Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. A magyar kultúra napján Kölcsey Ferencről, a Himnusz történetéről, továbbá az emléknaphoz kötődő eseményekről és díjátadókról olvashatnak.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én annak állítva emléket, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban Csekén ezen a napon tisztázta le és jelölte meg dátummal a Himnusz kéziratát, egy nagyobb kéziratcsomag részeként.
A magyar kultúráról való megemlékezés ötletét Fasang Árpád zongoraművész vetette fel 1985-ben. Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”. Végül a nap tényleges megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást, és 1989 januárjában ők szervezték meg a rendezvénysorozatot. A magyar kultúra napja 2022 decembere óta hivatalos állami emléknap.
A magyar kultúra napjához, január 22-éhez számos kulturális esemény, továbbá híres magyar művészek születési és halálozási évfordulói is kapcsolódnak.
Kulturális események:
- 2008-ban ezen az ünnepnapon kezdődött hivatalosan a reneszánsz éve.
- 2011-ben ezen a napon Madách Imre Az ember tragédiája című drámájával ünnepélyesen átadták a szombathelyi Weöres Sándor Színházat.
E napon született:
- 1899-ben Sárközi György, magyar költő, prózaíró, lapszerkesztő, műfordító.
- 1943-ban Cseh Tamás, Kossuth-díjas magyar zenész, színész.
A halálozásokról is megemlékezve:
- 1891-ben e napon hunyt el Ybl Miklós, magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője.
- 1989-ben szintén ezen a napon hunyt el Weöres Sándor, Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, filozófus, irodalomtudós, muzeológus.
E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, a pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is, többek között a Márai Sándor-díjat, a közművelődési szakmai díjakat – a Csokonai Vitéz Mihály alkotói, közösségi díjat, a Közművelődési Minőség Díjat és a Minősített Közművelődési Intézmény címet –, a hódmezővásárhelyi önkormányzat alapította Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat, a Kölcsey-emlékplakettet, a Magyar Kultúra Lovagja elismerést, Kolozsvárott pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat. Ezen a napon kerül sor minden évben Szatmárcsekén Kölcsey Ferenc sírjának megkoszorúzására is.
A Himnusz története
Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én véglegesítette. A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg a kéziraton még szereplő „A magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül. 1832-ben Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.
A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, s több mint száz év után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába Szenes Magda által. A feljegyzésekből nem derül ki, hogy a hölgy milyen kapcsolatban állt a Miskolczy családdal, akiknek ágán sok Kölcsey-kézirat öröklődött.
Kölcsey Ferenc a verseit külön lapokra írta és gyűjtötte, így jött létre a kéziratcsomag, benne a Himnusszal, melyet két lapra jegyzett fel. A sérülés, amely mindkét fólión látszik, nem lángégés, hanem tintamarás. Nem a költő tintája okozhatta. Az Országos Széchényi Könyvtár restaurátorainak szakvéleménye szerint savas tinta ömlött a papír szélére.
A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban, a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor, hivatalos állami ünnepségen pedig először 1848. augusztus 20-án csendült fel. A szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában ünnepi alkalmakkor még együtt énekelték a Szózattal, később a Himnusz lett a magyarok nemzeti imádsága.
Hivatalosan a 2012. január elsején hatályba lépett alaptörvény I. cikke mondja ki: Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.
Kultúra és fenntarthatóság
A kultúra kulcsfontosságú egy fenntarthatóbb világ megteremtésében. A kérdés, hogy képesek-e a művészek valóban megváltoztatni kapcsolatunkat a természettel, és újradefiniálni azt, ahogyan élünk, termelünk és fogyasztunk.
Az UNESCO globális jelentése megállapította, hogy a kreatív szektor kihasználatlan, és jelentős szerepet játszhat abban, hogy az emberek és a kormányok hogyan reagálnak az éghajlatváltozásra. Az elmúlt évtizedben globális szinten mérséklődött a kultúrába és a kreativitásba történő állami beruházás. Ma a fejlődő országok kulturális és kreatív ágazataiban a projektfinanszírozás nagy részét magánalapítványok és nem kormányzati nemzetközi szervezetek biztosítják.
