Az ENSZ Nemzetközi Erőforrás Testületének (IRP) jelentéséből kiderül, hogy 1970 óta négyszeresére nőtt a nyersanyagok globális fogyasztása, 2060-ig pedig további 60%-al fog emelkedni. Ezzel párhuzamosan, lényegében elárasztják bolygónkat az általunk előállított tárgyak.
Az emberiség kiterjesztett testének is nevezhető technoszféra tömege az elmúlt évekre meghaladta a bioszféra tömegét – tehát a földi élet összességét. Ennek az anyagmennyiségnek a termelése nagyban hozzájárul a klímaváltozáshoz vagy épp az óceánok elsavasodásához, valamint a növények és állatok rohamosan gyorsuló kihalásához.
Technoszféra
A Föld technoszférája azon dolgok összessége, melyek az emberi technológia termékei. Ennek megfelelően ide tartozik minden gép, a gyárak, a számítógépek, autók, épületek, a vasút, és minden más, az utolsó evőeszközig.
A jelentés, melyet a következő hetekben tesznek majd közzé, kifejti, hogy az általunk használt beton, fém és egyéb anyagok mögött rejlő kitermelési tevékenységek megbontják a bolygó ökoszisztémáinak egyensúlyát. A bányaipar a kitermeléshez és szállításhoz nagy földterületek bekebelezését igényli, az ehhez kapcsolódó energiafogyasztás pedig az 1970-es évek óta több mint háromszorosára nőtt.
Kapcsolódó bejegyzések
Agrobányászat – Növényekkel a fenntartható bányászatért!
Tudtad, hogy a bányászaton kívül más módszerrel is ki lehet nyerni a földből az értékes fémeket? Az agrobányászat ipari növényekkel termeli ki az érceket a talajból.
A kitermeléshez kapcsolódó negatív tendenciák pedig egyre csak fokozódnak majd. Míg a nyersanyagok iránti kereslet növekszik, elérhetőségük romlik: egyre több földet kell megmozgatni, egységnyi mennyiségű nyersanyag kitermeléséhez. Ezzel párhuzamosan teljes régiók arculatát rajzolják át a bányászat nyomán képződő tájsebek.
Közben egyre nagyobb figyelem hárul a stratégiai nyersanyagokra, melyek szűkössége és földrajzilag koncentrált elhelyezkedése geopolitikai konfliktusok fokozódásához is vezethet. Ezek a kritikus nyersanyagok viszont jellemzően a zöld átmenethez is nélkülözhetetlenek.
Ahogy a phys.org cikkében írják, a bányászatnak változnia kell ahhoz, hogy csökkenteni lehessen környezeti lábnyomát. Ez kiegészülhet a hulladékból származó ásványi anyagok visszanyerésének fokozásával. Sőt, egyre több lehetőség van a városi bányászatban is: a már nem működő földalatti elektromos kábelekből rengeteg értékes fém nyerhető ki. Bár az újrahasznosításnak egyre nagyobb teret kellene nyernie, jelenleg az ilyen módon visszanyert nyersanyagok aránya csökkenő tendenciát mutat az újonnan kitermelt nyersanyagokhoz képet. Mint írják, egy másik, 60 fémet vizsgáló ENSZ-tanulmány szerint a legtöbb fém újrahasznosítási aránya egy százalék alatt van.
A cikkben kitérnek a megoldási lehetőségekkel kapcsolatos nehézségekre, gazdasági kihívásokra és arra is, hogyan adhatnak választ a nemnövekedés elvén alapuló stratégiák a problémára.
Borítókép forrása: canva.com
A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
