Mit ünneplünk a magyar kultúra napján?
Mit ünneplünk a magyar kultúra napján?

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. A magyar kultúra napján Kölcsey Ferencről, a Himnusz történetéről, továbbá az emléknaphoz kötődő eseményekről és díjátadókról olvashatnak.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én annak állítva emléket, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban Csekén ezen a napon tisztázta le és jelölte meg dátummal a Himnusz kéziratát, egy nagyobb kéziratcsomag részeként.

A magyar kultúráról való megemlékezés ötletét Fasang Árpád zongoraművész vetette fel 1985-ben. Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”. Végül a nap tényleges megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást, és 1989 januárjában ők szervezték meg a rendezvénysorozatot. A magyar kultúra napja 2022 decembere óta hivatalos állami emléknap.

Kölcsey Ferenc portréja
Kölcsey Ferenc portréja Anton Einsle festményén

A magyar kultúra napjához, január 22-éhez számos kulturális esemény, továbbá híres magyar művészek születési és halálozási évfordulói is kapcsolódnak.

Kulturális események:

E napon született:

  • 1899-ben Sárközi György, magyar költő, prózaíró, lapszerkesztő, műfordító.
  • 1943-ban Cseh Tamás, Kossuth-díjas magyar zenész, színész.

A halálozásokról is megemlékezve:

  • 1891-ben e napon hunyt el Ybl Miklós, magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. 
  • 1989-ben szintén ezen a napon hunyt el Weöres Sándor, Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, filozófus, irodalomtudós, muzeológus.
Kölcsey Ferenc szobra
Kölcsey Ferenc szobra a Duna budai partján, a Batthyány téren

E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, a pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is, többek között a Márai Sándor-díjat, a közművelődési szakmai díjakat – a Csokonai Vitéz Mihály alkotói, közösségi díjat, a Közművelődési Minőség Díjat és a Minősített Közművelődési Intézmény címet –, a hódmezővásárhelyi önkormányzat alapította Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat, a Kölcsey-emlékplakettet, a Magyar Kultúra Lovagja elismerést, Kolozsvárott pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat. Ezen a napon kerül sor minden évben Szatmárcsekén Kölcsey Ferenc sírjának megkoszorúzására is.

Kölcsey Ferenc síremléke
Kölcsey Ferenc síremléke Szatmárcsekén.

A Himnusz története

Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én véglegesítette. A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg a kéziraton még szereplő „A magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül. 1832-ben Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.

A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, s több mint száz év után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába Szenes Magda által. A feljegyzésekből nem derül ki, hogy a hölgy milyen kapcsolatban állt a Miskolczy családdal, akiknek ágán sok Kölcsey-kézirat öröklődött.

A Himnusz kézirata
A Himnusz kézirata

Kölcsey Ferenc a verseit külön lapokra írta és gyűjtötte, így jött létre a kéziratcsomag, benne a Himnusszal, melyet két lapra jegyzett fel. A sérülés, amely mindkét fólión látszik, nem lángégés, hanem tintamarás. Nem a költő tintája okozhatta. Az Országos Széchényi Könyvtár restaurátorainak szakvéleménye szerint savas tinta ömlött a papír szélére.

A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban, a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor, hivatalos állami ünnepségen pedig először 1848. augusztus 20-án csendült fel. A szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában ünnepi alkalmakkor még együtt énekelték a Szózattal, később a Himnusz lett a magyarok nemzeti imádsága.

Hivatalosan a 2012. január elsején hatályba lépett alaptörvény I. cikke mondja ki: Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.

A Himnusz plakátja
Az Erkel Ferenc-mű 1844-es első kiadásának címlapja

Kultúra és fenntarthatóság

A kultúra kulcsfontosságú egy fenntarthatóbb világ megteremtésében. A kérdés, hogy képesek-e a művészek valóban megváltoztatni kapcsolatunkat a természettel, és újradefiniálni azt, ahogyan élünk, termelünk és fogyasztunk.

Az UNESCO globális jelentése megállapította, hogy a kreatív szektor kihasználatlan, és jelentős szerepet játszhat abban, hogy az emberek és a kormányok hogyan reagálnak az éghajlatváltozásra. Az elmúlt évtizedben globális szinten mérséklődött a kultúrába és a kreativitásba történő állami beruházás. Ma a fejlődő országok kulturális és kreatív ágazataiban a projektfinanszírozás nagy részét magánalapítványok és nem kormányzati nemzetközi szervezetek biztosítják.

himnusz szobor
2006. május 7-én avatták fel Budakeszin a Himnusz szobrát.

A globális jelentés három kulcsfontosságú intézkedést javasol, amelyeket meg kell tenni annak érdekében, hogy a kultúrát a fenntartható fejlődés szolgálatába állítsuk. Először is növelni kell a kulturális és kreatív ágazat finanszírozását. Másodszor, a fenntartható fejlődés érdekében többet kell fektetni a kreativitásba. Harmadszor, a kormányok, a civil társadalom, a magánszektor és a művészek közötti szorosabb partnerség elengedhetetlen a kultúrával kapcsolatos bevált gyakorlatok megtervezéséhez, megvalósításához és cseréjéhez. A kreativitás a fenntartható jövő megoldásának fontos eleme.

A kultúra szerepét a fenntartható fejlődésben a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi UNESCO-egyezmény segített jobban megérteni.

Yarri Kamara, politikai kutató Shaping Policies for Creativity (A kreativitás politikáinak alakítása) című kiadványa szerint a 2005-ös egyezmény egyik fő erőssége, hogy arra kényszeríti a politikai döntéshozókat, hogy a kultúra fejlődésre gyakorolt hatását sokkal szélesebb perspektívából szemléljék.

A művészetek kulcsszerepet játszhatnak a fejlődő országok tudásának bővítésében, új utakat kínálva ezzel a természettel való egyensúly megtalálásához.

Ahogy a kultúra és a kreativitás segíthet felismerni környezetromboló viselkedésünket, kreatív megoldásokra és határozottabb politikára is ösztönözhet. Együtt pedig ellenállóbb és fenntarthatóbb jövőt építhetünk mindenki számára. Hagyományaink megőrzése és kulturális értékeink ápolása a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági rendezvényen is a kiemelt témák közé tartozott.

Fotók: Canva, Wikipedia

search icon