-politikai, valamint tiszta energiával kapcsolatos célkitűzéseket támogat.

A LIFE Éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás alprogramjának célja, hogy támogassa az éghajlatváltozás mérséklését (mitigáció), az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást (adaptáció), valamint az éghajlat-politikai irányítást és tájékoztatást megvalósító projekteket. Magyarországon a legsikeresebb pályázati területnek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekinthető: a hazai LIFE projektek nagyban támogatták az önkormányzatok fokozottabb részvételét a klímaalkalmazkodásban, a különböző városi szereplők közötti jobb együttműködést az alkalmazkodásban és a fenntartható vízgazdálkodási megoldásokat. A „víz- és klímanexus” kiemelt téma számunkra, nemzetközi téren is, tekintettel arra, hogy hazánk az éghajlatváltozás negatív hatásainak zömét vízügyi kihívások (árvíz, belvíz, aszály, villámárvíz) formájában érzékeli.

Ezzel a problémakörrel foglalkozott a 2021-ben sikeresen lezárult LIFE-MICACC („Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében”) projekt is, melynek során öt különböző adottságú mintaterületen az érintett települések önkormányzatai megismerték és kis léptékben tesztelték a fenntartható ökoszisztéma-alapú vízgazdálkodási megközelítéseket és a természetes vízmegtartó megoldásokat. A projekt tapasztalataira és eredményeire építő LIFE LOGOS 4 WATERS („Innovatív vízgazdálkodási módszerek integrált gyakorlati alkalmazása vízgyűjtő szinten önkormányzati koordinációval”) projekt során egy dombvidéki (Püspökszilágy és környéke) és egy síkvidéki (Bátya és környéke) mintaterületen valósítottak meg vízgyűjtő szintű természetes vízmegtartó megoldásokat. A 2025-ben lezárult projekt emellett további önkormányzatok számára is pénzügyi segítséget nyújtott különböző pályázati programok keretében kis léptékű, költséghatékony és innovatív települési klímaalkalmazkodási megoldások kivitelezésére.

A természetalapú megoldások alkalmazásának hazai elterjesztését célzó projektek közé tartozik a Budapest több kerületében megvalósult LIFE in RUNOFF („Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás általános érvényesítése a várostervezésben az állami és magán csapadékvíz-infrastruktúra bemutatásával”) elnevezésű projekt is, amely a városi klímaadaptációt támogatta a városi csapadékvíz-kezelés révén, a hirtelen lezúduló csapadék káros következményeinek csökkentésével és hasznosításával. A 2024-ben lezárult LIFE CLIMCOOP („Városok és helyi vállalatok együttműködése a klímaadaptációért”) projekt pedig a köz- és a magánszféra között valósított meg sikeres partnerséget az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elleni közös fellépés révén.

A vízgazdálkodási kihívások mellett az éghajlatváltozás egy másik jelentős negatív következményének, a városi hőszigethatás kezelésének is fontos szerepe van a jelenleg futó hazai LIFE CLIMA projektekben. Szeged városa és partnersége a 2023-ban megkezdődött COOL LIFE projekt keretében hőszigetmérséklési stratégiát hoz létre, amely mentén saját irányítási mechanizmusait is áttervezi, emellett a lakosság, a városi közösségek és a vállalkozások szemléletformálása érdekében intenzív kommunikációt is folytat a hőszigethatás veszélyeiről és a védekezés hatékony módjairól.

A 2025-ben elindult LIFE COOL ZONE projekt is a hőszigethatás kihívásaival és ezek kezelésével foglalkozik várostérségi léptékben vizsgálva a hatékony megoldásokat – természetalapú kísérleti beavatkozások megvalósításával, sérülékeny területek beazonosításával, klímasérülékenységi vizsgálatokkal –, melyeket később a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerbe (NATéR) is integrálhatnak. E projekt keretében határon átnyúló együttműködésre is sor kerül (Debrecen és Nagyvárad nagyvárosi térségei között).

