A 2022–2024-es évek nemzetközileg is kimagaslónak számító növekedését követően lassulhat a naperőművek magyarországi terjedése. A célszámok jelentősen túl is teljesíthetők, a piacnak azonban innovatív megoldásokra lesz szüksége, hogy fenntartsa lendületét.

Nem túlzás azt állítani, hogy a naperőművek elmúlt években világszerte tapasztalható előretörésében Magyarország nemzetközi összevetésben is az egyik legnagyobb teljesítményt nyújtotta. Hazánk ugyan csak valamikor a 2010-es évek közepén csatlakozott a globálisan már a 2000-es években elkezdődött trendhez, de ekkortól az egyik leggyorsabb kapacitásnövekedést érte el, aláhúzva a kései követői stratégia előnyeit.

Az innovátorok és a korai követők tapasztalatainak birtokában a magyar kormányzat egy olyan támogató szabályozási környezetet vezetett be, amelynek köszönhetően 2015 és 2023 között az Európai Unióban Magyarországon volt a legnagyobb a naperőművek beépített teljesítőképességének abszolút és relatív növekedése, és 2023-ban a jóval magasabb bázisról induló (és napsütésesebb) Görögország mögött a második helyre ért fel a napenergia áramtermelésen belüli arányának szempontjából (19%, illetve 18%).

2014-ben a hazai naperőművek összesített beépített teljesítőképessége még mindössze 78,9 megawatt (MW) volt, amely 2024 decemberéig két nagyságrendet emelkedve 7400 MW fölé nőtt. Összevetésül: a magyar villamosenergia-rendszer teljes beépített teljesítőképessége 11 541 MW (a naperőművek közül ebbe csak a nagy, kereskedelmi célra termelő egységek tartoznak bele). Az éves kapacitásbővülés üteme 2022-ben gyorsult fel igazán, átlépve az 1000 MW-os (1 gigawattos, GW) szintet (+1166 MW), 2023-ban pedig még nagyobb sebességi fokozatba kapcsolt (+1693 MW), és 2024-ben is ezt megközelítő mértékű növekedés várható az első 11 hónap adatai alapján (+1390 MW).

Kapcsolódó bejegyzések

Évről évre nagyot változhat a naperőművek termelése

Van egy fontos tényező, amely nélkül mit sem ér a napenergia: ez pedig magának a napsugárzásnak a mértéke.

Hogyan tovább?

Hogy a következő években hogy folytatódhat a növekedés, arra nézve támpontot kínál a Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) rögzített célszám, bár a tényleges növekedési pálya ezt akár jelentősen meg is haladhatja, amint ezt az első NEKT vonatkozó célszámának példája is mutatja.

A NEKT 2019-es első változatában a kormány még úgy számolt, hogy a magyarországi naperőmű-kapacitás 2030-ig 6,5 GW-ra bővül, hamarosan azonban a korábbi várakozásokat felülmúló növekedés alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a célszám jóval korábban teljesül, így a kabinet 12 GW-ra emelte a célszámot a NEKT 2023–2024-ben felülvizsgált, aktualizált verziójában.

Érdekesség, hogy a felülvizsgálat eredményképpen 2023-ban megalkotott nem végleges NEKT-hez képest a 2024-ben véglegesített verzióban jelentősen lefelé módosult a 2030 után a hazai naperőmű-kapacitásban várható növekedésre vonatkozó előrejelzés. Így míg előbbi még úgy számolt, hogy a beépített fotovoltaikus teljesítőképesség 2040-ig közel 15 GW-ra, 2050-ig pedig több mint 20 GW-ra emelkedhet, addig utóbbi – az EU-ban egyedüliként – már lényegében nem prognosztizál bővülést a 2030-as és 2040-es években, noha a nem végleges változatban szerepelő értékek sem voltak különösebben magasak nemzetközi kontextusban, lásd például a 2040-re kitűzött közel 35 GW-os (!) dán célszámot.

Amennyiben 2030-ra nagyjából a jelenlegi kormányzati célszámnak megfelelő értékre, esetleg 1–2 GW-tal afölé emelkedik a magyar naperőmű-kapacitás (mint ahogy ezt több nem hivatalos előrejelzés is valószínűsíti), akkor a következő években, az évtized végéig átlagosan megközelítőleg 1 GW-tal növekedhet a fotovoltaikus beépített teljesítőképesség, vagyis lassulhat a 2022–2024-es évek átlagához képest.

Így látja ezt a SolarPower Europe iparági szervezet is, melynek előrejelzése szerint a magyar naperőművi piac bővülésének éves mértéke 2025-ben a gigawattos nagyságrend alá esik. Az elemzés szerint 2025-ben a 27 EU-tagállam közül 16 naperőműpiaca éri majd el a gigawattos nagyságrendet (2024-hez hasonlóan), vagyis Magyarország a lassulással a mezőny második felébe csúszhat vissza. A csökkenés azonban egyáltalán nem magyar sajátosság, az EU-ban jelen állás szerint egyebek mellett Spanyolország, Lengyelország, Hollandia, Ausztria, Belgium, Bulgária és Svédország is gyengébb telepítési számokat ért el 2024-ben, mint 2023-ban.

Kapcsolódó bejegyzések

Tájékozatlanság miatt megy veszendőbe rengeteg napenergia

A hazai naperőmű-kapacitás bővülés előtt áll, de felkészültek erre a cégek?

A 12 GW-os célt hazánk a jelenlegi kilátások alapján a SolarPower Europe szerint 2030-ban érheti el. A napelemes kapacitás valamivel gyorsabb felfutásával számol ugyanakkor a magyar villamosenergia-rendszert irányító MAVIR.

A társaság évente elkészíti a magyar villamosenergia-rendszer hosszabb távú hálózatfejlesztési tervét (HET), és bár maga a 2024-es HET cikkünk születése idején még nem volt elérhető a MAVIR honlapján, több ezt előkészítő dokumentum igen. Ilyen dokumentum a magyar villamosenergia-rendszer várható alternatív jövőképeit (vagyis úgynevezett természetviselkedéseit) két lehetséges forgatókönyv mentén bemutató anyag; az említett forgatókönyveket többlépcsős folyamatban, közös iparági munka keretében alakították ki a rendszerirányító vezetésével.

Eszerint a hazai összesített napelemes kapacitás 2029-ben 12 629 és 13 598 MW között alakulhat, és bár 2030-ra vonatkozó adatot a prognózis nem tartalmaz, a 2029-es számok alapján extrapolációval 13–15 GW körüli értéket kapunk az évtized végére.

A lakossági napelemes piac húzza vissza az ágazatot

A növekedési tempó lassulását sok más uniós országhoz hasonlóan Magyarországon is elsősorban a háztartási napelemes szegmens telepítéseinek visszaesése okozza. A háztartási méretű (HMKE) naperőművek hazai kapacitása 2024 első 11 hónapjában valamivel több, mint 320 MW-tal bővült, 2023 egészében ugyanakkor még közel 840 MW-tal, ami azt jelenti, hogy az egész EU-ban Hollandia és Belgium mellett itthon zuhant az egyik legnagyobbat a HMKE-szegmens.

Az esés mögötti legfontosabb tényező a kedvező szaldó elszámolási rendszer kivezetésének elindítása és az ezt váltó bruttó elszámolási rendszer bevezetése volt 2023 végén. A cégek napelemes HMKE-k iránti keresletére pedig a piaci villamosenergia-árak stabilizálódása gyakorolt lefelé mutató hatást.

A HMKE rendszerek iránti kereslet visszaesése még a telepítési adatok által sugalltnál is nagyobb lehetett, mivel iparági jelzések szerint az igénylések száma idén a korábbi töredékére estek vissza, dacára annak, hogy 2023 végén az ország területének nagy részén megszűnt a bő egy évvel korábban bevezetett hálózati betáplálási tiltás. A hazai lakossági napelemes kapacitás növekedését továbbra is nagyrészt a 2022-es – éppen a vonatkozó szabályozási környezet átalakítása miatti – rohamok során beérkezett igények hajtják.

Az uniós rendelkezés nyomán kivezetésre kerülő szaldó elszámolás életképes alternatíváját még mindig keresi számos ország, köztük hazánk is – fogalmaz az európai iparági szervezet jelentése a magyarországi HMKE-piacról, amelynek megtámasztása érdekében ugyanakkor több kedvező intézkedés is történt: a kormány a meglévő mellett újabb napelemes-energiatárolós pályázatot helyezett kilátásba, megkönnyítette a társasházakban élők számára a napelemes rendszerek telepítését, és a bruttó elszámolás várhatóan hamarosan érkező piaci lába is kedvezően befolyásolhatja a kilátásokat.

A saját célra termelő naperőművek (SCTE) szegmense ugyanakkor továbbra is bővülést mutat Magyarországon is, és 2024-ben már most borítékolhatóan új rekordot állítanak fel a telepítések, miután idén eddig több mint 300 MW-tal, minden korábbit meghaladóan nőtt a beépített teljesítőképesség, az itt is meglévő szabályozási akadályok mellett is.

A magyar naperőmű-kapacitás legnagyobb részét kitevő kereskedelmi célú napelemparkok szegmense szintén erőteljesen bővül, a beépített teljesítőképesség a tavalyi, 800 MW-ot közelítő növekedés után idén eddig 700 MW-tal nőtt. Az előttünk álló években ez a szegmens adhatja a hazai naperőmű-kapacitás növekedésének zömét, mivel a hálózati csatlakozási engedélyek alapján az évtized végéig további 3–5 GW-tal bővülhet a szegmens beépített teljesítőképessége.

Ezek maradéktalan megvalósulása azonban az iparági vélemények szerint nem valószínű, több okból, például az épp a naperőművek miatt egyre gyakoribb negatív áramáraknak a beruházások gazdasági életképességét rontó hatása miatt, vagy éppen az építészeti törvény által a közelmúltban behozott korlátozások folytán.

Innovatív megoldásokra lesz szükség

A fentiekre tekintettel, noha az SCTE-erőművek éves telepítései továbbra is elérhetik a 300–400 MW-ot, a teljes piaci növekedés 2023-hoz képest valószínűleg lassul a 2024–2028-as időszakban – áll a SolarPower Europe elemzésének Magyarországra vonatkozó fejezetében, amelyet Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület (magyar napelemes szakmai szervezet) elnöke jegyez. A szakértő szerint, mivel a magyarországi hálózati csatlakozási kapacitások egyre szűkösebbek, és a beruházási feltételek nem javulhatnak, a piacnak innovatív megoldásokra lesz szüksége, különösen az energiatárolás területén, hogy fenntartsa lendületét. Ilyen új, innovatívnak számító terület lehet a mezőgazdasági termelést és energiatermelést egyszerre lehetővé tevő agrofotovoltaikus rendszerek piaca, amelyet szabályozási változások éleszthetnek fel.

A naperőművek terjedése már eddig is jelentős előnyökkel járt Magyarország számára, csökkent a szén-dioxid-kibocsátásnak és egyéb káros anyagok kibocsátásának a mértéke, enyhült a magyar villamosenergia-ellátás importfüggősége, és valószínűleg a rendszerköltségek is mérséklődtek, azzal együtt, hogy időjárásfüggő jellegéből adódóan a kapacitás növekedésével a hálózati, illetve rendszerkihívások és beruházási igények is megnövekedtek.

Azonban az energiatárolók terjedésével és egyéb, a hálózati kapacitást, annak nemzetközi összekapcsoltságát, illetve a rendszer rugalmasságát növelő fejlesztésekkel, a termelési portfólió például új gáz- és szélerőművekkel történő diverzifikációjával ezek a naperőművek terjedését jelenleg lassító akadályok, kihívások jelentős részben kezelhetők lesznek a jövőben, és lehetővé válhat a hazai fotovoltaikus kapacitás akár célokat meghaladó további bővülése is.

Kiemelt kép: pexels