Madárinfluenzával fertőzött fókatetemeket találtak Skóciában
Madárinfluenzával fertőzött fókatetemeket találtak Skóciában

Négy elhullott fóka madárinfluenza-tesztje pozitív lett Skóciában, mivel az emlősökben előforduló magas patogenitású madárinfluenza megbetegedések száma világszerte folyamatosan növekszik, a szakértők pedig arra figyelmeztetnek, hogy a terjedésben úgynevezett „lépcsős változás következik be”.

A valaha volt legnagyobb madárinfluenza-járvány már átterjedt a vidrákra és a rókákra is az Egyesült Királyságban, és körülbelül 70 emlősnél lett pozitív a (HPAI) H5N1 vírus tesztje. A fókatetemeket vizsgálatra küldték, és az eredmények pozitívak lettek a skót tengeri állatkeresztezési rendszer (SMASS) szerint.

„A 2021-es és 2022-es év eleji négy mezei fóka közül három és a két szürkefóka közül egynél pozitív lett a HPAIV H5N1” – áll a SMASS közleményében. Az állatokat Aberdeenshire-ben, Highlands-ben, Fife-ben és Orkney-ben találták meg. „Szeretnénk ellenőrizni a cetfélékkel kapcsolatos újabb eseteinket is, nem mutatnak-e bizonyítékot a tovagyűrűzésre” – áll a közleményben.

Amellett, hogy a H5N1 a világ vadon élő madarak populációiban pusztít, delfinekben, házimacskákban, leopárdokban és grizzly medvékben is megtalálták már. A hét elején a perui kormány közölte, hogy hét védett tengeri területen közel 580 oroszlánfóka pusztult el miatta.

Általában úgy tartják, hogy az emlősök elhullott vagy beteg vadon élő madaraktól fertőződhetnek meg, de az oroszlánfókák kolóniákban élnek. Ez pedig aggodalomra ad okot, miszerint most már a vadon élő emlőspopulációkban is elterjedhet.

A tudósok a vírus genetikai szekvenciáját elemzik a perui kolóniákon, hogy megállapítsák, mi is a pontos helyzet. „Még várnunk kell erre az elemzésre” – mondta Ian Brown professzor, az Állat- és Növény-egészségügyi Ügynökség (Apha) tudományos szolgáltatási igazgatója. „Szerintem óvatosnak kell lennünk, mielőtt azt feltételeznénk, hogy vírusok terjednek az oroszlánfókák között.

Egy spanyolországi nercfarmon történt járvány kitörése volt az első jel, miszerint a vírus az emlőspopulációkon belül is terjedhet. Feltételezések szerint a nyércek H5N1-vel fertőződött meg, miután érintkezésbe kerültek a vadon élő sirályokkal, akik hozzáfértek a táplálékukhoz.

A bizonyítékok arra utalnak, hogy maguk a nércek között terjedt a vírus” – mondja Ursula Höfle, a Castilla Egyetem kutatóprofesszora. „Úgy tűnik, legalábbis ennél a bizonyos vírusnál elszigetelt esemény volt” – mondta. „Nem igazán tudjuk, de határozottan egyre több bizonyíték áll rendelkezésre a madárról emlősre és emlősről emlősre való terjedésre.

Ha elkezd terjedni az emlősök között, akkor aggodalomra ad okot, hogy az emberek is sebezhetőbbé válhatnak. „Egy kis változást látunk a fertőzés terjedésében, és nem szabad tétlenül ülnünk, mert nyilvánvalóan tudjuk, mi történt a Coviddal” – mondta Brown. Elmondta, hogy meg lehet kezdeni az előkészítő lépéseket a H5N1 elleni humán vakcina elkészítésére, de „bolondság” lenne most vakcinát készíteni, mivel nem lehet tudni, hogy milyen törzs fertőzi meg az embert, abban a valószínűtlen esetben, ha esetleg ez megtörténik.

Egyre több embert fertőz meg a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi láz Észak-Olaszországban

A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus szerint a helyzetet „szorosan figyelemmel kell kísérni”, de az embereket fenyegető kockázat továbbra is alacsony. Szakértők szerint a vírus valószínűleg több mint egy-két változtatást igényel ahhoz, hogy az emberről emberre való átterjedés valódi kockázatot jelentsen, de a hatások óriásiak lehetnek. A WHO adatai szerint az elmúlt 20 évben közel 870 emberben fordult elő madárinfluenza, és ebből 457 végződött halállal.

A vírus a vadon élő madarak populációit is pusztítja szerte a világon, ami azt jelenti, hogy olyan helyekre is eljut, amelyek korábban soha nem voltak kitéve ilyen betegségeknek. Ez azt jelenti, hogy eljuttathatják a bolygó legérintetlenebb részeire, esetleg más veszélyeztetett fajokra is átterjedhetnek.

Szerintem valóban elég aggodalomra ad okot, hogy a vírus már eddig is elérte Dél-Amerikát. És figyelembe kell vennünk, hogy az Antarktisz tekintetében bizonyos kockázatok fenyegetik a biológiai sokféleséget. Valóban aggodalomra ad okot arra gondolni, hogy egy olyan helyre kerülhet, mint az Antarktisz

– mondta Brown.

(forrás: TheGuardian)

search icon