A Pennsylvania Egyetem kutatói elektromos áram és hidrogén-peroxid felhasználásával az eddiginél hatékonyabb módszert fejlesztettek ki a lítium ércből történő kinyerésére. Mivel a lítium kulcsfontosságú alkotóelem többek között az elektromos járművekben és a hordozható elektromos eszközökben, a felfedezés a környezetre is pozitív hatást gyakorolhat.
A kutatók szerint a folyamat 35,6%-kal csökkentheti a költségeket, és 75,3%-kal a CO2-kibocsátást a hagyományos, nem fenntartható kitermelési módszerekhez képest. Eredményeiket a Nature Communications folyóiratban tették közzé.
A lítium kinyerésének két gyakori módja van: sós vizű medencékből vagy sziklába temetett lítiumércből. Jelenleg a lítium 70%-át sóoldatból nyerik az alacsonyabb költségek miatt, de a kutatók szerint mindkettő rendkívül káros hatással rendelkezik.
Kapcsolódó bejegyzések
Lítium: miért okoz gondot ez az alkálifém?
Elektromos járművek, okosórák, telefonok, elektronikai cikkek: a lítium megannyi, mára hétköznapivá vált tárgyunk mozgatórugója. Ha ennyire fontos, mégis mi a gond vele?
A sóoldatos módszernél több hónapig is eltarthat, míg a nagy töménységű sóoldat elpárolog, majd a lítiumsót kémiailag kell elválasztani a nátriumtól. Zhen Lei, az egyetem energia- és környezetgazdaságtan professzora és a tanulmány társszerzője szerint ha az oldat teljesen elpárolog, a visszamaradó talaj annyira kietlenné válik, hogy növények már nem tudnak megélni rajta.
A másik hagyományos módszer a lítium ércből történő kilúgozása, amihez erős savakra vagy bázisokra és extrém, akár 1100 Celsius fokos hőmérsékletre van szükség.
Kapcsolódó bejegyzések
Kína lítium-nagyhatalommá vált
A Tibeti-fennsíkon felfedezett területen a becslések szerint 6 millió tonna lítiumos érc található.
A kutatócsoport új módszere az ásvány elektromos mezőjét használja fel, hogy elektrokémiai úton kilúgozza vagy feloldja a szilárd halmazállapotú lítiumforrásokat folyékony formába. A hagyományos kioldási módszerekkel összehasonlítva az ionok elektrokémiai úton történő feloldásához nincs szükség megemelt hőmérsékletre, nagy nyomásra vagy nagy koncentrációjú oldószerre az ásvány természetes állapotának megváltoztatásához.
Vizsgálataik során a kutatók 92,2%-os hatékonyságot figyeltek meg a jelenlegi módszerekhez képest. Az övéké kevesebb feldolgozási időt, kevesebb vegyszert igényel, és az energiabevitel villamos energiából fedezhető, nincs szükség hozzá földgázra.
Forrás: Phys.org
Kép: Canva