A nagyrészt tűzifahasználatot jelentő erdei biomassza energetikai célokra való alkalmazása többnyire károsabb a Föld légkörére nézve, mint a fosszilis tüzelők ezáltal kiváltandó égetése – állítja az Európai Bizottság témában készült új jelentésében.
A jelentés alapján a hosszú távon érvényesülő negatív hatások miatt az Unió jelenlegi biomassza-égetési gyakorlatának fennmaradása veszélybe sodorná az EU 2050-es klímasemlegességi célját és a klímaváltozás megfékezésére irányuló erőfeszítést.
Növekvő biomassza fogyasztás
A magyar kormányzati energia- és klímastratégia a biomassza fűtési célú felhasználását közel tízszer annyival növelné 2030-ig, mint az összes többi megújulóét együttvéve.
A biomassza-tüzelés jelenleg évente több mint 350 millió tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelős az Európai Unióban, vagyis a teljes uniós karbonemisszió több mint tizede e forrásból származik.
Miközben azonban a jelentés szerint a klímára és környezetre veszélyes, az EU klímapolitikai céljaival ellentétes tevékenységről van szó, az EU jelenlegi energiapolitikája ösztönzi az ilyen típusú biomassza égetését.
Az Európai Unió tagállamainak 2030-as céljait és az azok elérésére vonatkozó terveket tartalmazó Nemzeti Energia- és Klímatervek (NEKT) többsége nem vizsgálja az erdei biomassza növekvő felhasználásának lehetséges hatásait a szén-dioxid-megkötésre, biodiverzitásra, valamint víz- és légszennyezésre nézve.
A kérdés különösen releváns Közép- és Kelet-Európában, ahol a tűzifahasználat sok vidéki háztartás egyetlen fűtési lehetősége. Romániában például egy 2011-es tanulmány szerint összesen mintegy 3,5 millió háztartás égetett tűzifát 2009-ben, míg egy 2012-es bolgár jelentés szerint az országos fűtési igény harmadát biomasszából elégítik ki. De példaként szolgálhat Szlovákia ahol 2018 és 19 között a fűtés és hűtés biomassza-fogyasztása 37 000 TJ-ról 56 000 TJ-ra nőtt.
Ráadásul a régióban több ország is tovább fokozná a biomassza felhasználását. A legtöbb térségi ország NEKT-jeiben növekvő biomassza-használatot jelez előre az ipari szektorban és a lakossági fűtésben egyaránt.
A magyar energia- és klímaterv 50 százalékos bővülést prognosztizál a biomassza- (és megújuló hulladék) alapú villamosenergia-termelésben 2030-ig, amely a NEKT szerint abban az évben elérheti a 3328 gigawattórát.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
A fűtés területén a magyar kormányzati terv a biomassza és a megújuló hulladék felhasználásának mintegy 40 százalékos bővülésével számol, így ezek felhasználása 2030-ban elérheti a 2504 ktoe-t (kilotonna olaj egyenérték), míg a geotermia felhasználását az ország adottságaihoz képest igen szerény 84,6 ktoe-ről mindössze 116,6 ktoe-re tervezik növelni.
A biomassza fűtési célú felhasználásában tervezett több mint 700 ktoe-s bővülés közel tízszerese az összes többi megújuló energiaforrás területén tervezett növekedésnek, így a biomassza aránya a megújuló fűtésben alig csökkenne, a mostani közel 95 százalékról valamivel 94 százalék alá.
A tűzifa a teljes hazai megújulóenergia-felhasználásnak is döntő többségét biztosítja, azonban nagyon nagyrészt ellenőrizhetetlen forrásból származik – mutatott rá a REKK egy korábbi elemzésében.
A WWF szerint az uniós megújulóenergia-irányelv biomasszára vonatkozó szabályainak sürgős szigorítására van szükség a további pusztítás megelőzése érdekében. Erre az előbbiek ellenére azért van is esély, a mostani jelentés megállapításait pedig várhatóan az uniós megújuló energia irányelv júniusban esedékes felülvizsgálata során is figyelembe veszi majd az Európai Bizottság.
