372 európai várost rangsorolt a levegőszennyezettség szintje alapján az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA): az élbolyban, tehát a legtisztább levegőjű városok között főként skandináv országok végeztek, míg Budapest a 242., Pécs a 246., Veszprém a 254., Szeged a 274., Győr pedig a 295. helyet csípte el.
Az EEA a légszennyezettség mérésére a levegőben szálló finompor (PM2,5) átlagos koncentrációját használta a 2022-es és 2023-as évekre vonatkozóan, majd a kapott értékek alapján rangsorolta a városokat a legtisztábbtól a legszennyezettebbig. Azért a PM2,5 értéket vette alapul, mert ez a légszennyező anyagok közül a legkárosabb az egészségre. Magyarországon tavaly átlagosan 14,1 mikrogrammot tett ki köbméterenként, miközben a WHO által 2021-ben ajánlott határérték évente átlagosan 5 mikrogramm. A Magyarországon mért érték átlagosan mintegy kilenc hónappal rövidíti meg az országban a várható élettartamot.
Uppsalától Slavonski Brodig
Senki nem fog meglepődni, hogy a legtisztább levegőjű városok listájának élén főként skandináv városok végeztek – az első helyen a svéd Uppsala, a másodikon a svéd Umeå, a negyediken Izland fővárosa, Reykjavík, az ötödik-hatodik helyen a finn Oulu és Tampere, a 9-10. helyekre pedig befért még az észt főváros, Tallinn és a balti ország legkeletibb városa, Narva. A meglepetést azok a portugál városok jelentik, mint az ország legdélnyugatibb csücskében található Faro a harmadik helyen, és a Madeira szigetén fekvő Funchal a nyolcadikon.
Az utolsó helyen a horvát Slavonski Brod városa végzett, ahol évek óta nagyon magas légszennyezettséget mérnek. Ennek oka, hogy a Száva partján fekvő város levegőjét nagyon erősen szennyezi a szomszédos Bosanski Brodban működő olajfinomító. Szintén a lista alján kullognak az északolasz és lengyel iparvárosok, valamint bolgár és román települések.
Magyar városok a közepes légszennyezettség csapdájában
A magyar városok a közepesen szennyezett kategóriába, vagyis a köbméterenkénti 10-15 mikrogrammos sávba esnek. Szakértők szerint a levegőszennyezés elsődleges oka évek óta a fűtés és a közlekedés, és az sem meglepő, hogy az EEA térképe alapján az 1,6 milliós Budapest jobb levegőjű olyan vidéki városoknál, mint Győr, Pécs vagy Veszprém. Szabó Árpád urbanista szerint nem érdemes bedőlni a „gonosz, szennyező nagyváros” stigmájának: aki nagyvárosi környezetben él, kevesebbet közlekedik, kevesebbet fűt, kisebb háztartásban lakik, és általában alacsonyabb a károsanyag-kibocsátása, mint aki vidéki, családi házban él és autóval közlekedik. Lehoczky Annamária éghajlatkutató szerint a szilárd tüzelés, főképp a helytelen változata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a magyarországi átlaghoz képest további két hónappal rövidíti meg az emberek életét az Air Quality Life Index mérései alapján.
Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport projektvezetője a szervezet közleményében azt írta, kormányzati és önkormányzati szinten is lehetne tenni a jobb levegőért: „A legnagyobb szennyező forrás a lakossági tüzelés, amit elsősorban széles körű felvilágosítással, a rászorulók fűtési támogatásával és a jogsértések elleni szigorú fellépéssel lehetne visszaszorítani. A közlekedés terén is sok a lehetőség, ilyen például az alacsony kibocsátási övezetek létrehozása, a 30 kilométer/órás zónák kialakítása vagy a parkolásszabályozás átalakítása.”
Forrás: Qubit
Kiemelt kép: canva