Az elmúlt években parázs politikai viták alakultak ki a közlekedési szektor környezetre gyakorolt hatásáról, illetve a járműhasználatra vonatkozó korlátozásokról, főként az olyan nagyvárosokban, mint London, New York és Párizs. A véleménykülönbségek annak ellenére is rendkívül kiélezettek, hogy a kibocsátáscsökkentési intézkedések környezeti szempontból eredményesnek bizonyultak.
Az Energiastratégia Intézet elemzése rámutat arra, hogy a gazdasági és a pénzügyi nehézségeken túl Londonban tavaly meglepő téma uralta a választási kampányt: a közlekedés, legfőképpen pedig a munkáspárti Sadiq Khan polgármester által kiterjesztett ultraalacsony kibocsátású zóna (ULEZ) kérdése. Ez utóbbi határain belül kibocsátási normákon alapuló díjat vetnek ki az előírásoknak nem megfelelő közúti járművekre.
Kapcsolódó bejegyzések
London kiterjeszti az ultra alacsony kibocsátású zónát
London kiterjeszti az ultra alacsony kibocsátású zónát, amely a karácsonyi napot leszámítva a hét minden napján, napi 24 órában működik.
A zónában így kizárólag olyan járművek közlekedhetnek, amelyek kilométerenként 75 grammnál kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, a dízeles, a benzines és a régebbi hibrid hajtáslánccal szerelt járművek pedig innen teljesen ki vannak tiltva.
A harmadik ciklusát töltő polgármester még 2019 elején alakította ki ezt az övezetet, majd a határait 2021-ben, illetve 2023-ban London középső részén túlra is kiterjesztette, éppen azokra a külső kerületekre, amelyekben a tömegközlekedési hálózat hiányosabb, a személyi gépjárművek száma pedig magasabb, és az infrastruktúrát is évtizedek óta úgy alakítják, hogy az a személygépjármű-forgalmat részesítse előnyben.
Kapcsolódó bejegyzések
A britek nagyobb sebességre kapcsoltak a kibocsátáscsökkentésben
Nagy-Britannia a következő tíz évben 68 százalékkal akarja csökkenteni az 1990-ben mért szinthez képest az üvegházhatást okozó szennyezőanyagok kibocsátását, a fő cél pedig a teljes szén-dioxid semlegesség 2050-re.
Az intézkedés bevezetését azonban a díjszabás miatt heves kritikák is kísérték: a szabályozásnak nem megfelelő járművek után a zónába való belépésért napi 12,5 fontot kell fizetni, sokak szerint pedig az ULEZ leginkább azoknak az autósoknak jelent terhet, akik a legkevésbé engedhetik meg maguknak járműveik lecserélését, korszerűsítését, és emiatt gyakorlatilag esélyük sincs arra, hogy kivédjék az őket sújtó extra terheket.
Az elemzés tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva