Nagyot nőtt 2020-ban a hazai naperőmű-kapacitás, a mintegy 600 megawattos bővüléssel Magyarország a hetedik az EU-ban. A trend a következő években is kitarthat; nagyrészt az új támogatások miatt 2021 különösen erős év lehet a háztartási napelemes rendszerek piacán.
A 2020-as év során épített és átadott új naperőművek összesített teljesítőképessége alapján a Solar Power Europe érdekképviseleti szervezet által összeállított ranglistán csak Németország (4,8 GW), Hollandia (2,8 GW), Spanyolország (2,6 GW), Lengyelország (2,2 GW), Franciaország (900 MW) és Olaszország (800 MW) előzi meg Magyarországot, amely Belgiummal szinte pontosan megegyező nagyságú új kapacitást telepített tavaly. A teljes, 18,2 gigawattos uniós kapacitásbővülés 4 százaléka így Magyarországon valósult meg. (A 2019-es toplistán Magyarország még jobb, hatodik helyezést érte el, megelőzve egyebek mellett Olaszországot és az Egyesült Királyságot.)
A tavalyi bővülés ugyan várhatóan valamivel elmarad a 2019 során tapasztalt durván 700 megawattos növekedéstől, de 2020 így is a második legjobb éve lehetett a napenergiának itthon. A kisebb, 50 kW alatti háztartási méretű kiserőművek (hmke-k) beépített teljesítőképessége már az első három negyedév alatt több mint 180 MW-tal 640 MW fölé emelkedett, míg a nagyobb, ipari méretű naperőművek együttes teljesítménye körülbelül 425 megawattal 1361,3 MW-ra nőtt november végéig. Az ország összesített (kumulatív) fotovoltaikus kapacitása tehát már az év vége előtt meghaladta a 2000 MW-ot, amint az a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) adataiból is kiderült.
Ebben már előzzük Ausztriát
Magyarország így a kumulatív fotovoltaikus kapacitás alapján is az EU top10-ben található, a körülbelül 2,1 GW kapacitásával egész pontosan a kilencedik, megelőzve Ausztriát (2 GW), ugyanakkor jócskán lemaradva a közvetlenül előtte álló Lengyelországtól (3,6 GW) és Görögországtól (3,4 GW). Érdekesség, hogy 2018 végén az osztrák naperőmű kapacitás még körülbelül kétszerese volt a magyarénak (1438 MW és 797 MW), azonban 2020-ban nyugati szomszédunk elé kerültünk – legalábbis e téren.
A magyarországi telepítések pedig a következő években is ütemesen folytatódhatnak, a Solar Power Europe várakozásai szerint a 2024 végére a hazai összesített naperőmű kapacitás elérheti a 4,4 gigawattot, vagyis a szervezet a következő években az évi 600-700 megawattos bővülési ütem fennmaradására számít. Azonban mivel a többi uniós ország sem vesztegeti az időt, ez arra lesz elegendő, hogy Magyarország 2024-ben még épphogy bent marad a top10-ben, Dániával holtversenyben osztoszkodva a tizedik helyezésen. (A következő években várható 21 százalékos éves kapacitásbővülési ütem alapján Magyarország szintén a tizedik a rangsorban.) Ha pedig azt nézzük, hogy a 2021-2024-es időszakban itthon telepítendő 2,3 GW naperőmű kapacitás nemzetközi összevetésben mekkora, akkor azt találjuk, hogy azzal az EU-ban a tizenkettedikek lehetünk a várakozások szerint, megelőzve ugyan Svédországot (+2,2 GW), Ausztriát (+2 GW) és Romániát (+1,9 GW), lemaradva ugyanakkor a jóval északabbra fekvő Dániától (+2,7 GW) és Belgiumtól (+2,6 GW).
Az, hogy a hazai naperőmű kapacitás elérte a 2,1 gigawattot, egyben azt is jelenti, hogy az ország teljesítette a kormány által a Nemzeti Energiastratégiában, illetve a Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) 2030-ra kijelölt körülbelül 6,5 gigawattos cél 32 százalékát. A NEKT-ben olvashatóak szerint ugyanakkor a kormány csak 2024-re várta, hogy a napenergia kapacitás meghaladja a 2 gigawattot. Nem egyértelmű, hogy ebbe a hmke-k is beleértendők-e, azonban ha csak a nagyobb, ipari méretű naperőműveket nézzük, önmagukban ezek kumulatív kapacitása is évekkel korábban, a jelenlegi trend szerint 2022-ben eléri majd a 2024-re kitűzött célt. (Ha a 2030-as cél megvalósul, azzal az egy főre jutó magyar naperőmű-teljesítmény valamivel alacsonyabb lesz (696 watt), mint az EU-s átlag (758 watt).
A hmke hazai telepített kapacitása Szolnoki Ádám, a Manap Iparági Egyesület elnöke szerint is „tisztességes mértékben” tovább bővülhet 2021-ben is. Az általános növekedést a napenergia mára széles körű ismertsége és elfogadottsága alapozza meg, amire várhatóan a Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter által októberben bejelentett, január 1-jétől elérhető, otthonfelújítási célú családtámogatási programja is rá fog erősíteni. A felújítási költségek felét, legfeljebb 3 millió forintot vissza nem térítendő támogatás formájában finanszírozó, gazdaságélénkítési céllal is kidolgozott program keretén belül egyebek mellett háztartási napelemes rendszer is telepíthető. A piacra emellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szeptemberi közlése szerint 2021 második felére várható új, kifejezetten a napelemes rendszerek telepítését szolgáló, a hátrányos helyzetű régiókban élő családokat támogató új program is plusz keresletet hozhat be, lendületet adva a telepítéseknek is. Mindemellett a cégek és közületek, önkormányzatok, illetve egyéb intézmények napelemes fejlesztéseit is támogató európai uniós támogatások is futnak tovább, ami szintén ebbe az irányba mutat.
Rekordév jöhet a háztartási naperőműveknél
A fentiek hatására kedvező esetben 2021-ben a 2020-asnál is nagyobb, akár 250 megawattot meghaladó új hmke-kapacitás is létesülhet Magyarországon, ennek teljesülése azonban természetesen több dologtól is függ, így például a céges támogatások rendelkezésre állásának esetleges hullámzásától – mondta a Greendexnek Szolnoki Ádám, akinek a várakozásai nagy vonalakban összhangban állnak a Solar Power Europe prognózisával.
A hmke-k piacán a legfontosabb idei fejlemény a bruttó elszámolás elindulása lesz az ITM által beígért támogatási program keretén belül, de ezzel kapcsolatban több részlet még tisztázásra szorul. Egyelőre nem látható, hogy az energiaügyi államtitkárság szervezeti és személyi változásai miatt lelassul-e a tervezési folyamat, és az is bizonytalan, hogy a másik, januártól elérhető támogatás keretében létesülő napelemes rendszerek milyen elszámolás alá tartoznak. A koncepció szerint bruttó elszámolást kellene alkalmazni, azonban a Manap elnöke szerint kérdés, hogy már az első körben megvalósuló beruházások is a részleteiben nem ismert új elszámolás hatálya alá tartozhatnak-e.
Az elszámolási rendszerben várható változás ugyan előbbre hozhatja az egyébként várhatóan később jelentkező kereslet realizálódását, de a szaldóelszámoláshoz képest kevésbé nagyvonalú új rendszer azért várhatóan továbbra is elég vonzó lesz majd az ilyen beruházást tervezők számára – már csak azért is, mert ez a kormánynak is érdeke. (A piac vissza nem térítendő támogatást nem igénylő többsége számára 2024-től szűnik meg a jelenleg széles körben alkalmazott szaldóelszámolás egy uniós előírás értelmében, a kivezetés konkrétumai azonban még nincsenek kidolgozva.)
A háztartásinál nagyobb mérettartományban a 2020-as év hasonlóan alakult 2019-hez az újonnan telepített kapacitást tekintve, és az iparági egyesület vezetője szerint nagyjából a 2021-es év is ezt a mintát fogja követni. Így idén is körülbelül 400 megawattal bővülhet az 50 kilowatott elérő magyarországi naperőművek beépített teljesítőképessége. A koronavírus-járványra tekintettel a régi KÁT-os engedélyek alapján épülő naperőművek befejezési határidejét meghosszabbították, így várhatóan csak valamikor 2022 végéig valósulnak majd meg a tervezett beruházások. Az aukciós (Metár) rendszerben nyertes pályázatok megvalósulásának ütemezése nagyrészt a fejlesztők döntéseitől függ, azonban a 2023. végi határidőre tekintettel „senkit nem hajt a tatár” – fogalmaz.
Csak a napenergia?
A naperőművek terjedésével párhuzamosan értelemszerűen a napenergia súlya is egyre nagyobb a hazai termelésben és fogyasztásban. A 2018-ban a naperőművek által (hmke-k nélkül) termelt 267 gigawattóra még csak a teljes éves hazai erőművi termelés 0,86 százalékát tette ki, a fogyasztásban pedig mindössze 0,59 százalékos részarányt ért el. Ehhez képest 2019-ben három és félszeresére, 926 GWh-ra nőtt a termelt napenergia mennyisége, mely a hazai termelésnek 2,8, a fogyasztásnak pedig valamivel több mint 2 százalékára rúgott. 2020-ban a koronavírus-járvány miatt a teljes hazai áramfogyasztás pár százalékkal csökkent 2019-hez képest, miközben a hazai termelés enyhén nőtt, ezért borítékolható, hogy a napenergia súlya a termelésben kisebb, a felhasználásban nagyobb mértékben nőtt 2020-ban, és óvatos becslés mellett is valószínűsíthető, hogy mindkettő meghaladja a 3 százalékot. Ugyanezen okok miatt tavaly kétszer is új napenergia-termelési rekord született Magyarországon; az október elején felállított új csúcs 1034 MW, amikor egy rövid időszakra a hazai termelés 26,27 százalékát az ipari méretű naperőművek adták, míg az országos bruttó rendszerterhelésben 22,61 százalékos részarányt értek el.
Noha az időjárásfüggő megújulók – így a napenergia – terjedésével egyre nő a villamosenergia-hálózatra háruló fejlesztési feladat, ezért kontrollálatlan telepítésük ellátásbiztonsági kérdéseket is felvet, a napenergia vártnál ütemesebb hódítása jól is jöhet Magyarországnak. A kormány 2030-ra 21 százalékos megújuló részaránnyal számol a bruttó végső energiafogyasztáson belül, amely az EU-ban a kevésbé ambiciózus célok közé tartozik (a közös cél 30 százalék). 2020-ra a magyar cél 14,65 százalék, de egyelőre kérdés, hogy sikerül-e elérni ezt a részarányt. A hazai megújulóenergia-felhasználás zöme továbbra is a biomasszához, konkrétan a tűzifához kötődik, melynek termelése és felhasználása a jelenlegi keretek között vélemények szerint messze van a fenntarthatótól, ezért a vonatkozó szabályozásban hamarosan szigorítás jöhet uniós szinten, bizonytalanná téve a kilátásokat. Az évek óta 330 megawattos hazai szélerőmű kapacitás bővítésével a kormány táj- és településesztétikai okokból nem számol, és mivel egyéb megújulók, így a vízenergia kiaknázása az ország földrajzi adottságai miatt nem reális, kizárásos alapon gyakorlatilag csak a napenergia marad áramtermelésre használható megújuló forrásként.
Fotók: Canva.com