A globális jelentés három kulcsfontosságú intézkedést javasol, amelyeket meg kell tenni annak érdekében, hogy a kultúrát a fenntartható fejlődés szolgálatába állítsuk. Először is növelni kell a kulturális és kreatív ágazat finanszírozását. Másodszor, a fenntartható fejlődés érdekében többet kell fektetni a kreativitásba. Harmadszor, a kormányok, a civil társadalom, a magánszektor és a művészek közötti szorosabb partnerség elengedhetetlen a kultúrával kapcsolatos bevált gyakorlatok megtervezéséhez, megvalósításához és cseréjéhez. A kreativitás a fenntartható jövő megoldásának fontos eleme.
Kapcsolódó bejegyzések
Ferde tájképekkel mutatja be a Leopold Museum, milyen is a pár fokos eltérés
A bécsi Leopold Museum ferdén lógó képekkel hívja fel a figyelmet a klímaváltozásra az A Few Degrees More elnevezésű akció keretében.
A kultúra szerepét a fenntartható fejlődésben a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi UNESCO-egyezmény segített jobban megérteni.
Yarri Kamara, politikai kutató Shaping Policies for Creativity (A kreativitás politikáinak alakítása) című kiadványa szerint a 2005-ös egyezmény egyik fő erőssége, hogy arra kényszeríti a politikai döntéshozókat, hogy a kultúra fejlődésre gyakorolt hatását sokkal szélesebb perspektívából szemléljék.
A művészetek kulcsszerepet játszhatnak a fejlődő országok tudásának bővítésében, új utakat kínálva ezzel a természettel való egyensúly megtalálásához.
Ahogy a kultúra és a kreativitás segíthet felismerni környezetromboló viselkedésünket, kreatív megoldásokra és határozottabb politikára is ösztönözhet. Együtt pedig ellenállóbb és fenntarthatóbb jövőt építhetünk mindenki számára. Hagyományaink megőrzése és kulturális értékeink ápolása a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági rendezvényen is a kiemelt témák közé tartozott.
Programok
Először 1989-ben tartottak rendezvényeket a magyar kultúra napján. Az ünnep alkalmából a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Kiállításokat és koncerteket rendeznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak.
A teljesség igénye nélkül, íme néhány fővárosi program a magyar kultúra napján:
Uránia Nemzeti Filmszínház (1088 Budapest, Rákóczi út 21.)
2024. január 22. 15:00–22:00
E napon a filmszínház 9 különleges portréval ünnepli a magyar kultúra sokszínűségét. A moziműsor az Uránia weboldalán érhető el.
Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ (1146 Budapest, Zichy Géza utca 8.)
2024. január 22. 18:00
Stefánia Irodalmi Társulat – A magyar kultúra napja versekkel és zenével
Uprendezvénytér (1041 Budapest, Liszt Ferenc utca 20.)
2024. január 22. 19:00–20:30
UPódium – A magyar kultúra napja Juhász Annával! Vendégek: Háy János, Kollár Klemencz László
(Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.)
Kapcsolódó bejegyzések
Már tíz magyar színház tagja a zöld színházi programnak
Kilenc másik hazai színház csatlakozott a Jövő Nézőiért programhoz, amelyet a Miskolci Nemzeti Színház a 2019/2020-as évadban indított el. A program az alábbi, az egész színházi működésre kiterjedő célokat tűzte ki
Józsefvárosi Múzeum Időszaki Kiállítótér (1085 Budapest, József körút 59–61.)
2024. január 22. 10:00–11:30
A magyar kultúra napja a Józsefvárosi Múzeumban – Ünnepeljük együtt! (A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amely a Józsefvárosi Múzeum weboldalán lehetséges.)
Ingyenes előadás és tárlatvezetés a Villanások – Pillanatképek Józsefváros elmúlt 150 évéből című időszaki kiállításon (Előadó: Tóth Eszter Zsófia történész)
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – Körúti Könyvtár (1066 Budapest, Teréz krt. 2–4.)
2024. január 22. 18:00
A magyar kultúra napja kamarakoncert a MÁV Szimfonikus Zenekar művészei előadásában (A belépéshez előzetes regisztráció szükséges.)
Budapest I. kerülete
2024. január 22. 8:00–20:00
Himnuszkereső séta a magyar kultúra napja alkalmából.
(A részletes állomásokat a Budavári Önkormányzat weboldalán lehet megtekinteni.)
Fotók: Canva, Wikipedia