Mindezek mellett említést érdemel a 2023-tól zajló LIFE Co-Clima projekt, melynek célja a közösségi ellenálló képességnek és a kistelepülések éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének növelése. Demonstrációs jelleggel a két érintett településen (Püspökszilágyban és Pencen) zöldségtermesztő mintakertek jönnek létre, ahol megtekinthető és megtanulható, hogy hogyan állítható elő és dolgozható fel helyi, vegyszermentes, szezonális, emberléptékű termesztésből származó egészséges élelmiszer hagyományos és innovatív mezőgazdasági technikák alkalmazásával.

A nevezett hazai projektek szerepe azért is kimagasló, mert nagyrészt települési, illetve kerületi önkormányzatok hajtották és hajtják végre őket, partnerségben civil és szakmai szervezetekkel. Az önkormányzatok ugyanis azok a szereplők, akik első kézből, közvetlenül tapasztalják a településen a problémát okozó szélsőséges időjárási események következményeit (pl. villámárvíz, belvíz által okozott beázások, lakóépületben okozott károk, aszálykárok a mezőgazdaságban). Ők azok, akik formálják és megalkotják egy adott település, térség stratégiáit, fejlesztési terveit.

Továbbá az önkormányzatok azok, amelyek a lehető legjobban ismerik egy adott településnek és a környékének adottságait, erőforrásait, lehetőségeit. Elmondható, hogy a LIFE CLIMA pályázati felhívásain való indulás és a sikeres projektmegvalósítás nagyban növeli a magyarországi önkormányzatok általános felkészültségét, gyarapítja ismereteit az éghajlatváltozás negatív hatásai elleni hatékony helyi fellépés területén.

A fent bemutatott „hagyományos” éghajlat-politikai projektek sikere mellett a LIFE CLIMA területén sikerült integrált projekttámogatást is elnyernünk: a 2020-ban elindult és tervezetten 2029-ig az Energiaügyi Minisztérium koordinálásával, széleskörű partnerséggel zajló LIFE-IP-North-HU-Trans projekt célja, hogy hazánk utolsó széntüzelésű erőműve, a Mátrai Erőmű környezetbarát átalakítása olyan úton valósulhasson meg, amely nem okoz hátrányt, sőt fejlődési lehetőséget és gazdasági diverzifikációt jelent a térség munkavállalói és a kapcsolódó vállalkozások számára. A projekt megvalósítása, a lignitkivezetés és az erőmű átalakítása jelentősen hozzájárul annak a Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervében lefektetett célnak az eléréséhez, hogy hazánk 2030-ra bruttó 50 százalékkal csökkentse üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990. évi szinthez képest.

Fontos kiemelni, hogy minden LIFE CLIMA projektben kiemelt szerepe van a szemléletformáló tevékenységeknek, így a megvalósítás során demonstrációs, kísérleti léptékben tesztelt új szemléletű megoldások és a megszülető jó gyakorlatok mintául szolgálhatnak más települések vagy régiók, illetve a kormányzat számára is az éghajlatváltozás elleni hatékony fellépés terén. A projektek megvalósítása során összegyűlt tudásanyagot a projektgazdák rendszerint összegyűjtik és az éghajlattal kapcsolatos szemléletformálást célzó események szervezésével is népszerűsítik. A fent nevezett projektek keretében született kiadványok megtalálhatók az egyes projektek honlapján.

Összességében elmondható, hogy az eddig megvalósult és jelenleg zajló projektek nagyban hozzájárulnak a hazai és európai uniós szintű üvegházhatásúgáz-kibocsátási célkitűzések eléréséhez, illetve az éghajlatváltozás már elkerülhetetlen hatásaihoz való eredményes alkalmazkodáshoz. Ezek a projektek értékes jó gyakorlatokat, innovatív megoldásokat valósítottak és valósítanak meg, így jelentősen elősegítve azt, hogy hazánk széleskörű eszköztárral rendelkezzen a klímaalkalmazkodás terén.

Forrás: LIFE-pályázatok, CINEA LIFENemzetközi LIFE Info Day

Fotók: MFOI

Kiemelt fotó: Canva

search icon